Hidrológiai tájékoztató, 1986

1. szám, április - KÖNYVISMERTETÉS - Dr. Juhász Endre: Dr. Horváth Imre: Modelling in the technology of wastewater treatment (Könyvismertetés) - Környei László: Dr. Salamin Pál: A vízügyi felső- és középfokú oktatás 200 éves (Könyvismertetés) - Dr. Siposs Zoltán: Williams, P. Garnett-Wolman, M. Gordon: Downstream Effects of Dams on Alluviak Rivers (Könyvismertetés)

tájegységenkénti bontásban kapja meg. Kár, hogy az egyes térképlapok kereséséhez az áttekintő térkép a kötet külső borítójára, a könyv legvégére került, amely a tanulmányozók figyelmét könnyen elkerülheti. A rendkívül korszerű és hiánypótló mű szép kiállításáért a szerkesztőt és a kiadót illeti elismerés. Dr. Dobos Irma Dr. Horváth Imre: Modelling in the technology of wastewater treatment. Akadémiai Kiadó — Pergamon Press 1974. Az Akadémiai Kiadó és az Oxford-i Pergamon Press közös kiadásában a közelmúltban angol nyelven jelent meg a szerző fenti műve, melynek magyar nyelvre lefordított címe: Modellezés a szennyvíztisztítási technológiában. E könyv előzménye az Akadémiai Kiadó „A kémia újabb eredményei" c. sorozatában 1978-ban megjelent monográfia: „A szennyvíztisztítási technológia néhány méretnövelési kérdése" volt. E magyar nyelvű kiadáshoz képest az angol nyelvű mű több fejezetet részletesebben tárgyal (pl. a levegőztetés és az ülepítés folyamatainak méretnövelése). A könyv a szerző újabb kutatásait is magába foglaló néhány új fejezetet is tartalmaz. A szennyvíztisztító berendezések vizsgálata során felmerülő méretnövelési és hasonlóság elméleti kérdéseket a mű a következők szerint csoportosítja: — a berendezések és rendszerek modellvizsgálata; — az üzemi méretű, de különböző nagyságú rendszerek tervezése és avval összefüggő vizsgálatok; — az egyes berendezésekben végbemenő folyamatok, összefüggések általánosítási problémái. Az előzőekben vázolt elvi feladatmegoldások konkrét esetekre alkalmazhatók. Erre mutat be a szerző — a szakirodalom részletes feldolgozására, valamint saját kutatási eredményeire alapozva — elvi és gyakorlati példákat a következő részterületekre vonatkoztatva: a mechanikai, kémiai és a biológiai szennyvíztisztítás, valamint az iszapkezelés műtárgyainak és berendezéseinek modellvizsgálata alapján. A könyv szerkezeti szempontból öt fő fejezetre tagozódik. Az első, rövid bevezető rész a problémafelvetést és a célt fogalmazza meg. A legnagyobb terjedelmű a második rész, amely a vonatkozó szakirodalom kritikai feldolgozását tartalmazza, amelybe a szerző helyenként saját értékelő részleteket is beépített. A harmadik fejezet az eleveniszapos szennyvíztisztítás hasonlóságelméleti és modellezési kérdéseit tartalmazza, elsődlegesen a szerző kutatási munkáira alapozva. A negyedik rész újszerű megközelítésben tárgyalja a gazdaságossági hasonlóság kérdéskörét, konkrétan a szennyvíztisztítás és az iszapkezelés feladataira koncentrálva. Végül a befejező rész általános jellegű következtetéseket és javaslatokat tartalmaz. A könyvhöz részletes irodalomjegyék tartozik, több, mint háromsáz szakirodalmi hivatkozással. A mű gyakorlati használhatóságát segíti az anyag végén levő tárgymutató. Az elméleti megfontolásokat 200 oldal terjedelemben tárgyalja, melyet 8 táblázat és 43 ábra tesz érthetőbbé és áttekinthetőbbé. Horváth Imre könyve — beleértve az előzményként kiadott magyar nyelvű művet is — világviszonylatban elsőként tárgyalja monográfia jelleggel a méretnövelés és méretcsökkentés témakörét a szennyvíztisztítás és az iszapkezelés szakterületéhez kapcsolódva. Ez volt egyébként az alapja annak, hogy a külföldi kiadó megbízást adott az anyag angol nyelvű kidolgozására, s amelynek más nyelvekre történt fordítását is tervezik. A könyv elsősorban kutatóknak és a technológiai