Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kolossváry Gábor: A Sárköz meliorációs terve

az érték jelentősen csökkenhet. Betorkolló fontosabb vízfolyások (alsó belvizes szakasz): szelvény megnevezés 0 + 460 1+143 6 + 000 9 + 975 A Kis-Duna és mellékvízfolyásai. A Kis-Duna néven ismert belvízcsatorna feladata a 75 km- saját vízgyűjtőterületről, valamint — lezárt Sárpilisi tűsgát esetén — a Szekszárd—Bátai főcsatorna tűsgát feletti vízgyűjtőterületéről a Dárfoki csatornán át érkező nagyvizek levezetése. Vizei kizárólag átemeléssel juttathatók a Dunába a Lankóczi szivattyútelepen keresztül. Építésekor régi holtmedreket vettek főleg igénybe, így műszelvény elvétve található. A torkolati szakaszán 1976. évben, a Lankóczi szivattyútelep biztonsága érdekében ellennyomó medence épült, zsilipes lezárással. Kiépítés szerinti vízszállító képessége: 4 m

3/s. Jelentősebb mellékágai: 0 + 120 Henrik-csatorna 0 + 618 Szarvasfoki-árok • 6 + 500 Dobornya-csatorna 13 + 000 Zsófia-csatorna 14 + 850 Özsáki-árok A síkvidéki vízrendezés jelenlegi helyzetére általában jellemző, hogy a jelentősebb közcélú csatornák medermérete megfelelő, de főleg a Szekszárd—Bátai főcsatorna esetében az átfolyási szelvény a benőttség miatt csak kis hányada az előirányzottnak. A helyi jelentőségű közcélú csatornák 40—60%-ban feliszapoltak. A meglevő üzemi csatornák közül azok, amelyeket 1970 után újítottak fel, megfelelő állapotúak. A belvízöblözetben időszakosan nagy károkat okozó belvizek keletkezhetnek. Ennek főbb okai a talajok igen kis szabad hézagtérfogata, a változó mélységben jelentkező vízzáró réteg és a Duna-hatás. Az egyes tényezők a belvízöblözet különböző részein eltérő jellegűek. A belvizek eredetük szerint ezért létrejöhetnek a talajba be nem szivárgott csapadékból, árvízi fakadóvízből, melyhez a dombvidékről lefolyó vízből és a domblábi fakadóvízből eredő terhelés járul. A jelenlegi csatornasűrűség elmarad a kívánatostól, a lefolyás lassú, a gravitációs leürítés korlátozott, ami az általános helyzet további romlását eredményezheti. Mivel a területen intenzív mezőgazdasági művelés folyik, a termelés mennyiségi és minőségi romlásából eredő károk hatványozottan jelentkeznek. A szivattyútelepek jelenlegi állapota A belvízi öblözet kiépítettsége 36 l/s/km

2, ami nem veszi figyelembe a dombvidéki vízgyűjtőről érkező vízmennyiséget. Magas dunai vízállások esetén a vizek kizárólag szivattyús átemeléssel jutnak a Dunába, mely célra a Decsi (Lankóczi), illetve a Bátai szivattyútelep áll rendelkezésre. A jelentősebb feladatokat a Bátai telep látja el, a Lankóczi szivattyútelep csupán a Kis-Dunán és térségében keletkező, illetve a Dárfoki csatornán esetenként átterelt vizeket emeli át a befogadóba. A szivattyútelepek kapacitása az alábbi: Báta: 3 X 1.5 m

3/s; Lankócz: 1X3,0 m

3/s, illetve 1 X 1,5 m

3/s. Mindkét szivattyútelep igen régi, a Bátai 1887-ben, míg a Lankóczi 1919-ben épült, az előbbi 1941-ig gőzüzemű volt, azt követően pedig fagáz meghajtású, míg az utóbbi diesel motorokkal üzemel. A szivattyútelepek az elmúlt időszakban kisebb javításokon mentek át, így üzemképességük szavatolt ugyan, azonban kis hatásfokuk, elavult meghajtóegységeik miatt fenntartásuk hosszú távon már nem kívánatos. Főművi fejlesztési javaslatok A meliorációs fejlesztés célja, hogy megfelelő komplex beavatkozásokkal új területeket vonjunk be a mezőgazdasági művelésbe, megóvjuk a művelt területek termőképességét, sőt a lehetőségekhez képest növeljük is azt. A meliorációs beavatkozások a dombvidéki lejtős területeken nagy energiájú víz által okozott károk mérséklésére, sík területen főleg a belvízi elöntés nagyságának csökkentésére, illetve megszüntetésére irányulnak. Ehhez járul a kedvezőtlen talajadottságok javítása is. A különböző meliorációs beavatkozások élesen nem különíthetők el egymástól, mivel egy adott területen belül több károsító tényező együttes hatása érvényesül, így a védekezés is többirányú kell hogy legyen. A bevezetőben említett vizsgálat részleteiben e térség vízrendezési főműveinek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, figyelembe véve a térség egyéb meliorációs igényeit is. Főművi befogadók rendezése A tervezési területen mind a főművi, mind a helyi jelentőségű vízfolyásoknál — az előző fejezetben említettek miatt — jelentős kül- és belvízterheléssel kell számolni. A kül- és belvízgyűjtő 401 km

2 összterületére számított fajlagos kiépítése jelenleg 21 l/s/km

;

l, amely igen kicsi és egyik legfőbb okozója a sík területen az időszakosan jelentkező belvízkároknak. Alapfeladat ezért az egész öblözet területére a 36 l/s km- fajlagos vízmennyiség levezetésének biztosítása, ami a síkvidéki belvízgyűjtő 261 km

2 területére 65 l/s km

2-es kiépítést jelent. A fejlesztési lehetőségek vizsgálata során az alábbi tényezőket vettük figyelembe: — Szekszárd—Bátai főcsatorna gravitációs vízlevezetésének javítása, — Bátai szivattyúkapacitás bővítése, — vízkormányzás feladatainak megoldása, — főbefogadókon az esésnövelés lehetőségének vizsgálata, — ideiglenes tározóterek kialakításának módjai. A probléma megoldását nehezíti, hogy a kül- és belvízgyűjtőn a számítási eljárások különbözőek, de a külés belvízgyűjtők lefolyási viszonyai csak együtt kezelhetők. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a javasolt fejlesztésektől eredmény csak a meglevő és a tervezett létesítmények fenntartási-karbantartási munkáinak elvégzése esetén várható. A meliorációs igényeknek megfelelően három változatot dolgoztunk ki, melyek közül műszaki-gazdaságossági vizsgálatok segítségével választottuk ki a megfelelőt. 1. változat. A befogadó Szekszárd—Bátai főcsatorna 0 + 000—27 + 360 km közötti szakaszának, továbbá a betorkolló vízfolyások torkolati szakaszának mederfenék-süllyesztése olyan mélységig, hogy a rendszerből a víz g'ravitációsan elvezethető legyen. 2. változat. A Szekszárd—Bátai főcsatorna 10 + 800— 22 + 800 km közötti, legkisebb esésű, feliszapolódás szempontjából kritikus szakaszán nagyobb esés kialakítása által a vízelvezetés biztonságosabbá válik, viszont a Szekszárdi Sédhez tartozó meliorációs árkok vize csak átemeléssel vezethető a befogadóba. Hajmás patak Harisád csatorna Zsizsáki árok Kövesdi árok 23