Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Papp Ferenc: A Dunai Vízlépcsőrendszer műszaki tervezése

4. táblázat A talajcsövezett területek Magyarországon 1976. év 3 184 ha 100% 1977. év 4 452 ha 140% 1978. év 5 427 ha 170% 1979. év 7 078 ha 222% 1980. év 6 393 ha 201% 1981. év 10 635 ha 334% 1982. év 14 117 ha 444% 1983. év 19 559 ha 614% 1984. év 21184 ha 665% 1985. év 21 856 ha 686% A dombvidéki, semi-humid területek (Nyugat-Magyarország) 89,2%-os drénezési aránya (1975) 42,3%-ra csökkent (1985). A semi-arid éghajlatú, síkvidéki területek részaránya 9%-ról 57,7%-ra nőtt a drénezésben. (Az évi csapadéktól függően, változóan semihumid és semi-arid az éghajlatuk.) A szikkimosás nagyüzemi kísérletek (pl. Bélmegyeren 600 ha-on) is megkezdődtek az 1985. évvel. De ezt szükséges kiegészíteni azzal, hogy a magyarországi szikes területek nagyobbrészt termő szikesek, vagy nemzeti parkok. Magyarországon a világon használt összes drénezési eljárás kipróbálásra került, mégis a talajnedvesség szabályozás — és nem is talajvízszín szabályozás — sajátos módja van terjedőben. A magyarországi talajok, éghajlati, ökológiai tényezők változékonysága miatt majdnem mezőgazdasági táblánként különböző drénezési feltételeket kell alkalmazni! Ezért kiépült a 80-as évek elején a talajfizikai és vízgazdálkodási tulajdonságokat vizsgáló regionális laboratóriumok mérőhálózata a MÉM keretén belül. A talajvízszín és vízrajzi észlelés is decentralizálásra került az OVH által irányított tizenkét Vízügyi Igazgatóságon keresztül. A meliorációra az állami juttatások a költségvetésből, valamint a mezőgazdasági üzemek saját pénzforrásaiból az 1976—80. évek összegének a négyszeresére növekedtek meg az 1986—1990. évek tervidőszakára a költségelőirányzatok. A talajnedvesség szabályozás elterjedésével a hagyományos felszíni vízrendezési eljárások több lépcsőben való átértékelése folyamatban van ebben a dinamikus fejlődési időszakban. 4. A térségi melioráció, vízrendezés nchány jellemző adata (interdiszciplináris nézőpont) A térségi meliorációs területek (2. ábra) műszaki megoldásainak elvi alapja a talajnedvesség szabályozás, A meliorációval érintett és termelésre átadott területek nagysága 1982-ben 65 ezer ha, 1983-ban 72 ezer ha, 1984-ben 160 ezer ha és 1985-ben 220 ezer ha volt. Ezen területek 15%-a a dunántúli semi-humid éghajlatú és 85%-a az alföldi (polder jellegű) semi-arid éghajlatú területre esik. Az 1985-ig teljes körű hasznosításba vett területek gabonaegységben kifejezett terméshozamai a meliorációt megelőző (belvíz által sújtott) 3 év átlagához viszonyítva hektáronként: 1982. év 1,7 GE 1983. év 0,6 GE 1984. év 0,9 GE 1985. év 0,95 GE hozamtöbbletet mutatnak Az 1982—1985. évek átlagos termésnövekedése 0,96 GE/ha a melioráció, vízrendezés hatására. Az 1983. és 1984-es évek kifejezetten aszályos évek voltak, tehát mások az agrometeorológiai adottságok. Összefoglalás: Magyarország mezőgazdasági területe az elmúlt 25 évben 600 ezer ha-val csökkent. A termőterület csökkenését az egységnyi területre eső termékmennyiség növelésével kívánják megoldani. Ennek az infrastruktúrája a melioráció (ezen belül vízrendezés és öntözés), amelyek elvi alapja a talajnedvesség szabályozása. A talajnedvesség szabályozása új eljárásainak bevezetésével a hagyományos felszíni vízelvezetési módok és öntözés átértékelése, javítása, módosítása egy folyamatos feladat Magyarországon, és a világ számos országában is. IRODALOM [1] Központi Statisztikai Hivatal: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek Budapest, 1960—1985. [2] Központi Statisztikai Hivatal: Vízgazdálkodási Statisztikai Zsebkönyv, Budapest, 1960—1985. [3] Petrasovits I. (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és "gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, 1980. 1—3332. [4] Szlnay M. (szerk): Mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatások Magyarországon, 1980. VITUKI Közlemények, 35. sz. 1981. 1—262. [5] Török L. (szerk.): Vízgazdálkodás a növénytermesztési rendszerekben. VMGT, 122. sz. 1980. 1—183. [6] Wittman M.-né: Magyarország talaj csövezett területeinek katasztere, 1985. évi kivitelezések. VGI 1986. 1—121. [7] Pintér A.: A VI. ötéves tervi térségi komplex melioráció 1982—1984. évi eredményeinek értékelése. MÉM—NAK, 1985. Kézirat, 1—24. A Dunai Vízlépcsőrendszer műszaki tervezése PAPP FERENC Vízügyi Tervező Vállalat A Hidrológiai Tájékoztató olvasóinak, úgy hiszem, nincs szükségük arra, hogy ez a cikk is a vízlépcsőrendszer ismertetésével és környezeti hatásainak elemzésével kezdődjön. Legfeljebb azt kellene tisztáznunk, hogy itt is arról a magyar—csehszlovák közös Duna-szakasz komplex hasznosítását szolgáló rendszerről lesz szó, melyet korábban GNV-nek (Gabcikovo— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer), később BNV-nek (Bős —Nagymarosi Vízlépcsőrendszer) neveztünk, újabban egyszerűen DV-ként (Dunai Vízlépcsőrendszer) emlegetünk. Előkészítő tervezés Természetesen a műszaki tervezésről szóló ismertetést sem lehet 1986-nál kezdeni. Sőt, talán ezzel kapcsolatosait legrégebbi írott emlékeink. Az 1952. augusztus 2-i — a közös hasznosításról szóló — első magyar—csehszlovák megegyezést már közel kétéves műszaki tervezés előzte meg. Az ötvenes évek második felében két vonalon is folyt a műszaki változatok kidolgozása. A KGST-országok együttműködésében készült a Dévény alatti Duna-szakasz komplex hasznosításának terve, északi szomszédainkkal pedig a Pozsony—Nagymaros közötti szakasz lépcsőzési változatainak kimunkálásán dolgoztunk. Szerepelt ezek közt egy-, kettő-, sőt többlépcsős megoldás, mederlépcsőkkel, bal- és jobboldali, sőt mindkét oldali üzemvízcsatornákkal. E változatok közül — alapos műszaki-gazdasági-politikai megfontolás után — 1963. április 20-án született közös döntés a kétlépcsős baloldali üzemvízcsatornás megoldás mellett. Bár ezt követően is foglalkoztunk további változatokkal, az elfogadottnál jobbat nem találtunk, és így 1967—70 között elkészült annak közös beruházási programja. Az első beruházási programot azóta többször módosítottuk (legutóbb 1986 decemberében), de az alapvető műszaki megoldás — a kétlépcsős, baloldali üzemvízcsatornás rendszer — nem változott. Erre készült el az ún. „Közös Egyezményes Terv" (KET), mely 17