rendszereket modellező szakembereknek ad útmutatást, gyakorlati tanácsot. Az Akadémiai Kiadó és külföldi partnere gondozásában megjelent mű a külföldi igényeket is kielégítő tetszetős megjelenési formában került az e területen elmélyülni kiváló szakmai érdeklődők elé. Dr. Juhász Endre „A vízügyi felső- és középfokú oktatás 200 éve." A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar 1983. évi kiadványáról. Szerző: dr. Salamin Pál nyugalmazott egyetemi tanár. Szerkesztő: dr. Kőris Kálmán egyetemi adjunktus. A kiadvány bevezetőjében ismerteti az ötéves gyűjtő munka eredményét a címben jelzett oktatási tevékenységről. Általános összefoglalója időrendben felsorolja a magyar vízügyi felső- és középfokú oktatás mellett a nevezetesebb nyugat-európai műszaki felsőoktatás helyeinek alapítási éveit. A kiadvány részletesen tárgyalja a BME vezető oktatóinak, szervezeti vezetőinek, beosztott oktatóinak, kutató- és laboratóriumi mérnökeinek és külső konzulenseinek adatait. A felső iskolák oktatói mellett kitér a VITUKI nemzetközi hidrológus képzés oktatóira is. Értékes része a kiadványnak az oktatott tárgyak ismertetése, mely foglalkozik a hazai, valamint a híresebb külföldi egyetemi tankönyvekkel, kiadványokkal is. A középfokú iskolák történetét, annak oktatóit, és főbb tárgyait külön fejezetben tárgyalja. Részletesen foglalkozik a vízügyi és határterületi kutatókkal, és külön ismerteti az egyetemi doktorok névsorát, külön tárgyalja a Magyar Tudományos Akadémián szerzett akadémikusi, doktori és kandidátusi fokozatot elnyerteket. Értékes része a műnek a 4 oldalon közölt szakirodalmi összefoglaló. A 100 oldalas kiadvány a szerző fáradhatatlan munkáját bizonyította, melyet nehéz egészségügyi körülményei mellett is példamutatóan végzett el. Kőrnyei László Williams, P. Garnett—Wolman, M. Gordon: Downstream Effects of Dams on Alluvial Rivers. (A folyók alluviumain levő gátak hatásai a folyásirányban.) Geological Survey Professional Paper 1286. Kiadó: U.S. Government Printing Office, Washington, 1984., 83 old., 49 ábra, 12 tábl., 1 térképvázlat. A tanulmány az Ámerikai Egyesült Államok területén levő folyók alluviumain épült 21 nagyobb gátnak a kőzetekre gyakorolt hatásait vizsgálja. A gátak megépítése és így a folyók, csatornák, elzárásának következményeként elárasztáskor a folyókon a gátak utáni szakaszokon a vízszín csúcsértékei csökkentek. Ezután a vízhordta lerakódás hatása a meder szélességére, morfológiai kiemelkedéseire és a hordott kőzetanyag minőségére folyónként változó. A folyómeder a gát utáni szakaszokban szélességét tekintve növekedhet, csökkenhet vagy maradhat az állandó kiterjedésben. Általában a legnagyobb lepusztulás a gát zárása után az első vagy második évtized alatt fordul elő. A parti növényzet a gátak utáni folyószakaszon a folyásirányban átlagosan növekedik. Valószínűleg az áramlás csúcsértékeinek csökkenése okozza a dúsabb növényzet kialakulását. Feltűnő, hogy az üledékes kőzetek törmeléke és lebegő anyaga a gátak után még száz kilométereken keresztül is észlehető. A Red Riveren 200—500 km, a Missourin 1300 km távolságon kimutatható a lepusztult és rakodott kőzetüledék. A gátak lezárása után folyamatosan és rendszeresen gyűjtik a földtani megfigyeléseket és adatokat. A térképvázlat feltünteti az Amerikai Egyesült Államok középső és nyugati félszáraz területein levő 21 nagyobb gát helyét. Ezek a gátak többek között a következő jelentősebb folyókon épültek: Colorado, Jemez, Arkansas, Neches, Canadian, North Canadian, Missouri, Smoky Hill, Republican, Red River. A tanulmányt az U.S. Földtani Intézete, az U.S. Ta-/ lajvédő Szolgálata, az U.S. Helyreállítási Hivatala, az Arizonai Állami Egyetem és egyéb vállalatok kutatói végezték. Dr. Siposs Zoltán 36