Hidrológiai tájékoztató, 1985

A NITRÁTTAL SZENNYEZETT VIZEK KEZELÉSÉNEK KÉRDÉSEI című ankét anyaga - Dr. Tarján Tibor: Hidrogén-karbonát ciklusú ioncserés nitrátmentesítési eljárás

A gyártóművel (Nagykanizsai DION, ma Április 4. Gépgyár üzemegysége) egyeztettük. — méretezésnél — szem előtt tartva a biztonságot — 0 mg/l-re történő nitrátmentesítést, míg a gyantakapacitást 1 gekv/l-rel vettük figyelembe. — az előre számított és előírt kezelhető vízmennyiségnél több víznek a berendezésen való átáramlását olyan vízmennyiségmérő akadályozza meg, amely az előre beállított, és már átáramoltatott vízmennyiségi értéknél automatikusan lezárja a vízbevezetés biztonsági vezérelt elzáróját. Üj patron behelyezése az órát újra „0" állásra állítja, s egyidejűleg automatikusan nyitja a vízbevezetés biztonsági vezérelt elzáróját. — szükség esetén a vízmennyiséggel arányosan beállítható fertőtlenítés is megoldható. — a kimerült patronok regenerálását — beszállítás után — feltétlen központilag kell elvégezni. — a regeneráláskor keletkező nitrátban dús eluát (regenerátum) denitrifikálásánál esetleg már fontos szerep juttatható a központi helyen megvalósítható biológiai nitráttalanítási eljárásnak. — a kísérletekkel kapcsolatosan az OKI által végzett biológiai és bakteriológiai vizsgálatok eredményei kedvezőek voltak. A második lépcsőben a továbbfejlesztéshez elvégzendő feladatként kitűztük: — a nitráttalanításra kikísérletezett eljárás kiegészítéséhez (második fázisként) a keletkezett klorid (CV~) anionoknak a víz részáramú kezelésével részben, vagy teljes áramú kezelésével egészben hidrogénkarbonát (HC0

3~) anionokra történő antioncsere kutatása. Ez esetben a második anioncsere, fázis után a víz — a részáramok arányának megfelelően — Cl- és HCO.r anionokat, vagy — teljes áramú anioncserénél — csak HCO

;

J~ anionokat tartalmazna. Ezzel a vízben minőségi változás állna elő, mivel az állandó keménység részben vagy egészben karbonátkeménységgé alakulna át. Megjegyezzük, hogy a direkt HCO3- anioncserét — tehát az első fázis kihagyását — abban az időben az MSZ—448 ivóvíz szabványnak a HC0

3~~ anionra, illetőleg pontosabban a lúgosságra megengedett határértéke nem tette lehetővé! — bevonni kívántuk — előzetes tárgyalásaink eredményeként — a Fűzfői Nitrokémia Gyárat és a VEIKI-t. (Villamos Energia Ipari Kutató Intézet) a szelektív gyanta, vagy a második Cl- — HCO.r ciklusban üzemeltethető gyanták kérdésében, valamint a Nagykanizsai DION-t a berendezések részletes kialakítása és legyártása ügyében. — végül előirányoztuk az első lépcsőnél közreműködő OKI ismételt bevonásával a gyanták alkalmazhatóságának egészségügyi vizsgálatát, valamint a 3/1971. (VII. 17.) Eü M rendelet szerinti engedélyeztetését és törzskönyvezését. A második lépcső megvalósítására sajnos nem került sor, mert az akkori súlyozott kutatási munkák sorolása szerint, a meglehetősen szűkös pénzügyi keretekbe nem volt besorolható. így a 70-es évek elején megkezdett és első lépcsőként elvégzett tevékenységünket — lelkes kezdeményezésünk és ismertetett eredményeink ellenére — már nem folytathattuk, s a továbbfejlesztés sem valósulhatott meg vállalatunknál. Időközben ugyan próbáltuk a kérdést napirenden tartani, így a Hidrológiai Társaságban dr. Karácsonyi Sándor előadása és felszólalások (Nyíregyházi felszólalalásom stb.) is fejtegették Vállalatunk álláspontját s a továbbfejlesztés kérdésének fontosságát. Azt hiszem elmondhatjuk azzal a bölcs megállapítással analóg, miszerint, „ha elültettünk egy fát, akkor már nem éltünk hiába" hogy ha a nitráttalanítás kérdésében csak annyit tettünk, hogy az egyik járható útra rámutattunk, s abból eredmény született, akkor mi sem dolgoztunk hiába. Hidrogén-karbonát-ciklusú ioncserés nitrátmentesítési eljárás* DR. TARJÁN TIBOR Mélyépítési Tervező Vállalat 1. Bevezetés A hidrogén-karbonát-ciklusú nitrátmentesítési eljárást azért fejlesztettük ki, hogy a kloridciklusú ioncserénél ismert hátrányokat kiküszöböljük. Közismert, hogy az ivóvíz kloridtartamát az MSZ 450/1—78. ivóvízminősítési szabvány limitálja, tehát a kloridciklusú csere alkalmazásának ez határt szab. Miután nitrátszelektív ioncserélő gyantát eddig nem sikerült külföldön sem kifejleszteni, az anioncserélő gyanta kloridciklus esetén a nitrátionon kívül a szulfát- és részben a hidrogén-karbonátionokat is kloridra cseréli, amihez még hozzáadódik a víz eredeti kloridtartalma is. A kloridtartalom megnövekedése az ízhatáson túl még a víz korrozívvá válását is előidézheti. Ezeken kívül nem tekinthető kedvező hatásúnak a hidrogén-karbonáttartalom lecsökkenése sem. Kloridciklus esetén a kezelt víz minőségének alakulása kimerítési fázis során az 1. ábra szerint vátozik. * Előadásként elhangzott a Vízkémiai és Víztechnológiai, valamint a Vízellátási Szakosztály 1983. november 9-i „A nitráttal szennyezett vizek kezelésének kérdései" című közös rendezésű ankétján. 2. A hidrogén-karbonát-ciklusú nitráteltávolítás előnyei, kísérleti adatok Az általunk kikísérletezett hidrogén-karbonát-ciklusú eljárás előnyeit a következőkben kívánom összefoglalni: — a hidrogén-karbonáttartalom (illetve lúgosság) sem a hazai, sem a külföldi ivóvíz szabványokban nincs korlátozva, — a hidrogén-karbonátion a vizek természetes alkotó része, jelenlétével függ össze a víz üdítő íze, — eljárásunk kvázi-szelektív, tehát a gyantán gyakorlatilag kvantitatíve csak a nitrát- és szulfátion kötődik meg, a klorideltávolítás csak részleges, és ez a regeneráló vegyszer feleslegével bizonyos mértékig szabályozható. Eljárásunk tehát az elmondottaknak megfelelően a víz természetes jellegét állítja vissza. Az eljárás a MÉLYÉPTERV szolgálati találmánya, melyet kollégáimmal Vasvári Lászlónéval, Endrey Gyulával és Pálhidy Attilával közösen dolgoztunk ki, és 32