Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vágás István: Megemlékezés Beszédes Józsefről - születése kétszázadik évfordulóján

Megemlékezés Beszédes Józsefről — születése kétszázadik évfordulóján 1. kép. Beszédes József (1787—1852) (A Vasárnapi Újság, 13. évi. 17. sz. Pest, 1866. április 29-1 számából) 1987. február 12-én emlékezett meg az országos és a szakmai közönség születésének kétszázadik évfordulójáról, bár, mint ahogy azt Fodor Ferenc 1952-ben, halála századik évfordulóján megírta: fia, Beszédes Frigyes, apja halála után hitelesen azt állapította meg, hogy Beszédes József 1787. február 12-én született a ma Jugoszláviához tartozó vajdasági Magyarkanizsán. 1811-ben kezdte meg mérnöki munkásságát. Magyarország történelmében a káros vizek elleni küzdelem sokkal fontosabb kérdés volt, mint sok más népnél. Már a török uralom alól felszabadított ország korántsem iparosított gazdaságát is visszavetették a vízkárok, de legkésőbb a tizenkilencedik század első évtizedeiben teljesen világossá vált, hogy az ország mezőgazdasági és ipari fejlődése csak a vizek szabályozása által remélhető. És nemcsak a káros vizek megrendszabályozása útján, hanem a vizek hasznosítása útján is. A kor vízimérnökének egyidejűleg kellett tudnia egy-egy kisebb körzet érdekei szerint gondolkodni, ugyanakkor az egész ország érdekeit is szem előtt tartva gondolkodni. Egyidejűleg kellett káros állapotokat megszüntetnie, ugyanakkor pedig már a későbbi hasznosítások távlatait is belátnia. Beszédes Józsefet azért tarthatjuk hazánk egyik legnagyobb vízimérnökének, mert a helyi feladatok megoldásában és a vízügyi kérdések országos érvényű kezelésében egyaránt alapvető tevékenységet fejtett ki működésének teljes időszakában. Készített olyan műszaki terveket, amelyeket végrehajtva egy-egy kisebb, vagy nagyobb tájegység vízrendezése megoldódott. Készített olyan terveket, amelyeket mások később hajtottak végre - sikerrel. Végül, készített olyan, az előzőeknél semmiben sem kisebb jelentőségű terveket, vagy tanulmányokat, amelyeket nem hajtottak végre, de amelyeknek gondolatai későbbi korok elgondolásaira hatottak. Beszédes József nagyszabású, megvalósult és befejezett műve volt a Sárvíz-szabályozás, amihez a Sárvíz— Sió—Balaton—Kapós vízrendezési csatlakozott, összefüggő kérdésekről volt szó. A Balaton vízszintszabályozása már régebben megoldást várt. Ehhez a Sió rendezésére volt szükség. Ezt azonban meg kellett előznie a Sárvíz rendezésének. Ide már azután kapcsolható volt a Kapós rendszerének szabályozása is. Beszédes József vezetésével sikerült a munkák zömét 1811 és 1830 között elvégezni, ami által a Dél-Dunántúl legnagyobb részén biztonságossá válhatott a mezőgazdaság termelése. E nagy munka végeztével Beszédes figyelme a Fertő és Hanság kérdéseire terelődött, de foglalkozni kezdett a Dunával is. E tanulmányai ugyan nem valósultak meg, viszont a Fehér Körös malomcsatornáját és a hozzá kapcsolódó műveket sikerrel létrehozhatta. A tizenkilencedik század elején a vízimérnök — ha munkái nem is voltak egyszerűek és könnyűek — működésének eredményeit már megvalósulásukban is láthatta. Ez nemcsak lelkesíthette, hanem újabb tettekre is sarkallta. A sikerek gyakran olyan szárnyalást adtak a további szándékoknak, amelyek már összeütköztek az akkori, vagy esetleg még a későbbi időknek valóságával. Így pl. Beszédes Józsefet is lelkesíthette az a lehetőség, hogy az egész ország csatornás víziutakkal való behálózása megvalósítható. Vízelvezetési tapasztalataiból tudta, hogy sok nehéz munkát a víz erejével is el lehet végeztetni, s a lehetőségek határain túl is reménykedett abban, hogy ami nehéz volna kézi erővel, azt a víz elragadó erejével pótolni lehet. Ilyen okokból támadtak nézeteltérései kora számos neves gyakorló szakemberével: voltak, akik Beszédes József elgondolásainak műszaki és gazdasági realitásait kétségbe vonták. Ezeknek a vitáknak már régen vége. Nem az a fontos, miben kinek volt igaza. Csak az a fontos, hogy ezek a viták tovább termékenyítették a vízügyi életet és segítettek a még helyesebb elgondolások kialakulásában. És az a tény a legfontosabb, hogy Beszédes József egész életműve hozzájárult a hazai vízimérnöki szemlélet helyes alakításához. Ebben a szemléletben értékelhetjük igazán Beszédes József nagyszabású tervét a Kolozsvártól Grácig vezetendő hajózó csatorna megépítésére. A csatornarendszer természetesen messzemenően kihasználta volna a meglevő vízfolyásokat, így a Szamost a Tiszáig — illetve egy, nagyjából a mai magyar—román határral párhuzamos Szamos—Körös összekötés után a Körösöket — majd a Duna—Tisza csatorna megépítését követően, a Tiszát és a Dunát, a Siót, a Balatont, a Zalát, majd a Zala—Mura vízválasztó újabb csatornával történő áttörése után a Murát. A legkiterjedtebb építést a Duna—Tisza csatorna kiásása jelentette volna, aminek szükségességét nem is Beszédes vetette fel elsőkérit. Beszédes mélyvezetésű csatornát javasolt és ezt is vezérárok kiemelésével képzelte el, úgy, hogy a legtöbb munkát a vízfolyás elsodró erejével végeztette volna. A tervből törvény is lett (1840. évi XXXVIII. t.c.), beruházója is volt az építésnek, de végül az építés ellenzői győztek. Alighanem az ország gazdasági ereje mégsem volt elég ilyen erőfeszítéshez, hozzátéve azt is, hogy Beszédes műszaki és gazdasági elképzelései is meglehetősen optimisták voltak, s a vasút is versenytárssá vált elég hamar. És hát a Duna— Tisza csatornát máig sem tudta megépíteni az ország... Beszédes József jótollú műszaki író is volt — ezen belül a műszaki nyelv újítója — és kéziratban maradt térképei is fontos adatokat rögzítenek. Munkásságának nagy erőssége, hogy tanulmányait, terveit kiterjedt térképanyaggal támaszthatta alá. Ezeket a térképeket vagy személyes mérései alapján készítette, vagy az ő utasításai szerint segédszemélyzete mérte és készítette. Ez a tevékenység is úttörő volt a maga idejében. A vízimérnök akkor geodéta is volt és műszerei közt egyik legfontosabb a szintezőműszer volt. Gyakorlati és elméleti munkájának egyaránt elismerése volt, hogy az Akadémia 1831-ben levelező tagjai közé választotta. 4