Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Princz Péter: Felszíni- és szennyvizek oldott szervesszén tartalmának folyamatos meghatározása

vízborításra (a táblán belül), mert homogén minőséget csak így várhatunk a mezőgazdasági termelésben, ha a vízellátás feltételei is homogének. Mai öntözési gyakorlatunkban számos esettel találkozhatunk, amely ennek a minőségi igénynek nem felel meg. d) Az öntözőberendezéseknél a többcélúság döntő szempont. A kertészeti növényeknél már is ismert (de nem eléggé alkalmazott), hogy sokszor a kis vízadagú frissítő öntözés a hatékony a nagyobb adagú öntözés-! sel szemben. A szántóföldi növényeknél is egyre inkább jellemző lesz a speciális célok kielégítésének igénye (pl. kelesztő öntözés, kritikus időszakokban adott öntözés, a vegyszerek hatékonyságát elősegítő öntözés stb.). Ezek elmaradása jelentősebb károkat (jövedelem kiesést) okozhat, mint egy ún. teljes értékű öntözés. Elegendő itt utalni arra, hogy a tőszám milyen nagy jelen-* tőségű a hozam nagyságában. Ez pedig előfordulhat, hogy egy kis vízborítást adó öntözéssel elérhető. A hiányos tőszámot később adott öntözéssel már nem lehet kompenzálni, sőt az intenzív öntözés során az öntözésben rejlő potenciált is lényegesen lecsökkenti. e) Jelenlegi öntözőberendezéseink e követelményeknek még nem felelnek meg. Sürgős fejlesztési feladat a megváltozott igényekhez alkalmazkodó berendezések kialakítása. Ezen túlmenően differenciált igényekhez is kell méretezni a berendezéseket. A gazdasági teherbíróképesség a jövőben is különböző lesz ágazatcsoportonként, termelési célonként stb. Ehhez jobban kell igazodni, mert különben nem várhatjuk reálisan az öntözés fejlesztésének vállalati megértését. f) Ugyanakkor a vállalati gazdálkodásban is jelentős — a korszerűséget illető — tennivaló van. Egyrészt a technológiai fegyelem jelenleg az öntözésben a legkevésbé teljes. Más technológiai elemnél igényesebbek a vállalatok., mint az öntözés esetében. A minőségre kevésbé ügyelnek, amely a hatékonyságot alapvetően be-t folyásolja. Ezek közé sorolható a megkésett öntözési időpont, a berendezések nem kellő időbeni komplettírozása, a „vészhelyzetek" idején a kapkodó szervezés stb. g) A vállalatok még nem gondolkodnak a teljes rendszer optimumában és sokszor az öntözés résztényezőinek ismeretében döntenek az öntözéses gazdálkodás vállalati helyéről. Általánossá kell tenni a rendszerben való gondolkodást, hjszen egyre inkább ezen keresztül érthetők meg a gazdasági döntések. h) Végezetül meg kell említeni, hogy a vízgazdálkodás komplexebb értelmezését is ki kell terjeszteni. A vízelvezetést és az öntözést össze kell kapcsolni (már az eltérő idejű használata miatt is), hiszen a vízzel való jobb gazdálkodás a mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyre inkább növekvő korlátait jelenti. Felszíni- és szennyvizek oldott szervesszén tartalmának folyamatos meghatározása DR. PRINCZ PÉTER Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Bevezetés A rutin vízanalitikában a felszíni és szennyvizek szerves szennyezettségének jellemzése az úgynevezett nem specifikus szerves anyag jellemzők — biológiai oxigénigény (BOD), kémiai oxigénigény (COD), összes oxigénigény (TOD), összes szerves szén (TOC) és az oldott szerves szén (DOC) — meghatározásával történik. A felsorolt paraméterek közül a DOC az egyik legfontosabb, egyrészt azért, mert jól tükrözi a szerves szennyezettség mennyiségi viszonyait, másrészt azért, mert meghatározására pontos és gyors műszeres módszerek állnak rendelkezésre, melyek a mérési eredményt 5—10 percen belül szolgáltatják [1, 2], Számos előnye ellenére a DOC méréstechnika a KGST országokban nem mondható elterjedtnek, ami a kereskedelmi forgalomban kapható készülékek nagy árával és azok kizárólagos tőkés relációjú beszerzésével magyarázható. A fenti tények tették indokolttá egy egyszerű, olcsón kialakítható, nagy érzékenységű DOC-mérő analizátor kialakítását. Mielőtt azonban rátérnénk készülékünk ismertetésére a jobb érthetőség érdekében először áttekintjük a DOC meghatározásának részfolyamatait. A DOC meghatározásának részfolyamatai A DOC tartalom meghatározása során négy, általában egymást követő, fiziko-kémiai folyamat játszódik le: A szervetlen karbonátok eltávolítása. A vízmintát megsavanyítják, majd széndioxid mentes gázzal kilevegőztetik. A szerves anyag oxidációja (a szerves szén konverziója széndioxiddá). Az oxidáció száraz és nedves módszerekkel történhet. A száraz eljárások lényege, hogy a vízmintát bepárolják, majd a száraz maradékot az oxidáció hőmérsékletére — 900—1000 °C-ra hevítik. A nedves eljárások kétfélék lehetnek, aszerint, hogy az oxidáció 80—100 °C-on kémiai oxidálószerek hatására vagy szobahőmérsékleten ultraibolya fény hatására megy végbe. A széndioxid eltávolítása a vizes fázistól. Ez a lépés csak a nedves konverziót alkalmazó készülékeknél szük-( séges. Az elválasztás kilevegőztetéssel vagy szelektív gázáteresztő membránok alkalmazásával történik. (Száraz konverzió esetén a széndioxid tartalmú gázelegytől a — detektálás során zavaró — víz-gőz eltávolítása nedveség megkötő szerek segítségével történik.) A széndioxid detektálása. Az érzékelés direkt és indirekt módszerekkel történik. A direkt módszerek közül legelterjedtebb a széndioxid tartalmú gázelegy infravörös adszorpciójának mérése. Az indirekt érzékelés során a széndioxidot desztillált vízben, vagy valamilyen vizes oldotban elnyeletik, és az oldat vezetőképességében, pH-jában (széndioxid elektród), vagy átlátszóságában bekövetkező változást mérik. Egyes eljárások a széndioxidot metánná redukálják és a metán mennyiségét, illetve koncentrációját határozzák meg. A DOC-mérő készülék kialakítása A fentiekben ismertetett folyamatok automatizálására a szakirodalom több készülékről, többek között auto-J analizátorokról tesz említést [3, 4], Mivel intézetünk is rendelkezik egy magyar Labor MIM gyártmányú Contiflo kolorometriás analizáltorral, legkézenfekvőbb megoldás a Contiflo analizátor elemek felhasználása volt. A szerves szén oxidálására alkalmas módszerek közül a nedves fotokémiai eljárást alkalmaztuk, egyrészt, mert a módszer egyszerűen folyamatossá tehető, másrészt, mert a VITUKI-ban kialakított új típusú — ultraibolya besugárzásai működő csőreaktorral rövid idő alatt is igen jó lebontási hatásfok érhető el [5]. A reak18