Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Tóthné Németh Ildikó: A budai-hegységi dunai magaspartok építéshidrológiai viszonyai

mi értéke valamivel nagyobb volt az előző évinél; össz. nitrogén 8,6 g • dmr : j, össz. foszfor 1,4 g-dm~ 3, szá­razanyag-tartalom 4%. A népesítési sűrűség 1500— 8000 db-ha­1 közé esett, összesen 6 féle népesítést vizs­gáltunk. Megállapítható, hogy a legjobb nettó hozam, 2,2 t-ha­1 a legsűrűbb népesítésnél volt (1. ábra). Az egyedi súly azonban nem érte el az értékesítés­nél kívánatos 1000 grammos vagy annál nagyobb ér­téket. A szélsőségesen sűrű 8000 db-os népesítés kipró­bálásával vizsgálni kívántuk, hogy a víz tisztításának mértékére hatással van-e a népesítési sűrűség. Nagy­számú ellenőrző vizsgálatunk alapján megállapítható, hogy az alkalmazott népesítések nem eredményeztek különbséget az elfolyó víz tisztaságában. Nettó kg ha 2500­2000­1500­íooo­500­100­2. ábra. Halhozamok összehasonlítása bi­és polikultúrás népesítési szerkezetben A sertéstrágya halastavi hasznosítását célzó kísérlet harmadik évében a bikultúrás (fehérbusa, ponty) és polikulturális népesítés (ponty, fehérbusa, pettyesbu­sa, amur) szerkezet hozamait hasonlítottuk össze (2. ábra). A népesítési sűrűséget az előző évi eredmények alapján optimálisnak tartott 3000 db-ha­1 nagyságban határoztuk meg. A nyolc kísérleti tó közül a legjobb hozamot abszolút értékben bikultúrás népesítésű tó­ban kaptuk: 2,5 t-ha­1. A halak lehalászási átlagsúlya 1 is a bikultúrás változatban volt kedvezőbb. Négy tó nettó hozamaiból számolt átlaghozam 2,06 t-ha­1, a po­likultúrás tóban ugyancsak négy értékből számítva 1,4 t-ha­1 volt az átlagos nettó hozam. A hígtrágya felhasználásának lehetőségét elemezve a kedvező halhozamokon kívül a tóvíz minősége, tisz­taságának foka nem tekinthető másodrendű kérdés­nek. A trágyázás folyamán 190 kg-ha­1 össznitrogént, 35 kg-ha­1 összfoszfort, 1334 kg-ha­1 összes szerves anyagot juttattunk a halastavi rendszerbe. Az őszi le­halászás idejére a tavi életközösség ezt az anyagmeny­nyiséget feldolgozta. A hígtrágya-hasznosítás elsőren­dű feladata a trágya biológiai úton való feldolgozása, a környezet szennyezése nélkül. A hígtrágya viszonylag rövid idő alatt értékes fehérjévé transzformálódik. Az így elérhető halhozam 2 t-ha­1, takarmányozási költ­ség nélkül jön létre. Optimális trágyafelhasználás, és optimális népesítési szerkezet kialakításával a víztisz­títás és a halhozam növelése párhuzamosan valósítha­tó meg. IRODALOM [1] Kuznetsov Y. A.: Consumption of bacteria by silver carp. Journal of Ichtiology, 17. 1977. 398—404. [2] Leventer H.: Biological control of reservoirs by fish. Bamidgeh, 33. 1981. 1. [3] Moav R., Wohlfarth G„ Schroeder G., Hulata G., Barash H.: Intensive polyculture of fish in freshwater ponds, 1. Sub­stitution of expensive feeds by ponds liquid cowmanure. Aquaculture, 10. 1977. 1. 25—43. [4] Schroeder G. L.: Use fluid cowshed manure in fish ponds. Bamidgeh, 26. 1974. 84—96. [5] Schroeder G. L., Hepher B.: Wastewater utilization in Israel aquaculture Michigan University, 1975. [6] Yashow A.: Interaction between common carp and silver carp in fish ponds. Bamidgeh, 23. 1971. 85—92. [7] Wohlfarth G.: Utilization of manure in fishfarming. Proceedings of Fishfarming an Wastes Conf., 1978. A budai-hegységi dunai magaspartok építéshidrológiai viszonyai DR. SCHEUER GYULA—TÓTHNÉ NÉMETH ILDIKÓ Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Földtani és morfológiai viszonyok A vizsgált építéshidrológiai egység tájképileg a fő­város egyik legszebb része. A Duna közelében merede­ken emelkednek ki a Budai-hegység legkeletibb tagjai és a kedvező fekvése miatt itt alakult ki legrégibb vá­rosrész (Várhegy). A tájegységet északról a Budakalász—Óbudai, dél­ről pedig a Kelenföldi öblözet határolja. E két fiatal (felsőpleisztocén-óholocén) süllyedék közöft a Duna a hegység lábánál folyik (1. ábra). Így a folyó és a ma­gaspartok között csak egy keskeny parti sáv húzódik. Morfológiailag több résztájegységre bontható, melye­ket völgyek választanak el egymástól. A Rózsadombot a Várhegytől a Moszkva és Batthyány tér között ki­alakult völgy választja el, míg a Várhegy és a Gellért­hegy kapcsolatát az Ördög-árok völgye szakítja meg. A terület északi részén a Rózsodombnál a legidősebb képződmény a felsőeocén mészkő, amely a Malomtó­nál bukkan a felszínre. Fedetten a Lukács—Császár für­dő fúrásai tárták fel. A bryozoás márga szorosan kap­csolódik a felsőeocén mészkőhöz. Legelterjedtebb kép­ződmény a felsőeocén budai márga, amely számos he­lyen a felszínen van, a Frankéi Leó utca mentén. Meg-. süllyedve a dunai üledékkel letakarva a fürdő területén is megtalálható. Az oligocén rétegek túlnyomó része vízzáró kifejlődésű. Az alsóoligocént a tardi agyag­márga, a középsőoligocént a kiscelli agyag képviseli. A Kavics utcánál a budai márga közé ékelődve oligocén kiscelli agyag települ [7], majd ismét megjelenik a Malomtótól délre, a Rózsadomb keleti lejtőjén. A dunai üledékek fekvőjét is a parti sávban mindenütt ezek az agyag, agyagmárga rétegek alkotják, kivételt képez a fürdő területe, ahol a karbonátos kőzetek vannak ki­emelt, sasbérces helyzetben. Az oligocén rétegek megszakítatlanul folytatódnak dél felé egészen a Várhegy középső részéig. A keleti lejtőjén és a parti sávban a dunai üledékek alatt kö­vethetők egészen az ördög-árok völgyéig. A márga kibukkanás a Várhegy oldalában a Szalag utcánál kez­dődik és az Ördög-árok torkolatánál is az képezi a feküt a folyóvízi üledékek alatt. A terület déli részén a Gellérthegy triász időszaki dolomitja a Rudas fürdőtől délre folytatódik a Duná­ban is. A Gellérthegy dolomit sasbércének déli elvégződésé­nél ismét megjelennek a felsőeocén kőzetek, majd a Kelenföldi öblözet fekvőjét képező oligocén képződmé­24

Next

/
Thumbnails
Contents