Hidrológiai tájékoztató, 1988
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: TAURUS szigetelő-lemez alkalmazása oldómedencéknél
3. ábra. A félüzemi kísérlet jellemző paraméterei Vegyszeradagolás: NaOCl 5 gm 3, FeCl 3 8,4 g'm 3, Polielektrolit 0,2 g m 3. Szűrési tellesítmény: 2X4 m 3/h. Szűrési sebesség: 8 m 3/m 3.h, Oxldálási idő: 17 min. A berendezések alkalmazási engedéllyel rendelkeznek, de ennek ellenére minden létesítendő vízműnél félüzemi méretű kísérleteket kell végezni, annak tisztázására, hogy az adott összetevők milyen mértékben befolyásolják az arzénmentesítési technológiát. Az arzénmentesítés során az egyéb kedvezőtlen öszszetevőket is el kell távolítani. Bár a vastartalom az arzénnel egy lépésben eltávolítható, a gyakorlatban egyéb kiegészítő technológiai lépéseket is elő kell irányozni pl. lágy vizeknél a keményítést, vagy gáz tartalmú vizek esetében csak előzetes gáztalanítás után lehet az arzénmentesítést elvégezni, tehát minden esetben komplett vízkezelésre kell megoldást adni. Az ismerteitett technológiával működő VlZGÉP berendezések minimális kezelési igénnyel automatikusan üzemeltethetők. A mindenkori helyi adottságok figyelembevételével konténerbe, vagy épületbe telepíthetők. Fentiektől eltérő vízigény biztosítására tovább bővíthetők. A technológiai tervezést a VÍZGÉPTERV végzi, és a berendezést kulcsra kész állapotban gyártja és szereli a VlZGÉP Vállalkozási Osztály. TAURUS szigetelő-lemez alkalmazása oldómedencéknél DR. SZINAY MIKLÓS FLEXIKO Flexibilis Komplex Rendszerek Műszaki Fejlesztő Leányvállalat (TAURUS) 1. A témafelvetés szükségessége és jelentősége Az aldómedencék olyan közcsatornapótló kisberendezések — műtárgyak a szivárgó szikkasztórendszerrel — amelyek, ideiglenesen (a közmű kiépítéséig) illetve véglegesen (pl. településtől távol levő létesítmények esetében stb.) biztosítani képesek egy-egy lakóház, házcsoport lakókörzet vagy létesítmény szennyvizeinek ártalommentes elhelyezését. Hazánkban és külföldön egyaránt ismert, jól bevált megoldás. Magyarországnál fejlettebb országokban is a lakosság jelentős hányada rendelkezik házi szennyvízszikkasztóval (pl.: Egyesült Államok 30%, Svájc 35%, Franciaország 30—35%). Távlatban Magyarországon is számolni lehat ezzel a megközelítőleg 30—35%-os aránnyal. E közcsatorna-pótló berendezéselv jelentősége a következőkben foglalható össze: — A kormányzat által 1983-ban indított „akcióprogram" a vízzel való takarékos gazdálkodásról és a víztiaztaság védelméről a következőket fogalmazta meg: „A vízellátás és csatornázás közöitt fennálló aránytalanság mérséklése érdekében tovább kell bővíteni és széles körűen alkalmazni a szennyvíztisztítás és elhelyezés egyszerűbb — helyi viszonyoknak megfelelő — módjait is. Meg kell teremteni a korszerű, késztermékként beszerezhető helyi (egyedi, körzeti) szennyvízkezelő- és gyűjtő berendezések gyártásának és forgalmazásának ipari és kereskedelmi hátterét, különös tekintettel a magánerős lakásépítés különböző formáira" [1, 6]; — A szigorúbb gazdasági viszonyok között a közüzemű szennyvízcsatornázás szükség szerinti mennyiségi fejlesztésére nincs lehetőség, vagy gazdaságosság szempontjából más megoldás (a közcsatorna-pótló berendezés) az indokolt; — A lakásépítési struktúrában bekövetkező változások nem kedveznek a koncentrált (ezért relatíve gazdaságosabb) közművesítésnek; — Az életmód változásához a lakosság részéről több vízhasználati mennyiség (pocsékolás) kapcsolódik. Az így keletkező szennyvíz hagyományos eltávolítása, már nincs összhangban a szigorodó környezetvédelmi és ellenőrző rendszerrel. Ezért a hazánkban levő mintegy 1,2 millió darab oldómedencés szikkasztó rendszer kb. 80%-a átépítésre szorul, valamint az épülő lakások szennyvízkezelési igénye is megköveteli alkalmazásukat. A közcsatorna-pótló berendezések különböző megoldásait Margittal E. és Kiss G. [5], valamint a VIZlTERV—VSZK [8, 9] ismertette. Jelen ismertetés a BME—FLEXIKO—TAURUS—VITUKI által fejlesztett, megépített és minősítés alatt levő termékkel foglalkozik [2, 3, 4, 7], amely az ÉVM 6. sz. Mélyépítés Fejlesztési Célprogram részére készült. 2. Az oldómedencés tisztítás és szikkasztásos utótisztítás Az oldómedencék jellegzetessége az aránylag kis beruházási költség, minimális kezelési igény — mely az iszap eltávolításra korlátozódik — és így kis üzemeltetési költség. Jelentős hátrányuk az aránylag szerény tisztítási hatásfok. Ezért az általuk tisztított szennyvíz ártalommentes elhelyezését csak utótisztítással együtt lehet biztosítani. Ez az utótisztítás természetes (szikkasztás a talajban,) vagy mesterséges (homokszűrés stb.) úton valósulhat meg. Az oldómedencében végbemenő tisztítás részfolyamatait a mechanikai tisztítás — a szennyvízben levő lebegőanyag sűrűségkülönbség következitébeni szétválasztása; — majd a kiválasztott anyagok tárolása és az ezekben levő szervesanyag hányad biokémiai lebontása képezi. A lebontási hatásfok szempontjából döntő a mechanikai tisztítás. Általában az oldómedencék mechanikai tisztítási hatásfoka BOI 5-re vonatkoztatva 30—40%, lebegőanyagra vonatkoztatva 60—70%, mely függ a tartózkodási időtől. A helyi adottságok körültekintő figyelembevétele alapján kell elhelyezésüket és kialakításukat megtervezni. Tervezésük során az alábbi alapadatokat kell ismerni és figyelembe venni: — a szennyvíz mennyisége, minősége és ezek időbeli alakulása (ipari eredetű szennyvizet vagy csapadékvizet oldómedencébe bevezetni tilos!); — a berendezés ideiglenes vagy végleges jellege; — a tisztítás és utótisztítás mértékére vonatkozó követelmények ; 24