Hidrológiai tájékoztató, 1986

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Mezőgazdasági vízgazdálkodás az ókori Mezopotámiában és a modern Irakban

4. kép. Vízgyűjtő ciszterna maradványai az i. e. 4. évezredből származó Nippur sumér település romfettárásánál (Szerző felvétele) táronként átlagosan mintegy 2000 kg só felhalmozását eredményezi, ha nincs vízelvezetés. A két folyó völgyét a történelem hosszú —- hat évezredes — korszakán keresztül művelték anélkül, hogy az aktív termőréteg termőképességét megőrző víztelenítési létesítményeket építettek volna. Ennek következménye az iraki szikes talaj (sabakh) kialakulása és a talajtermékenység romlása. Az ókorban több mint 30 millió ember élelmezését biztosította a terület, míg napjainkban Irak komoly mezőgazdasági behozatalra szorul. A sók kis részben az öntöző vízből, de jelentősebben a talajvízből, a magas talajvízszínből és a tengervíz behatolásából származnak. A csapadék csökkenésével. A csapadék az északkeleti hegyvidék 1000 mm/év átlagától a délnyugati sivatag 100 mm/év átlaga alá süllyed. Az evapotranspiráció — átlagosan 1300 mm/ évről növekszik 2300 mm/év fölé északról dél felé és ugyanígy növekszik a talajban és a vízben levő sók mennyisége is. További gond, hogy az iraki folyók hordaléka évről évre változik és növekszik az árvizes időszakokban. A hordalék kedvező hatással van a termőföldre, de a folyókban, csatornákban, tározókban való leülepedése csökkenti a tározási kapacitást és a vízhozamot. A folyók és csatornák medre és maga a Mezopotámiai medence — ez a két folyamköz arab neve Rafidain — észak-déli illetve kelet-nyugati esése miatt a felületi-eróziónak és a jelentős mértékű medereróziónak is ki van téve. A medererózió főleg a déli öntözött alluviális síkságon jelentős, amit a csatornák gyors leürítésével előálló depresszió is fokoz. Irakban az egész világon ismert összes felületi öntözési módszert alkalmazzák a területükre adaptálva. Jelenleg mintegy 35 olyan fő mezőgazdasági vízgazdálkodási létesítmény van, amely teljes öntözési és vízrendezési (szikátmosási) rendszerrel rendelkezik. Ezek a tározókkal részben szabályozott folyók mentén helyezkednek el. A jelentősebb tározók: Eufrátesz folyón a Habbaniyah 3,2 km

3 és Haditah 8,2 km

3, a Tigris folyón Tharthar 88 km

3, Mosul 11,2 km

3, a kisebb Zab folyón Dokan 6,8 km

3, a Diyala folyón Darbandi-Khan 3,25 km

3, Hamrin 3,95 km

3, A1 Uzaym folyón Bakma-tározó 11 km

3 (építési javaslata folyamatban). Az öntözésre berendezett területek megoszlása (1979-ben) Irakban öntözési módok és vízgyűjtők szerint (ezer ha-ban): Vízgyűjtő folyója Öntözésre berendezett terület Öntözött terület vízkivétele Éves átlagos öntözött terület Vízgyűjtő folyója teljes öntözött 1 gravitacios szivattyús Éves átlagos öntözött terület Eufrátesz Shatt Al-Arab Tigris 1538,8 69,13 2131,0 1266,9 54,03 1771,0 816,1 52,5 958,3 450,8 1,53 812,7 697,8 49,73 919,2 Irak összesen: 3783,93 3091,93 1826,9 1265,03 1666,73 Megoszlása öntözési módok szerint: felületi 3574,0 2916,08 1727,8 1188,28 1576,1 esőztető 92,55 76,75 — 76,75 48,0 csőkutas 117,38 99,1 99,1 — 42,63 A teljes terület az öntözést kiszolgáló úthálózat, csatornák, vízrendezési létesítmények területét tartalmazza. Az öntözött terület éves átlaga az ugarolási — vetetlen — területek miatt az öntözött területtől — amit évente kétszer művelnek — eltér. Az ország területe 439 920 km'

2, amiből 1979-ben 3,78 millió hektáron folytattak öntözéses gazdálkodást. Az összes gát, tározó és kapcsolódó öntöző-, vízrendezőművek és talajcserék befejezése után (kb. 1990 utáni években) a Tigrishez csatlakozóan 2350 hektáron, az Eufráteszhez csatlakozóan 1600 ezer hektáron lesz korszerűen megoldott mezőgazdasági vízgazdálkodás. IRODALOM [1] Abbas Faciheel Darood and Lyman S. Willardson: Ancient and Modern Irrigation in Iraq. ICÍD Bulletin, July 1983 Vol 32. NO. 2. 1983. 42—60. [2] Fara) Basmachi: Treasures of the Iraq Museum. Ministry of Information. 1975—76. 1—426. [3] Faruk El-Yussif: Condensed History of Water Resources Developments in Mesopotamia. Water International 8. (1983.) 19—22. [4] K. K. Framjt, R. C. Garg, S. D. L. Luthra: Irrigation and drainage in the world. A global rewlew. Volume II. ICID. India. 1982. 630—650. [5] G. Kienitz: The Balance of Surface Water Resources in the Lower Mesopotamian Valley. International Symposium. Mexico City 1972. 1—21. (Manuscipt). [6] R. Gilsenbach: A szomjas föld. Gondolat Könyvkiadó. 1964. 1—256. [7] Szinay M.: Summary of the Kifil—Shinafiya project in Iraq. Manuscipt. 1984. 1—131. [8] Szinay M.: Irrigation and drainage Systems in the Kifil— Shinafiya Project in Iraq. 10. Nemzetközi Kongresszus a Mezőgazdaság Műszaki Fejlesztéséről. Budapest 1984. szept. 3—7. Technikai Szekció 1. 1984. 281—295. [9] United Nations Economic and Social Council. Prepared by the Goverment of the Republic of Iraq: Country Report tlie Republic of Iraq. Ministry of Irrigation, Baghdad. Economic Commission for Western Asia 11—16 Dec. 1976. 1—32. 16