Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Siposs Zoltán: Homilius, J.-Weinig, H.-Brost, E.-Bader, K.: Geologische und geophysikalische Untersuchungen im Donauquarter zwischen Ulm und Passau (Könyvismertetés) - Dr. Dobos Irma: Hegyiné Pakó J.-Podányi T.-dr. Vitális Gy.: A dolomit bányászata és felhasználása (Könyvismertetés) - Kovács József: Geológiai Kislexikon (Könyvismertetés)

gaspartok geodézai vizsgálatainak módját, eredményét ismertette, rámutatva a mérések jelentőségére. Zarándy László tanulmányában az 1964. évben bekövetkezett dunai partszakadás okait, műszaki vizsgálatát és a partmozgások elleni védekezés módját ismerteti. Szükségesnek tartja az egész városi partvédő rendszer komplex kialakítását. Dr. Molnár György a Duna-part közcélú hasznosításának lehetőségeit vizsgálva megemlékezik a magaspart stabilizálásának módjáról és jelentőségéről. Megállapítja, hogy a vizsgált sáv beépítése — mely növeli az adott szelvényben a vezetőmű, illetve kazetták tömegét — a biztonságot csökkenti. Az ismertetett előadások és hozzászólások alapján megállapítható, hogy azok sokoldalúan mutatják be Dunaújváros és üdülőkörzetének kapcsolatát a Dunával. Dr. Cziráky József Homilius, J.—Weinig, H.—Brost, E.—Bader, K.: Geologische und geophysikalische Untersuchungen im Donauquarter zwischen Ulm und Passau. (A Duna-völgy regyedidőszaki képződményeinek földtani és geofizikai kutatása Ulm és Passau között). Geologisclies Jahrbuch, Reihe E., Geophysik, Heft 25. Kiadó: Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe und den Geologischen Landesamtern in der Bundesrepublik Deutschland, Hannover, 1983., 73. old., 28. ábra, 4 tábla, 6 melléklet (2 db 200 000 speciális keskeny formátumú földtani térképpel, és 4 db 75 000-es topográfiaihelyszínelő térképpel). A Német Szövetségi Köztársaságban épülő Rajna— Majna—Duna csatorna munkálataival kapcsolatban előtérbe került a Duna-völgy negyedidőszaki képződményeinek vizsgálata. A munka módszere érdeklődésre tarthat számot a Duna magyar szakaszán, Gabcsikovo (Bős) és Nagymaros között tervezett vízépítések során. Az Ulm és Passau közötti szakaszon, az utolsó 20 év alatt végzett földtani és geofizikai vizsgálatok tudományos eredményeit adja a munka a gyakorlatnak. A bajorországi Duna-szakasz vizsgálatakor számos adatot használtak fel a Bajor Állami Fejlesztési és Környezeti Minisztérium, a Bajor Országos Geológiai Hivatal, a Rajna—Majna—Duna Vízi és Hajózási RT. Igazgatósága, a Nürnbergi Vízellátási Szövetség, a Dél-Bajor Autobahn Igazgatósága anyagából és a Bajor Felmérési Hivatal légifényképeiből. A földtani alapok és ismeretek kiegészítésére geofizikai kutatásokat végeztek 300 km hosszú szelvényen. A kutatást 8 területi egységre bontották. A Duna negyedidőszaki medencerészének földtani felvétele 1:25 000-es térképeken készült. A felvétel kiegészült morfológiai, légi-vízföldtani és alkalmazott (műszaki) földtani térképekkel. (Pl. pleisztocén kavicsrétegek elterjedése, holocén fedőüledékek elterjedése). Elkészült a területről az 1:200 000-es áttekintő földtani térkép és az 1:75 000-es geoelektromos —szeizmikus vizsgálatok térképe. A 49 db földtani szelvény 1:25 000-es hosszmértékben és l:1250-es magasításban ábrázolta a kőzet, valamint a talajvízszín viszonyokat. Előforduló képződmények: kristályos alaphegység; perm homokkő konglomerátummal; karsztosodott júra mészkő és dolomit; kréta homokkő, homok, agyag és márga; miocén homok, anyag, márga; pleisztocén és holocén homokos kavics, terasz képződmények, homok, lösz, agyag, postglaciális képződmények, mésztufa, lápi képződmények és homokos-agyagos völgyfeltöltés. A geofizikai mérések két módszere (geoelektromos és- szeizmikus) bővítette a fúrások közötti földtani is1 mereteket. Több mint 3000 geoelektromos mélyszondázást végeztek. Kimutatták a fővíztároló negyedidőszaki homokos kavicsrétegek talajvízszínét. A szeizmikus vizsgálatok a rétegfelépítés pontosabb megállapításához szolgáltattak eredményeket. 