Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - EGYESÜLETI HÍREK, ESEMÉNYEK - Dr. Csekő Géza: Beszámoló tagtársaink külföldi útjairól és külföldi szakemberek látogatásairól (1980-1985)

A nyomóvezeték 1. Nyomvonala. A vezeték nyomvonalát a 2. ábra szemlélteti. 2. Anyaga. Graeber 1913-ban írt tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy a cső anyaga csak fém lehetett. Ezt az utókor is elfogadta. Kérdéses csupán az volt, hogy milyen fémből készült? A modern kémiai analízis segítségével kimutatható a nehézfémek legkisebb nyoma is. 1976-ban egész sor talajminta-vizsgálatot hajtottak végre, melyeket a nyomvonal mentén vettek. A laboratóriumi eredmények alapján egyértelműen megállapították, hogy a cső anyaga ólom volt. 3. A nyomócső rögzítése. A nyomócsövet, 1,2 m-ként, átlyukasztott kövekkel fogatták le. A trachitlapokba fúrt lyukak átmérője 27—30 cm, ami mutatja a nyomócső külső átmérőjét. Garbrecht szerint a csövek vízszállítási teljesítménye, 20 m veszteséggel, 3,4 km hosszon, 22 cm belső átmérőnél 45 l/s. A nyomócső fektetésénél felhasznált lyukasztott kőlapok mennyisége kb. 700 m

3-t tett ki, ami az akkori technikai szintet figyelembe véve hatalmas teljesítményt mutat. 4. A nyomócsővezeték végpontja. A nyomócsővezeték pontos végpontja nem ismert. Ennek valószínű oka, hogy a várhegyen voltak a rombolások a legnagyobb mérvűek az évszázadok során. IRODALOM [1] Andai P.: A mérnöki alkotás története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959. [2] Garbrecht, G.: Die Druckrohrleltung von Pergamon. Wasserwirtschaft, 69. 1979. 1. 1—7. [3] Fahlbusch, H.: Elemente griechischer Wasserversorgungsanlagen. Wasser und Boden, 34. 1982. 9. 401—408. Beszámoló tagtársaink külföldi útjairól és külföldi szakemberek látogatásairól (1980—1985) A Magyar Hidrológiai Társaság nemzetközi munkájában érvényesítette azt az irányelvet, hogy e munka is a vízgazdálkodási ágazat célkitűzéseit szolgálja (Keszthelyi Vándorgyűlés határozata). Ebben az időszakban nagyobb hangsúlyt kapott — a személyi kapcsolatok erősítése (főként a tiszteleti tagokkal való kapcsolat javításával, és nemzetközi tudományos bizottságokban tisztségviselőkkel); — az intézményi kapcsolatok ápolása és javítása (főként a szocialista országoknál csereutak lebonyolításával, másrészről tőkés országokkal, együttműködési szerződések alapján megvalósított utazások révén); — a tanulmányutakon szerzett új információk, ismeretek, tapasztalatok hasznosítását elősegítő publikációs tevékenység (útibeszámolók, előadóülések). A személyi kapcsolatok területén az MHT tiszteleti tagjairól a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága nyilvántartást vezet. Jogaikat és kötelességeiket tartalmazó leírást a tiszteleti tag az oklevéllel együtt angolul, illetve oroszul kapja kézhez, életrajzát a Hidrológiai Közlöny megjelenteti. Egyes nem kormányközi szervezeteknél (ICID, IAHS, IAHR, CIGR, SITH, SIL, UNESCO, WMO stb.) tisztségviselők, illetve tagok a Magyar Hidrológiai Társaság tagjai. Az MHT intézményi kapcsolatai az elmúlt időszakban szélesedtek. Tőkés országokkal (Hollandia, Finnország) együttműködési szerződést kötött, amely elősegítette a kétoldalú közvetlen információcserét. A szocialitsa országok szakmai egyesületeivel a MHT, a MTESZ és külföldi partnerei között, megállapodások révén tartott kapcsolatot. Közvetlen információcserére az 1982-ben Magyaroszágon, és az 1985-ben az NDK-ban rendezett vízügyi tudományos egyesületek elnök-főtitkári tanácskozásain volt lehetőség. A nemzetközi kapcsolatok ápolására nemzetközi rendezvényeken, tapasztalatcseréken, tanulmányutakon a részvétel a legmegfelelőbb forma, mégis a lehetőségek leszűkülése miatt kevesebben utazhattak ki, mint az elmúlt időszakban [1]. Az egyéni kiutazók (1. táblázat) nagyobbrészt konferenciákon való részvétel céljából (75 íő), kevesebben egyéb célból (tanulmányút, egyesületi, szervezeti kooperációs tárgyalás) utaztak külföldre (46 fő). A konferenciára utazók többsége előadást tartott 2. táblázat Kiutazók előadásainak címe Küldő szakosztály: Balneotechnikai Szakosztály Liebe Pál: „A magyarországi hőforrások kutatása és üzemeltetése", Bulgária, 1982. Jámbor László: „Uszodavíz kezelésének szükségessége és annak berendezései", Bulgária, 1982. Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály Ambruss Sándor—Harkányi Kornél: „A Duna menti országok XII. előrejelzési konferenciáján előadások", Csehszlovákia, 1984. Hankó Zoltán: „Hidraulikai kutatások az energetikában és a vízgazdálkodásban", Szovjetunió, 1983. Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály Lipták Ferenc: „A szabályozás tevékenységének hatása a vízrendezésekre és öntözésre a mezőgazdasági rendszerben" — hozzászólás. „A legsürgősebb és legfontosabb meliorációs fejlesztési feladatok Magyarországon", Csehszlovákia, 1980. Vermes László: „A szennyvíz és hígtrágya kezelése jelenlegi helyzete a MNK-ban", Csehszlovákia, 1982. Szigyártó Zoltán: „Továbbfejlesztett megoldás a felülről vezérelt öntözőcsatorna rendszerek üzemének programozására", Lengyelország, 1983. Csekő Géza: „Módszer a esőztető öntözés hatékonyságának javítására", Bulgária, 1983. Salamin Pál: „Víztartalékok hasznosítása", Bulgária, 1983. Szennyvíz Szakosztály Juhász Endre: „A szennyvíziszap regionális kezelésének és elhelyezésének műszaki, egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági kérdései", Bulgária, 1980. 36