Hidrológiai tájékoztató, 1984
2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Domokos Miklós: Vízrajz és hidrológia
A vízművet 1972-ben helyezték üzembe, akkor a nitrát tartalom 4—6 mg 1. A nitrát mennyisége 1974-ben kezdett növekedni. (20—23 mg/l). Jelenleg a nitrát tartalom több, mint 40 mg/l. 3. A hígtrágya által okozott szennyezés. Az iparszerű mezőgazdaság fejlődése az 1960-as években az állattartartás nagymértékű koncentrációját eredményezte, szükségessé vált a nagymennyiségű trágya gyors eltávolítása. Ez a technológia nagy vízfelhasználást igényelt. Jelenleg a nagyüzemi szarvasmarha állomány 10%Ha, sertésállomány 78%-a, hígtrágyát termelő telepeken található. Ezeken a telepeken — itatóvíz nélkül — 10—13 millió m 3/év vizet használunk öblítő-, tisztító és csurgalékvízként. Környezetvédelmi és gazdasági okból egyaránt szükséges a hígtrágya kezelésből eredő gondok megszüntetése. A nagyüzemi szarvasmarhatartás több mint 90%-ánál a hígtrágya gondok már megszűntek, főleg a sertéstartásból éves átlagban 16 millió m : ! hígtrágya keletkezik nagyüzemeinkben. A hígtrágya okozta veszélyeztetés a felszín közeli vízművekre telepített vízművek esetében fordul elő. Következtetések, eredmények A felmérések fontosabb megállapításai a következők: — legnagyobb mértékben a települések belterületén vagy ahhoz közeli vízműveknél jelentkezik a szennyeződés ; — a vízművek által termelt felszín alatti víz minőségromlása leginkább a nitráttartalom folyamatos növekedésében nyilvánul meg; — a nitrátos szennyezettség főleg a felszín közeli vizekre jellemző. Azok a vizek, amelyek esetenként nagy — 100 mg/l-t is meghaladó — nitráttartalommal jellemezhetők, főleg a harmad- és negyedidőszaki, valamint mezozóos törmelékes és karbonátos anyagú vízadó rétegekben helyezkednek el, Észak-Magyarország, a Dunántúli-tközéphegység és a Mecsek-hegység környékén, valamint a parti szűrésre alkalmas területek a Duna és néhány kisebb folyó mentén; — a 30—40 mg/l vagy ennél nagyobb mértékű nitrátos szennyeződés 50 m mélységig volt kimutatható; — az 50—100 m alatt elhelyezkedő rétegvizek, amelyeket egy vagy több vízzáró, vagy részben vízzáró réteg választ el a szennyezett felszín közeli víztől, gyakorlatilag szennyezetlenek; — általában jellemző a pontszerű diffúz jellegű szenynyeződések száma alárendelt. A védőterületek kijelölésének és alkalmazásának helyzete a következőkben foglalható össze: — a belső védőterület a vízbeszerzőhelyek 95%-ml megfelelően alakították ki, 4%-ánál hiányzik, 1%-ban gyakorlatilag a beépítettség miatt nem jelölhető ki; — a szükséges külső védőterületeknek pedig mindössze 51%-át alakították ki. Néhány fontosabb megállapítás a mezőgazdaság által okozott nitrát szennyeződésre vonatkozóan: — A felszín alatti vizek nitrát tartalma növekvő tendenciát mutat, de nitrát szennyezettségért nem lehet kizárólag a fokozódó műtrágya felhasználást felelőssé tenni tekintettel arra, hogy az intenzív műtrágyázás kezdete egybeesik a csatornahálózat nélküli vezetékes vízellátás erőteljes fejlesztésének idejével. — A mezőgazdaság intenzitásának csökkenését követelni irrealitás. A magyarországi vizsgálatok — hasonlóan a nemzetközi tapasztalatokkal — főleg a jelenségek leírására szorítkoznak; megállapítva bizonyos öszszefüggéseket. Rendkívül kevés az olyan tapasztalat, amelyet alkalmazni lehetne a tápanyag használat menynyiségi és minőségi korlátozására, optimalizálására. Óvakodni kell még regionális méretű szennyeződés lehetőségének becslésekor is az egyszerűsített „számításoktól", mivel a szennyeződési folyamat igen sokféle feltétel mellett mehet végbe a talajvízháztartás, valamint a földtani — vízföldtani feltételek nagy variációs lehetősége miatt, nem is említve a szubjektív adottságokból (alkalmazott technológia, rosszul választott műtrágya stb.) adódó hibalehetőségeket. A földművelés által okozott szennyeződés sajátossága, hogy nem a technológiai folyamat melléktermékeként képződik, hanem annak részeként jön létre, másik sajátossága — nem pontszerűen alakul ki. IRODALOM [1] Csinády L. et al.: Adatok az előző vízadó réteg vegyi szennyezettsége alakulásához. Komárom megyei vizsgálatok alapján. MHT III. Országos Vándorgyűlés 1. kötet. Debrecen, 1982. [2] Pusztai A.—Kazó B.: Nagyadagú műtrágyázás és környezetvédelem. Mezőgazdaság kemizálása ankét. Keszthely, 1975. Vízrajz és hidrológia* DR. DOMOKOS MIKLÓS Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Vízrajzi Intézete 1. Csökkent a távolság a vízrajzi adatgyűjtés és a hidrológiai kutatás között Nagyon örvendetesnek tartom a dolgozatokból kirajzolódó irányzatot arra, hogy csökkenőben van a hidrológiai adatgyűjtés és a kutatás egymástól való elszakadása, terméketlen párhuzamossága, amelyet „tudathasadásának is nevezhetünk. 1.1. A vízrajz és a hidrológia „tudathasadása". Bizonyára mindannyian egyetértünk abban, hogy a vízrajzi szolgálat tevékenységének fő célja: a népgazdasági célok megvalósításához igényelt (illetve potenciálisan * A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 198i. július 1—2.) l/a., „A hidrológia elméleti számítási kérdései" c. szekcióülésén elhangzott összefoglaló előadás első részének rövidített változata. A Hidrológiai Tájékoztató előző számában részletesen ismertettem és értékeltem a II. Vándorgyűlés „A hidrológia elméleti számítási kérdései" című szekciójába sorolt 13 dolgozatot [1]. A jelen közleményben a dolgozatok összességéből kirajzolódó £őbb tendenciákat és a belőlük leszűrhető javaslatokat kivánom vázolni. igényelhető) hidrológiai információk gyűjtése, tárolása és szolgáltatása az igénylők által megszabott csoportosításban. Az e cél elérése érdekében folyamatosan végzendő tevékenység két — egymástól a valóságban el nem válaszható — fő körre osztható: a) A hidrológöiaá adatok észlelése, elsődleges feldolgozása és tárolása (vagyis a szűkebben értelmezett vízrajzi tevékenység). b) Az észlelések körére és módjaira, valamint a kívánt csoportosítású információknak az észlelési adatokból való előállítására vonatkozó ismeretek szinten tartása, fejlesztése és alkalmazása (vagyis a szűkebben értelmezett hidrológiai kutatás). A vízrajzi tevékenység fenti két köre — amint ezt KOVÁCS GYÖRGY akadémikus iránymutató tanulmánya [2] is kiemeli — nyilvánvalóan kölcsönösen kiegészíti, sőt feltételezi egymást. Az a) tevékenységgel biztosított kellő mennyiségű és minőségű észlelési adat hiányában a b) tevékenység nem eredményezhet megbízható következtetéseket. Ugyanakkor kellő intenzi12