62 geofizikai-földtani szelvény készült. A vizsgált mélység: 25, 50 és 80 m. A könyvben leírtakat a Magyar Állami Földtani Intézet Kisalföldi Osztálya már eredményesen hasznosítja. Dr. Siposs Zoltán Hegyi Istvánná Pakó Júlia—Podányi Tibor—Dr. Vitális György: A dolomit bányászata és felhasználása. Műszaki könyvkiadó, Bp. 1984. 500 pld. B 5 formátum, 312 oldal. Földtani szakirodalmunk újabb jeles összefoglaló művel gazdagodott, amelynek időszerűségét többek között a dolomit sokrétű felhasználása indokolta. Szerzők hoszszú ideje ebben a témakörben dolgoztak, s így nem véletlen, hogy a sok részletmunka szükségszerűen egy egységes szemléletű, új adatokkal és vizsgálati eredményekkel kiegészített monográfia megírására ösztönözte őket. A népgazdasági szempontból is nagyon érdekes mű alapját az az országos építőipari dolomitkataszter képezte, amelyet dr. Vitális György és Hegyiné Pakó Júlia készített 1976—1980 között a Központi Földtani Hivatal megbízásából a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetben. Ez a mű magában foglalja mindazokat az ismereteket, amelyek nemcsak a gyakorlati szakember részére, hanem prognózisok készítéséhez is szükségesek. Nagy segítséget nyújt még mind a további tudományos, mind az oktatási munkában. A négy fejezetből az első a dolomitterületek földtani és minőségi viszonyait ismerteti. A felszíni dolomitterületeket tárgyaló fejezetek szigorú rendszer szerint épülnek fel. A földtani viszonyok felvázolását a hegységszerkezet, a vízföldtani viszonyok, az anyagvizsgálatok és a gazdaságföldtani viszonyok követik. A paleozóos és a mezozóos dolomitokhoz a legújabb vizsgálatokkal kimutatott recens dunántúli (Fertő tó menti, Balaton-fenéki) és alföldi (Duna-Tisza közi) dolomit- képződmények elemzése csatlakozik. Hogy teljes képet kapjunk az ország dolomit-előfordulásairól egy rövid, de annál tartalmasabb összefoglalás és térkép készült a dolomitot harántolt fúrásokról. A második fejezet a földtani és az anyagvizsgálatok összefoglaló értékeléséről ad számot. A dolomitok rétegtani helyzetének részletes ismertetését a genetikai típusok elemzése követi. A kőzetkémiain kívül ásványkőzettani, építéstechnológiai vizsgálatok is készültek a dolomitról. Számos összefüggésre adott választ a termolumineszcenciás vizsgálat is, amelyről Csordás István adott jó áttekintést. A dolomit sokoldalú felhasználásáról és azok minőségi követelményeiről tudósít a harmadik fejezet. A széles körű ipari hasznosításon túlmenően (kohászat, vegyipar, építőanyag- és építőipar) megtudjuk, hogy a mezőgazdaság, a víztisztítás és vízminőség-szabályozás területén ugyancsak felhasználják. Mindezek mellett jelentős szerepe van a karszt- és hévíztárolásban is, bár a jelenlegi felmérés szerint a felszín alatti 200 m

3's mennyiségű vízkészletnek csak mindössze 5%-a karsztvíz eredetű. A hazai karbonátos kőzetek nagyobb tömegét a dolomitok alkotják, ezért a karsztvíz jelentősebb része a dolomitban és csak kisebb része mészkőben tárolódik. A dolomit fontos szerepet tölt be még a kőolaj-, a földgáz tárolásában és az ércesedésben. A dolomit bányászata és előkészítése c. fejezet zárja a monográfiát, amely a tervezéstől a felhasználásig teljes képet ad a címben foglaltakról. Kiemelt helyen szerepel a fejezetben a bányaművelés természet- és környezetvédelmi feladatai. A jelenleg működő 52 nagyobb dolomitbánya legfőbb jellemzőit táblázat foglalja össze. A szerzők e témakörben széles látókörét és nagy jártasságát bizonyítja a kitűnően felépített mű illusztrálása a jól megválasztott 152 ábrával és 32 táblázattal. A további kutatásokhoz 470 nyomtatásban megjelent és 130 kéziratos, összesen 600 irodalmi anyagot ajánlanak. A szép kiállítású könyv a Műszaki Könyvkiadó és a Pécsi Szikra Nyomda gondos munkáját dicséri. Dr. Dobos Irma Geológiai Kislexikon. Szerkesztette: Dr. Mészáros Miklós. Megjelent a Kriterion Könyvkiadó Kézikönyvek sorozatában Bukarest, 1983. A romániai könyvesboltokban 1984 februárjában jelent meg magyar nyelven 592 oldal terjedelemben, 4000 38