Hidrológiai tájékoztató, 1985

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Hullayné Marton Márta: Idegen vízgyűjtőbe kerülnek a boglárlellei szennyvizek

Gyors beavatkozás elsősorban a szippantott szennyvi­zek gyűjtése és kezelése területén szükséges. A jelenlegi állapot alig tűrhető. A gyűjtés ellenőrizhetetlen, az el­helyezés számos esetben szakszerűtlen és nagy mérték­ben veszélyezteti a Balaton vízminőségét. Ennek meg­felelően, legsürgősebben a szippantott szennyvizek elő­kezelésének és a szennyvíztisztító telepeken való végle­ges tisztításának feltételeit kell biztosítani. Szennyvíziszap tekintetében, az elsődleges intézkedé­déseknek a mezőgazdasági területekre való kihordást kell lehetővé tenni. Ennek módja az „elhelyezés" és „hasznosítás" lehet. Elhelyezésnek azt a módszert tekintjük, amelynél a kihelyezett iszapmeny iséget a mezőgazdasági terület tű­rőképessége határozza meg. Ez esetben az iszapadagolás célja nem többlettermés elérése. A terület a mezőgazda­sági üzem vagy a vízügyi szervek kezelésében lehet. Az ilyen módon kijuttatott víztelenített iszap mennyi­sége hektáronként 2000 t/a nagyságrendű lehet. Hasznosítás esetén a szükséges mezőgazdasági terü­let sokkal nagyobb. A föld a mezőgazdasági üzem keze­lésében van. Az iszapadagolást a növények maximális terméshozamának biztosítása szabja meg. A szilárd hulladékok elhelyezésére, az átmeneti idő­szakban elegendőnek látszik a jelenleg üzemelő szemét­lerakók kapacitása. Azok előírásszerű üzemeltetése ese­tén, az elkövekező 4—5 évben, a komposztálok üzem­belépéséig biztosítható a természeti környezet megfe­lelő kímélése. Az 1995 utáni időszakban a komposztálok I. kiépítési ütemének kapacitása kevésnek fog bizonyulni. Ezért a Mt. h. „C" fokozatának biztosítása érdekében 1995—2000 között a meglevő regionális komposztálótelepek kapaci­tásának megkétszerezése és a Balaton észalti partjának kiszolgálására újabb komposztáló létesítése szükséges. Ennek telepítési helye Révfülöp vagy Badacsony tér­sége lehet. A javasolt intézkedések természetesen költségigénye­sek. Az „A" fokozat megvalósításához szükséges beruhá­zásokhoz kisebb, a „B" fokozat eléréséhez jelentősebb beruházási összegeket kell biztosítani. , Az 1983—95-ig terjedő időszakban szükséges intézke­dések anyagi feltételeit az alábbi becslés tartalmazza: Átmeneti időszak (1983—87) Beruházás (millió Ft) 50 474 Üzemköltség növekedés (milió Ft/a) 23 Végleges kiépítés időszaka (1988—95) 56 Összesen: 524 79 (Az adatok 1983-as árszinten értendők.) A tervezett fél milliárd forint nagyságrendű beruhá­zás természetesen önmagában még nem biztosítja a Ba­laton vízminőségének megfelelő alakulását. Kielégítő eredmény csak a hulladék- és szennyvíz­kezelés összehangolt fejlesztésétől, a mezőgazdasági ter­melési technológiák módosításától és a vízrendezési fel­adatok végleges megoldásától együttesen várható. Idegen vízgyűjtőbe kerülnek a boglárleilei szennyvizek HULLAYNÉ MARTON MARTA Vízügyi Tervező Vállalat Székesfehérvári Kirendeltsége, Székesfehérvár Az 1970-es évektől fokozatosan mindinkább előtérbe kerül a Balaton vízminőség-védelme. Ezt jelzik a kü­lönböző megjelenő rendeletek és intézkedések, melyek a környezetvédelem szem előtt tartása mellett jó irány­ba fordítják a vízminőség-védelmi elképzeléseket. 1978-ban megjelent a Minisztertanácsi rendelet, amely tisztított szennyvizelt tisztítási határértékeire vonatko­zik. Ez a rendelet kiemelten kezeli és első kategóriába sorolja a Balatont és vízgyűjtő területét. Azt követően jelent meg a kormányhatározat, amely kimondja, hogy a Balatonba még tisztított szennyvíz sem vezethető. Ez nagyon komoly feladat elé állította a térséggel foglal­kozó vízügyi szakembereket. A tó vízvédelmének fon­tosságát jól felismerte és magáévá tette a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat is, mint a térség közműveinek üzemeltetője. A problémák meg­oldására az üzemeltetése alatt álló műveknél a regioná­lis szemlélet figyelembevételével sürgősségi sorrendet állított fel. Egyik égető problémaként jelentkezett a Boglárlelle térségében keletkező tisztított szennyvizek elhelyezése, ezért megbízást adott a VIZITERV-nek a tisztított szennyvíz elhelyezés koncepciójának, majd az alapján a kiviteli terveknek elkészítésére. A megbízás illesz­kedik a már korábban kidolgozott Balaton regionális szennyvízelvezetési koncepcióhoz, mely a térséget szennyvízelvezetés szempontjából hét régióra osztotta. A VIZITERV tervező kollektívája már korábban ja­vaslatot állított össze az egyes régiók tisztított szenny­vizeinek idegen vízgyűjtőbe történő elhelyezésére. Fonyód térsége a kettes régióhoz tartozik, melyet nyu­gaton a Mikolics árok, északon a Balaton, keleten a Nagymetszés csatorna határol. A régió községei: Bala­tonöszöd, Boglárlelle, Fonyód, Balatonszántód, Balaton­szemes. A II. régió tervezési területe mintegy 23 km hosszú parti sávot foglal magába. Ezzel a régióval tervezési szinten a VIZITERV már az 1970-es évek közepe óta foglalkozott. Felmérései és megalapozott becslései •alapján a keletkező szennyvizek mennyiségi alakulása: 1985-re nyáron 4500 m 3/d, télen 1500 m 3/d, 1990-re nyá­ron 8000 m 3/d, télen 2700 m 3/d, 2000-re nyáron 10 000 m 3/d, télen 3300 m 3/Ü, 2050 után nagy távlatban nyáron 21 000 m 3/d, télen 7000 m 3/d a csúcs szennyvíz­mennyiség. A kettes régió teljes koncepciójánalt megvalósítása több ütemre bontva fokozatos kiépítéssel érhető el. A tervezés üteme természetesen követi a megvalósulási elképzeléseket. I. ütem: Tisztított szennyvizek idegen vízgyűjtőbe tör­ténő átvezetése (1981—1983). II. ütem: Szennyvíztelep építés (8000 m 3/d kapacitás­ra 1983—1986). III. ütem: Csatornahálózat Nyugati ág (1984-től — 1985-ig). ÍV. ütem: Csatornahálózat Keleti ág (1987—1989). V. ütem: A telep teljes kapacitásának kiépítése (vár­hatóan 2000 után). Az I. ütemben kialakításra került mintegy 20 km hosszú távvezeték 6 db átemelővel 148 m szintkülönbsé­get legyőzve vezeti jelenleg az üzemelő szennyvíztisztító telepről kikerülő tisztított szennyvizeket a befogadó Nagykoppány patakba. A távvezeték a Boglárlellétől délre eső Somogyi-dombvidéket érinti. A terep kisebb lokális lejtésektől eltekintve emelkedik egészen a víz­választóig. A távvezeték általában mezőgazdasági terü­68

Next

/
Thumbnails
Contents