Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Dobos Irma: Bendefy László. Összeállította: Vértesi Péterné (Könyvismertetés)

Térképészet, térképészet-történet témakörben sem alkotott kevesebbet, mint akármelyik más témában. Minden egyes munkája nagyban elősegítette korábban ismeretlen térképek közkinccsé tételét. A sok közül leginkább figyelemreméltó a Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa és Mikoviny Sámuel megyei térképeinek feldolgozása (256—300. sz.). Egyik fő feladatának tekintette a szabatos szintezés mérési és műszeres technikájának fejlesztését és a számítási módszerek finomítását. 1958-ig kifejlesztette az ország első- és másodrendű szintezési hálózatát, és ezzel megteremtette a jelenkori kéregmozgások vizsgálatának egyik legfontosabb feltételét (Geodézia, 301—332. sz.). Nem mulasztotta el e téma történeti vonatkozású vizsgálódásait sem (Geodéziatörténet és határtudományai, 333—367. sz.). A kiadvány tartalmazza a nyomtatásban megjelent hozzászólásait, vitaanyagait (368—384. sz.), kongresszusokról, kiállításokról írott cikkeit (385—400. sz.). Számos életrajz írója, közöttük szerepel költő, zenész és természettudós (Jeles személyiségekről készített publikációi, 401—501. sz.). Összesen 159 könyvről és folyóiratról írt jelentősebb ismertetést, tanulmányt (502— 661. sz.). Bendefy László egyéb írásai néprajzi, műemléki, turisztikai stb. témát ölelnek fel (662—687. sz.). A kötet kiegészül még a Bendefy Lászlóval készített interjúkkal (III. fejezet, 688—694. sz.), munkásságáról megjelent tanulmányokkal és cikkekkel (V. fejezet, 735—750. sz.). Ezután névmutató segít a hatalmas anyagban való eligazodásban, ezt a bibliográfiában található folyóirat- és egyéb rövidítések jegyzéke követi. Az előbbit a kötet végén, míg a rövidítéseket az I. fejezet előtt láttuk volna szívesebben annál is inkább, mivel még ezután lapunk rövid áttekintést Bendefy László tudományos Tevékenységéről, majd munkásságának állami és társadalmi elismeréséről. E sokoldalú egyéniség, aki már 30 éves korában a „polihisztor" jelzőt kapta, élete későbbi szakaszában ezt még inkább kiérdemelte. Bár 17 folyóiratban 16 szerzőtől jelent meg nekrológja, egyik sem teljes. Ahhoz, hogy igazi nagyságában megjelenjen előttünk, segítségül kell venni a most megjelent kiadványt. A szerény kiállítású mű nagy értéket rejt magában. Egy különleges egyéniség 40 év folyamatos, soha nem csökíkenő, hanem mindinkább kiteljesedő pályáját mutatja be műveinek számbavétele útján. Köszönet illeti ezért a kiadvány összeállítóját, s mindazokat, akik e munkában részt vettek, nemkülönben a kiadót, hogy lehetővé tette e nagyon értékes munka közreadását. Dr Dobos Irma Vágás István: A Tisza árvziei. — VIZDOK, Budapest, 1982., 283 oldal, 23 fénykép, szöveg között 107 ábra és 11 táblázat, 50 szakirodalmi utalás, 6 idegen nyelvű összefoglalás (angol—német—orosz—román—szerb-horvát—szlovák), 10 táblázatmelléklet, 1 Függelék az 1981. évi tavaszi árhullámról, mint esettanulmányról 11 ábrával, Budapesten a VIZDOK Könyvtárában kapható 60,— Ft-ért. A Tisza szabályozása, illetőleg az Alföld ármentesítése, „mint korszakot alkotó nagy műszaki és gazdasági mű" gondos elemző