Hidrológiai tájékoztató, 1986

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dunka Sándor: Öntözési tervek a Tiszántúlra

amely a Tisza és a Körös vízrendszerét összekapcsolja s olyan területekre juttatja el az öntözővizet, mely természetes vízfolyásokkal nem rendelkezik. A Tisza és Körös vízrendszerét összekötő csatorna első terve 1855-ben, kizárólag hajózási célra készült. Öntözőcsatorna tervezésére az indítást kétségtelenül az 1863. évi aszály adta meg, mely arányaiban és következményeiben felülmúlt minden csapadékszegény évet. Ezt az ínséges esztendőt Jókai szomorú képekkel festi le „Szerelem bolondjai" című művében. De Érkövy leírása is megdöbbentő. Említi többek között, hogy Debrecen város küldöttsége 1863. május 28-án „felmérte" a határt és már ekkor az ondódi és hegyesi pusztákon talált őszi vetésekhez kötött minden remény meghiúsult. „Már akkor úgy néztek ki a mezők, mintha szalmával lett volna bedugulva a föld. A tavasziak alig voltak 3 hüvelyk magasak, s a legjobb kaszálókon nem volt anynyi fű, amennyi egy kaszavágást érdemelne. A kadarcsi kocsmától kezdve pedig 45 000 katasztrális holdnyi legelő annyira kiégett, hogy a legtelkesebb helyeken sem volt zöldség látható, a szikesebb részeken pedig a föld a szó legszorosabb értelmében sivatag. Az elhagyott birkaszállásokon helyenként 4—500 darab juhcsontváz, az éhen elesett állatok hullái voltak összegarmadolva, s a még legelőkön lézengő emlős szarvasmarhákból naponként 8—10 darab döglött el éhség miatt." A bizottság megállapításai nem túlzottak, mert a királyi biztos jelentése szerint is a környéken, Kunhegyes, Madaras, Kisújszállás, Karcag, Túrkeve és Kunszentmárton határában a szarvasmarha, ló, juh- és sertésállománynak csak mintegy 22 százaléka élte túl az 1863. évi aszályt. A kétségbeejtő helyzet hatására a Helytartótanács elrendelte egy öntözőcsatorna tervének sürgős elkészítését. A tervezéssel Herrich Károly miniszteri osztálytanácsost bízták meg. A rendelet előírásainak megfelelően három tervvázlat készült. A kiindulópont mindhárom változatban Tiázalöknél volt, a körösi alsó torkolat Öcsödnél, Mezőtúrnál és Gyománál. Herrich a gyomai torkolatú csatornát ajánlotta kivitelre (1. ábra). Mivel ez a csatorna a Tiszalök és Hajdúböszörmény közötti magasabb fekvésű te^ * ? 0 Szoboszlo £ Nádudvar j Szolnok Csongrád> 1. ábra. A Tisza—Körös csatorna Herrich által javasolt vonalvezetése (1867). A terület jelentős részét ekkor még víz borította. 31