Hidrológiai tájékoztató, 1986

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉS - Dr. Dankó József-Májer János: 30 éves a Tiszalöki Vízlépcső

1. táblázat A vízlépcső jellemzői adatai (főbb mennyiségek) Megnevezés Egység Duzzasztómű Hajó zsilip Vízerőtelep Egyéb össz. Földmunka 1000 m

3 4 746 116 120 4 982 Beton, vasbeton 1000 m

:

) 30 223 35 — 88 Betonacél t 475 642 2 019 — 3 136 Larsen-szádfal t 663 625 606 — 1 894 Kő m

3 3 900 500 2 500 115 600 122 500 Acélszerkezet t 1 464 174 490 — 2 128 Gépészet t 235 32 1 240 — 1507 Vállalat 1950-ben kezdte meg, a tiszai vízjárástól függetlenített, biztonságosan és ütemesen szervezhető, átvágásban kialakított nyitott munkagödörben, talajvízszínsüllyesztés mellett A betonozási munkáknál félig önműködő betongyárat és vágányon járó forgó toronydarukat alkalmaztak. A kavicsanyagot a Tiszából kotrással nyerték. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra az 524 fkm szelvényében, a rázompusztai kanyarulat 2,4 km hosszú átvágásában létesült. Ezt az öntöző-főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozta meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből és a vízerőtelepből áll. (A Vízlépcső jellemző adatairól az 1. táblázat tájékoztat). A duzzasztómű 1954. áprilisától, immár 30 éve, a vízerőtelep 1959-től működik. A Vízlépcső területi kapcsolatai A kiépült Tiszalöki Öntözőrendszer a Keleti Főcsatorna segítségével az eddig aszályokkal sújtott Tiszántúlon biztonságosabbá teszi a termelést, vízzel látja el a Hortobágy és a Sárrét vidékének öntözőtelepeit, halastavait. Biztosítja továbbá a nagy vízmennyiséget igénylő, mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó ipar vízellátását is. A Főcsatorna felső szakaszán 1000 tonnás uszályokkal egyirányban, 700 tonnás uszályokkal kétirányban lehet közlekedni. Ezen túlmenően elősegíti a tőle keletre levő vizek összegyűjtését, amivel részben mentesíti a Hortobágyot a rendkívüli belvízjárástól. Fontos kiemelni a vízhasználók közül Debrecen várost, mivel ivóvízellátását a Keleti Főcsatornára telepített felszíni vízkivételi mű biztosítja. Jelenleg már a Tisza jobbpartján a Taktaközi Öntözőrendszer is kiépült. A Tiszántúlon 120 000 ha, a Taktaközben 6600 ha, a csatlakozó domb- és hegyvidéken 3400 ha öntözése lehetséges. A Vízlépcső üzemeltetése Az öntözővíz szolgáltatás 1954. óta folyamatosan történik. A csúcsértékek a 1960-as években — különösen 1964-ben és 1968-ban — alakultak ki. Ezután az 1970-es évek végéig csökkenő tendenciájú volt a vízhasználat, ez az öntözőgazdálkodás átalakításával és az időjárási elemekkel van kapcsolatban. A utóbbi évek aszályos időjárása — 1983., 1984. — a figyelmet ismét az öntözés felé fordította. A rendszer nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása, továbbfejlesztése mindenképpen indokolt. Az elektromos energia termelését 1956-ban — részleges üzembeállítással kezdték meg. Az első 10 évben a termelés folyamatos volt, majd 1977-től fokozatosan i átértek a csúcsideji energiatermelésre. Jelenleg az öszszes energia mennyiségének megközelítőleg 20%-át csúcsidőben termelik, átlagosan évente mintegy 55 millió kWó elektromos energiát juttatnak az országos hálózatba. A víziközlekedés és víziszállítás jelenlegi helyzetében messze elmarad a lehetőségektől. (Az első 20 évben 10 652 átzsilipelésre került sor!) A kedvezőbbé vált hajózóútviszonyok ellenére az évi 200 000 tonna körüli áruszállítás, a napi 2—3 átzsilipelés és hajóforgalom minimálisnak tekinthető. A Vízlépcső egyéb vízgazdálkodási hatásai A Vízlépcső egyéb vízgazdálkodási hatásai (a mederrel való kapcsolat, árvízlevonulás, jégképződés, vízminőség, vízkészletgazdálkodás stb.) azért kerültek az érdeklődés középpontjába, mert sokszor a várttól eltérő jelenségekkel találkozhattunk. Ezek a tapasztalatok később megvalósítandó vízlépcsők építése során már figyelembe vehetők. A duzzasztómű létesítése alapvetően megváltoztatta az érintett folyószakasz víz-, jég- és hordalékjárását. A rendszer dinamikai egyensúlyának megbomlása viszszahatott a mederre is. A kezdeti nagymértékű feliszapolódás után (920 000 m

3/év) a teljes duzzasztott szakaszon viszonylagos egyensúly állt be. A mederátrendeződéssel azonban számolni kell (feliszapolódás, abráziós jelenségek megnövekedése, a feliszapolódás feljebb helyeződése, illetve lejjebb csúszása a duzzasztási határ közelében stb.) A duzzasztómű környezetében megfigyelhető jégjelenségek (felszíni jég, kásajég, fenékjég, szakáijég) közül a felszíni jég a duzzasztómű előtt keletkezik. A felvízi öblözetben a turbinák gerebjéig terjedő felszíni zárt jégtakaró alakulhat ki, innen kiindulva épül fokozatosan felfelé a jégmező. A fenékjég hatása nem jelentős, a szakáijég eltávolítása a zárószerkezetek mozgathatósága érdekében igen fontos feladat. Legfontosabb követelmény, hogy az elsődleges jégzajláskor a jégtakaró torlódásmentesen alakuljon ki, másodlagos jégzajláskor a feltprt jég a duzzasztóművön át az alvízre jusson károkozás nélkül. A Vízlépcső árvízlevonulásra kifejtett hatását a közvélemény igen negatívan értékelte, sok esetben a 70-es évek árvizeit a duzzasztómű üzemével hozták kapcsolatba. (A Bodrogon gyakorivá vált árvizek miatt még a szlovák vízügyi szervek is hasonló véleményt fogalmaztak meg.) Valójában az ÉVIZIG Vízgazdálkodási Fejlesztési Osztalya által kidolgozott rendszerben, az érkező vízhozam nagyságától függően a duzzasztási szint csökkentésére vagy a duzzasztás megszüntetésére kerül sor. A Vízlépcső a Tisza vízminőségére kifejtett hatása közül fontos kiemelni, hogy a felvíz minőségében nem keletkeztek olyan változások, amit a víz lelassulása okozott volna. A Vízlépcső alatt az oxigéntelítettség pedig az I. osztály határát is eléri. A Vízlépcső elsősorban vízszínszabályozó műtárgy, ezáltal a vízkészletgazdálkodásban csak a napon belüli vízfogyasztás ingadozásának kielégítésére alkalmas. A Bodrogköz és Taktaköz belvízgondjai sem a Vízlépcső meglétével magyarázhatóak, hiszen a belvízkárok jelentkezésének összetett természeti, gazdasági, társadalmi okai vannak, és ezek nincsenek összefüggésben a tiszalöki duzzasztással. A tiszalöki duzzasztás hátrányt okoz a Bodrogzug mintegy 5000 ha-os területére. A terület legnagyobb része a duzzasztási szint környezetében helyezkedik el, így a magas duzzasztás következtében az alulról 7