leírásánál a szerző hivatkozik időrendben mindeenekelőtt a következő szervezőkre, kezdeményezőkre, folyöszabályozókra és hidrológusokra: Széchenyi István, Lányi Sámuel, Vásárhelyi Pál és Paleocapa Pietro (a XIX. század 4. és 5. évtizede), Kvassay Jenő (1880), Péch József (1891—94), Timon Béla (1892), Bogdánfy Ödön (1906), Korbély József (1915 és 1937), Erdős Ferenc (1920), Iványi Bertalan (1948), Dégen Imre, Lászlóffy Woldemár és Károlyi Zsigmond (1969), Botár Imre és Károlyi Zsigmond (1971). A Tisza-szabályozás nagy műve a Korbély József említette 15 ezer km--nyi vízjárta területet a tizedéré szorította vissza! A Szerző vizsgálta időszak lényegében 2X50 év: 1876—1925, valamint 1926—1975 volt, s. utána még 6 évet 1981-ig. A könyv tárgyalását hidraulikailag jól alátámasztott hidrológiai elemzés kíséri végig. Érdemes itt külön kiemelni az alkalmazott matematikai módszerek megfelelő magas színvonalát: a Szmirnov—Kolmogorov-, a Student-féle t-, s az ún. F-módszert, a meghatározott C szintet túllépő árhullámok vizsgálatának Reimann József által kidolgozott elméletét (az eloszlás típusa rendszerint gamma-, de a Tiszánál ennek egyszerűbb válfaja az exponenciális eloszlás), a vízgyűjtő terület vízhálózatát matematikailag gráfnak tekintő tanulmányozását (a folyóhálózatok gráfja: bináris fa, a kezdőpont hozzácsatolásával az eredeti-fa-alakzat zárt gráffá, hálódiagrammá egészül ki), s nem szabad elfelejteni az előrejelzés játék-elméleti vonatkozású tárgyalását sem! A Tisza és mellékfolyóinak statisztikai jellemzése az 1876—1975 időszakban számos értékes eredményre vezetett az áradások típusa, mértéke, gyakorisága, a nagyvízi vízjárás egyöntetűsége és szélső értékei tekintetében. Néhány jelentős megállapítása ezekben a fejezetekben : „Lehet a felső szakaszon a Tiszának bármilyen nagy árhulláma, ha ez azonos időben nem tud egyesülni Szegednél a Maros árhullámával, úgy a tiszai árhullám Szegedig nagy valószínűséggel ellapul." (37. o.) „A számításokból nyilvánvaló tehát, hogy a szabályozást megelőző időszak nagyvizeinek járása szignifikánsan eltér a szabályozást követő időszakokétól." (43. o.) „A felsorolt módszerekkel a Tisza tivadari, a Szamos csengeri, a Bodrog sárospataki, a Sajó felsőzsolcai, a Körös gyomai, a Maros makói vízmércéjén észlelt évi NV értékeket a már vázolt módon elemezte a Szerző. „... (Az észlelési időszak a Felsőzsolcán 1879-ben kezdődő enyhe kivételétől eltekintve megfelelt a jelzett 100 éves időszaknak) „A mellékfolyók Tiszáénál kisebb árvízvédelmi biztonsága olykor a katasztrófák mellékfolyókra való áttételét okozhatta. A mellékfolyók betöltésezése hasonló, bái nem mindig azonos nagyságrendű hidrológiai változásokat okozott az érintett vízfolyásokon, mint a Tiszán." (47. o.) Igen sokatmondó a Tisza fontosabb árhullámainak a vizsgálata 1876-tól (1876, 1877, 1879, 1881, 1888, 1889, 1895, 1912, 1913, 1915, 1919, 1924, 1932, 1933, 1941, 1942, 1962, 1964, 1966, 1967, 1970, 1974, 1977, 1979, 1980 és végül a Függelékben 1981). Az eddigi árvízi tulajdonsá, £ | / JP V=a.-T:consf. 1. ábra. Elméleti árhullám-modell, állandó késleltetési idővel. A Tisza árhullámai éppen ehhez a modellhez képest „rendhagyó" árhullámok 54