Hidrológiai tájékoztató, 1988

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Erdelics Barnabás-Jeczkó János: Az üzembehelyezés előtt álló Szabolcsveresmarti-tározó vízminőségének prognosztizálása

3. táblázat A tározó körzetében levő talajvízkészlet jellemző vízminőségi értékei (1987) Vizsgált jellemzők Vizsgálatok KOIP pH NH 4( NO-3 PO4 3­mg/l Döge 13,3 7,40 5,30 50 2,8 899 Rozsálypuszita 1,9 7,40 0,23 25 3,9 438 Szabolcsveresmart 3,5 7,30 0,60 116 5,7 904 Tölgyesszeg 26,7 7,20 6,69 3 2,1 1091 Kékese 6,7 7,6 1,34 118 0,6 1343 4. táblázat A rétegvízkészlet jellemző vízminőségi értékei a tározó körzetében (1987) Vizsgált jellemző Vizsgálati hely Oxigénfogyasztás Oldott anyag pH összes keménység Ammónium -ion Nitrát-ion Klorid-ion Mangán összes vas (d) (mg/l) (mg/l) (nk°) (mg/l) (mg/l) (mg/1) (mg/l) (mg/l) Döge, Kisvárda, tsz. közp. vízmű I. műk. mfk. 2,4 3,8 357 483 7,25 7,59 16,5 68 2,25 0,25 0,33 1,00 7,1 0,0 0,24 0,20 0,10 0,25 mfk = mélyfúrású kút dését jelző biológiai reakció. A felszíni vizek trofitási fokának mértéke a vízben levő nitrogén-, foszfortarta­lommal és mindenekelőtt a víz zöld növényi szerves­anyag-termelésének mértékével jellemezhető. A tápvi­zek fenti jellemzőinek alakulása nagy hatással lehet a tározó vízminőségére. A tápvizek trofitási fóliát jellem­ző különböző biológiai faktorokat, ezek jelenlegi jel­lemző értékeit az 5. táblázatban foglaltuk össze. 5. táblázat A tápvizek biológiai mutatóinak jellemző és kívánatos vízminőségi értékei (1987) Vizsgálat Tisza, Záhony Belfő­csatorna, Rétköz­berencs Kívá­natos érték Szervetlen N (mg/m 5) 2027 4035 400 Oldott o-foszfát (mg/m 3) 20 220 8 össz. algaszám (10 3 ind/l) 732 1291 50—100 „A"-klorofill (mg/m : l) 4,2 19,2 3—8 A vizsgálati eredményekből látható, hogy a Tisza és Belfő-csatorna bőségesen terhelt növényi tápanyagok­kal, a két vízfolyás nitrogén- és foszfortartalma jóval meghaladja a kívánatos értéket. Az eutrofizálódás szem­pontjából a legnagyobb jelentőséget a víz foszfortartal­mának kell tulajdonítanunk. A szakirodalom állóvíz esetén 1,9 g/m 2/év terhelési szintben jelöli meg az eut­t'óf állapot kialakulásához vezető foszfortartalmat. Ese­tünkben ez megfelel a Tiszából történő feltöltés esetén maximális víztömeggel és maximális vízfelülettel szá­molva tavasszal 0,06 g/m 2, nyáron 0,12 g/m 2, ősszel 0,15 g/m 2 foszforterhelésnek. A Belfő-csatomából történő feltöltés esetén a foszforterhelés tavasszal 0,6 g/m 2, nyáron 2,8 g/m 2, ősszel 0,5 g/m 2 értéknek felel meg. A tározótérnek tavaszi időszakban a Belfő-csatomán le­vonuló szervesanyaggal és ammóniával szennyezett belvizekkel történő feltöltése esetén a tározótérben egy biológiailag instabil, csökkent értékű, hiányos életkö­zösség kialakulásával számolhatunk. Ilyen körülmé­nyek között nem nyílhat reális lehetőség a tározó já­rulékos halászati hasznosítására. A halászati hasznosí­tás lehetőségét csak abban az esetben lehet célként ki­tűzni, ha a tározásra kerülő belvizeket a megépített műtárgyon át kezdettől fogva megfelelő arányban, jó minőségű Tisza-vízzel keverjük. Ennek műszaki lehető­sége biztosított, hiszen a Tisza záhonyi vízmércéjén mért „nulla" vízállás esetén a Tisza vízszintje meg­egyezik