Hidrológiai tájékoztató, 1985

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gatter István: Paleokarszt fluidumok állapotjelzőinek követése gáz-folyadékzárvány vizsgálatokkal

N 15 10 • 5 n--7l ü 100 150 200 ThM 1. ábra. A homogenizációs eredmények összesítő diagramja dése során. Ennek értéke alapján [10] az oldat fő alkotó komponensei meghatározhatók: elkülöníthető az alkálialkáli ff., illetve Cl" és SO,,

2~ és/vagy (H)C0

3~ tartalmú rendszer. A —25 —30 °C közötti gyenge átrendeződési jelenségek a kis mennyiségű Cl- jelenlétét igazolják. A mérések gyakorisági maximuma —1 —2 °C közé esik, a C0

2 kondenzátum megjelenése követi az eloszlást (2/a ábra). A fluidum alkáli (ff.) bikarbonátos-szulfátos összetételű, szabad C0

2-vel. T

2 — ún. második olvadáspont: az utolsó jégkristály és az oldatfázis egyensúlyi hőmérséklete. Ebből meghatározható az oldat sótartalma [11], ún. NaCl ekv. s. %-ban. A konentráció (c) értékek diagramja a 2/b ábrán látható. Az oldatok töménysége kicsi (max. 1,89%). 2.2.3. A homogenizációs és krioszkópos adatok kapcsolata A Tb és c adatok segítségével, Ahmad S. N. et al. [12] nyomán az elvi NaCl—H

20 rendszert modellnek véve, a nyomás és a sűrűség értékek grafikus úton meghatár\-15 -1 -3 -5 T,['C] ; } c[NaCÍ ekv s '/J '•' ^COfkondrnz. [T

0 pillanatábaríj 2/a. ábra. A T, értékek összesítő diagramja 2/b. ábra. A c értékek összesítő diagramja rozhatók, a kis mólarányú C0

2 (X <; 10) sűrűségre, illetve nyomásra gyakorolt hatásának elhanyagolásával: e (g/cm

:

!) p gőz (bar) 0,96—0,85 20 + 5 < T

h pillanatában. A 140—165 °C-os minimális képződési hőmérséklet, valamint más földtani meggondolások [13] alapján a karsztosodási jelenségek lezajlása alatt a terület fiatal üledékekkel fedett volt, ezért az oldatrendszer nyomás komponenséhez a gőznyomás mellett a fedőréteg litosztatikai nyomása is hozzájárult. Így az ásvány keletke-í zési hőmérsékletét pontosan a T

h-nak ún. „nyomás korrekció"-val [14] kiegészített értéke adja meg. Egyértelmű adat a fedőréteg vastagságának becslésére nem áll rendelkezésre, de 1000 m vastag, £> = 2,70 g/cm

3 sűrűségű fedőt, valamint 1%-os oldatot feltételezve a korrekció értéke csupán +15—+20 °C. A T

h és Ti adatok révén közelíthető az oldatok összetételének változása a hőmérséklet függvényében. A grafikus elemzés alapján a hőmérséklet emelkedésével a T, értékek növekedése tapasztalható. Földtani értelemben ez azt jelenti, hogy a magasabb hőmérsékletű vizekben tendenciájában az S0

4

J- ion gyakoribb, mint a (H)C0

3-. A c és T, kapcsolattal az oldatok összetételének változása vizsgálható a koncentráció függvényében. A grafikus elemzés szerint a koncentráció növekedésével a Ti értékek emelkedése észlelhető. 3. Összefoglalás A vizsgálatok alapján a kalcit erek hidrotermás hőtartományban keletkezett, mélykarszt eredetű kiválások. Az ásvány kicsapódása híg, uralkodóan alkáli bikarbonátos-szulfátos rendszerből történt. A Bükk keleti peremén jelenleg feltörő karszitvizek kémiai alkata (Szlabóczky P. szóbeli közlése) hasonló az őskarszt íiuidumához. A módszer a paleohidrológiai problémák megoldásáDan a következő lehetőségeket kínálja: T

h — hidegvizes — termálvizes (min. 30 °C-os) eredetű kiválások egyértelmű elkülönítése; — a hőmérséklet időbeli változásának rögzítése, adatszolgáltatás az adott kőzettestek tektonikai jelneségeinek megfejtéséhez (a terület süllyedő-emelkedő tendenciájának nyomonkövetése) ; — a hőmérséklet térbeli változásának alapján paleotermikus gradiens meghatározások, a hőáram irányának megállapításához [15]; — továbbá: kiválási sorok felülvizsgálata: repedéshálózatok relatív korának meghatározása; szpeleológiai minták vizsgálata ; T,, c, p, e — a karsztos folyamatok „kontrollját" szolgáltatják ; az adatokkal a réteg- és a felszíni vizekkel való kevereredés, valamint az esetleges vulkáni-magmás ható Jelenléte nyomozható; XC0

2 — a karsztvíz korrodáló hatásának előrejelzése és követése a zárványok COj tartalmának kvantitatív meghatározása alapján. • IRODALOM [1] Csillag J.: A zárványvizsgálatok és felhasználásuk az érckutatásban. 1976. A színesérckutatás gyakorlati kérdései, 83—113. MFT kiadvány, Bp. [2] Gatter I.: Untersuchungen der fluidén Einschlüsse in den erzhaltigen Bildungen des West-Matragebirges. Ann. Univ. Sci. Eötv. Sect. Geo!., tom. XXIII. 1980. 63—79. [3] Vetőné, Ákos E.: Vulkáni és utóvulkáni működés, kőzetelváltozások és az ércesedés kapcsolata a Börzsöny központi részén. Egyet. dokt. ért. Bp. 1982. [4] Roedder, E.: Fluid incluslon data on the environments oí sedimentary diagenesis — a rewiew. Geol. Soc. Am. Abst., 1976. V. 8. no. 2. 258. [5] Saboraud, C„ et al.: Endoscopie des cristaux de calcite colmatant le réseau poreux íissural des calcaires et restitution de l'évolution tectonique et diagenetiquie. Com.pt. Rend. Ser. D. 1978. 667—670. [6] Roedder, E.: Fluid inclusions, as a samples of ore fluids. In: Barnes: Geochemistry of ore deposits. New York, 1967, 515—574. [7] Glebovicki), V. A.: Termo i barometria metamorficseszkih porod. Nauka, 1977. 138—174. Moszkva. [8] Roedder, E, Skinner B. J.: Experimentál evidence, that íluid inclusion don't leak. Econ. Geol., 1968. v. 63. 715—730. [9] Ermakov, N. P.: Geohimicseszkije szisztemü vkljucsenlj v mtperelah. Nedra. 1972. Moszkva. 4 49