Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Dr. Csigásné Endrey Tünde: A Rudas fürdő úszómedencéjének rekonstrukciója

DIPLOMATERV A Magyar Hidrológiai Társaság 1982. évi Diplomaterv Pályázatán díjazott, és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomaterv pályázatok kivonatát — kezdő szakPÁLYAZATOK embereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében — a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé (Szerk.). A Rudas fürdő úszómedencéjének rekonstrukciója* DR. CSIGASNÉ ENDREY TÜNDE Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat A gyakorlatban számos mérési eredmény bizonyítja, hogy a töltő-ürítő rendszerű fürdőmedencékben nem lehet folyamatosan biztosítani a kifogástalan vízminőséget. Az előírásoknak megfelelő fürdővíz csak folyamatos vízkezeléssel, vízforgató berendezéssel állítható elő. A budapesti Rudas uszoda töltő-ürítő rendszerben üzemel. Diplomatervemben a jelenlegi állapotot vizsgáltam, ennek alapján tanulmányoztam az alkalmazható visszaforgató berendezéseket és az adott medencében kedvező áramlási viszonyokat biztosító hidraulikai kialakításokat. 1. A jelenlegi állapot vizsgálata A fürdőt meleg vízzel 15 forrás és 3 forrásvizet feltáró kút látja el. A források vizét közös vezeték gyűjti össze és viszi egy gyűjtő aknába, ahonnan szivattyúkkal juttatják az egyes fogyasztási helyekre. A kutak és források közel azonos minőségű vizet adnak: 42—45 °C hőmérsékletű kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos, szulfátos, kloridos, közepesen radioaktív ásványvizet. A fürdő melegvízigénye: 700 m

3/d. A hidegvízellátást a városi ivóvízhálózatról biztosítják. Hidegvízigény: 300 m

3/d. A közeljövőben újabb, nagy hozamú hévízforrások bekapcsolását tervezik. A fürdő teljes vízmérlege alapján megállapítható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló hévízforrások az igényeket kellő biztonsággal ki tudják elégíteni napi kiegyenlítő tározás nélkül is. A töltő-ürítő üzemre tervezett medence jelenlegi víz be- és elvezetése, azaz hidraulikai kialakítása nem felel meg a vízforgatásos medencékre vonatkozó szakmai irányelveknek. A medence változó mélységű, sekélyebb végén egy vízköpőn vezetik be, és a két hosszanti oldalon elhelyezett túlfolyókon vezetik el a vizet. A helyszínen végzett kísérletekkel a fő áramlási irányokat és sebességeket, valamint az esetleges holttereket vizsgáltuk. A Nafluoreszcein és káliumpermanganát jelző anyaggal végzett kísérleteket dr. Mészáros Gábor műegyetemi adjunktussal végeztük; a befolyó vizet megfestve nyomon követtük annak terjedését a medencében. A különböző időpontokhoz tartozó állapotokat vázlatokon és fényképezéssel rögzítettük. Egyértelműen megállapítottuk, hogy a medencében kétféle hatás érvényesül. A bevezetett vízmennyiség mozgási energiája átadódik a medencében levő víztömegre és a belső súrlódást (viszkozitást) legyőzve mozgásban tartja azt. A kialakuló mozgásban szerepe van a hőmérséklet-különbségekből adódó másodlagos áramlásoknak is (1. ábra). Ezért a bevezetett víz aránylag hamar elkeveredik, holttér csak a medence mélyvízi részén levő lépcsőknél, illetve a végfal közelében volt észlelhető. A helyszíni vizsgálattal feltárt holttér vízminőségrontó hatása miatt nem kívánatos, ennek megszüntetése, kialakulásának megakadályozása elérhetőnek tűnik: célszerűen elhelyezett elszívó nyílásokkal. Így viszonylag csekély változtatással az úszómedence hidraulikai viszonyai töltő-ürítő rendszerű üzemeltetés esetén is lényegesen javulnának. A szükséges mennyiségű és minőségű víz vizsgálataink szerint rendelkezésre áll. 2. Vízforgatás és vízkezelés Kiindulási adatul a jelenlegi állapot felmérése és a jövőben rendelkezésre álló vízforrások adatai szolgáltak. A leendő vízforgató berendezést a jelenlegi kazánház területén lehet majd elhelyezni, mivel a jövőben a széntüzelést a szomszédos Rácz fürdőben épített gázkazán váltja fel. A Rudas úszómedencéjéhez kapcsolható visszaforgató berendezés szükséges teljesítménye a vonatkozó előírások alapján Q = 96 m