a ki-beeresztő zsilip küszöbszintjével. Így a tárolt víz minősége szabályozható. A vízminőségileg szabályozott tárolt vízkészlet esetén gyakorlatilag éve­ken át egy viszonylag stabil, tűrhető vízminőséggel szá­molhatunk. A tározótérben hagyott zöld növényi vege­táció elpusztulásával, bomlásával, a tótalajban levő or­ganikus anyagok bomlása, kimosódása következtében a tárolt víz minősége néhány év elteltével — várha­tóan — kissé romlani fog. Emelkedik a víz szerves­anyag-, nitrogén-, foszfor- és egyéb ásványi anyag tar­talma. A tóvíz emelt szervetlen növényi tápsókínálatá­nak következtében a víztérben gazdag mikro- és mak­rovegetáció, illetve fauna által alkotott életközösség, egy igazi tavi élővilág és megfelelő biológiai egyensúly kialakulásával számolhatunk, esetenként kialakuló fi­toplankton túlprodukcióval algaszíneződéses és vízvi­rágzásos jelenségek kíséretében. E nem kívánatos biológiai jelenség késleltetését elő­segíthetjük a tározótér teljes kitakarításával, a növényi vegetáció, illetve maradványok eltávolításával. A tá­rozóban kialakuló stabil élővilág biztosíték arra, hogy a tározó vize valamennyi vízhasználati igényt ki tudja majd elégíteni. A víz minőségének stabilizálása végett a tározóba olyan kevert halállományt kell telepíteni, mely mindenkor biztosítani képes a tűrhető vízminő­séget. A tározott vízkészlet minőségének stabilizálódása után, a vízkészlet minősége — jellemző paramétereket tekintve — várhatóan lényegesen kedvezőbb lesz, minit a környező talajvízkészlet, illetve a Belfő-csatorna víz­minősége a tározó alatti vízgyűjtő területen. Követke­zésképpen, a tárolt víz kedvező hatással lesz a környe­ző talajvízkészletek minőségére. A tárolt vízmennyiség a rétegvízkészlet minőségét károsan nem terheli. 5. összefoglalás összeállításunk igazolja, hogy a Szabolcsveresmarti­tározó vízminőségét részben a vízgyűjtőről lefolyó bel­vizek minősége, de döntően Kisvárda város szennyvizei határozzák meg. A tározott vizek minősége műszaki beavatkozásokkal, vízminőség-szabályozási intézkedé­sekkel stabilizálható, s, a tározott vízkészilet így kiala­kuló minősége biztosíték arra, hogy a tározó alapfunk­cióján túlmenően valamennyi járulékos vízhasznosítási igényt ki tudja majd elégíteni. A tározott vízkészlet minőségének megőrzése, javí­tása érdekében fokozni kell a vízgyűjtő területen a vízvédelmi tevékenységet. Meg kell oldani a Belfő-csa­torna vízminőségét döntően, meghatározó kisvárdai vá­rosi szennyvizek kellő hatásfokú tisztítását. Gondos­kodni kell az állattartó telepek hígtrágyáinak ártalom­mentes elhelyezéséről, meg kell akadályozni a vízgyűj­tőn újabb szennyező góook kialakulását. Sokat segít a tározó területén levő „zöld tömeg" feltöltés előtti el­távolítása is a tározó vízminőségének stabilabb szin­ten tartásában. A tározó terv szerint műszakilag 1988. december 31­el kerül átadásra, amikor is a létesítmény alkalmas lesz alapfunkciójának ellátására. A járulékos hasznosí­tás lehetőségeinek megteremtése érdekében egy 42 pontból álló Intézkedési Terv készült. Az ebben meg­határozott feladatok elvégzését követően lesz mód az öntözés, halászat, üdülés és pihenés igényeinek kielé­gítésére. 37

Next

/
Thumbnails
Contents