3/h. A forgatott vizet a 2. ábrán bemutatott — a gyakorlatban is bevált — módon kezelik. Helyszűke miatt a kidolgozott technológiát részletesen nem ismertetem. A vegyszeres koagulálás és pH-szabályozás után a kezelt vizet zárt szűrőkre vezetik. A Rudas fürdő vízforgató berendezésével kapcsolatban csak az egyszerű homokszűrő és többrétegű szűrő alkalmazási lehetőségét vizsgáltam, mert hazai viszonylatban ezek a legelterjedtebbek. Az egyszerű homokszűrő szűrési sebessége: 20—25 m/h. Több rétegű szűrőt a Cillichemie-cég (NSZK) gyárt. Szűrési sebessége: 40—50 m/óra. A szűrési sebesség növelésével csökken a szűrő szükséges felülete, beépítési mérete, viszont nő az ellenállása és gyakrabban kell visszaöblíteni. A kidolgozott változatok közül az egyszerű homokszűrő — mivel hazai gyártmányú elemekből épül fel — olcsóbb. A Cillichemie-szűrőnél nagyobb helyigényű ugyan, de a különbség nem számottevő. A Rudas fürdőben mindkettő elhelyezhető. A több rétegű szűrőberendezés csak tőkés importból szerezhető be, sok a szabályozó és ellenőrző automatika, amely egyszerűsíti az üzemeltetést, de ha tönkremennek, akkor pótlásuk nehézkes és karbantartásuk is magasabb képesítésű személyzet alkalmazását igényli. A kisebb helyszükségletből származó előnyök az adott esetben nem jelentkeznek, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló hely adott és emiatt a kisebb helyszükséglet nem eredményez építési munka- és költségmegtakarítást. A Rudas uszoda üzemeltetési tapasztalatai szerint a fürdő hévize vízkőkiválásra hajlamos. A szűrőanyagon is vízkőkiválásra lehet számítani. A Gellért-fürdőben a hasonló minőségű vízzel üzemelő forgatórendszer üzemelési tapasztalatai is megerősítik ezt. Emiatt elsőrendű szempont a minél hatásosabb öblítés. A homokszűrőt levegővel és vízzel öblítik, a Cillichemie-szűrőt ellenben csak vízzel. A vízzel és levegővel való öblítés sokkal hatásosabb, ezt a hazai gyakorlati tapasztalatok is igazolják. A hazai berendezés beszerzése is egyszerűbb. A fenti lényeges beszerzési és üzemeltetési szempontok szerint egyaránt a hazai berendezés az előnyösebb, ezért az egyszerű homokszűrő alkalmazása minden szempontból kedvezőbb. Ezen túlmenően meg kell jegyeznem, hogy a forgató berendezéssel tisztított hévíznek csökkenhet a gyógyhatása, ugyanakkor agresszív tulajdonsága és a vízkőkiválás miatt előre fel nem mérhető mértékű gondokkal kell számolni. 3. A medence hidraulikai kialakítása * A MHT 1982. évi Diplomaterv Pályázatán egyetemi kategóriában I. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplomaterv a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében készült. Megvizsgáltam azokat a vízbevezetési és vízelvezetési megoldásokat, amelyek a műszaki irányelvek szerint a legkorszerűbbek, és amelyek a Rudas úszómé-