Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Mezeiné Forgács Ágnes: A tiszaszőlősi Petőfi MgTsz 350 ha-os területének talajcsövezési terve

anyaga különböző átmérőjű flexibilis PVC. A bekötéshez megfelelő idomok állnak rendelkezésre, amelyek részletes adatait a 2. táblázat tartalmazza. A szívók esetében a maximális csőhossz 500 m, ehhez tartozó átmérő 65 mm. 2. táblázat Az alkalmazásra kerülő idomok főbb jellemzői Méret Végelzáró Redukáló idom (egy fokozatú) Redukáló idom (két fokozatú) Kifolyó idom Bekötőidom Megnevezés 50, 65, 80, 100, 125, 160, 200 200/160, 160/125, 125/100 160/100 50, 65, 100, 125, 160, 200 200/65, 200/50, 160/65, 160/50, 125/65, 125/50, 100/65, 100/50 [mm/hó] ET ET c 'a •csapadék 1. ábra. Vízháztartási grafikon 1. Talajnedvesség feltöltődés, 2. Talajnedvesség felhasználás, 3. Vízhiány. A csőszűrőzésre TERFIL, árokszűrőzésre CaO 6 kg/fm szűrőanyagot javasoltam. Mindkét változatnál megtalálhatók a víz levezetését segítő műtárgyak: ellenőrző aknák, bukó aknák, tiltok. A talajcsőhálózat biztonságos működését a kémiai és fizikai talajjavítás nagyban elősegíti. 4. Kivitelezés 3. Tervezés 3.1. Nyí\t csatornahálózat tervezése. A Kisfoki íőcsotorna — a rendszer befogadója — nem teszi lehetővé a gravitációs bevezetést, ezért szivattyútelep kialakítása szükséges. A meglevő K—2 jelű csatorna — mindkét változatban — a régi nyomvonalon marad, de mélyítése és kiegyenesítése szükséges. A befogadó megléte miatt a zárt gyűjtős rendszernél 2 tábla található, a B-tervezetnél még K—21 és K—22 jelű csatornákat terveztem, így a területen 4 tábla került kialakításra. A csatornákat hidraulikailag ellenőriztem, hogy a kialakuló vízfelesleget kiöntésmentesen levezessék. 3.2. A talajcsövezés tervezése. A terület terhelése a csapadékból és a szomszédos területekről történő talajvíz áramlásából adódik. A szívótávolság meghatározása során permanens állapotot feltételeztem, és azt a módosított Domman-összefüggés alapján [2] számítottam ki. Ahol

: 1/ 4X8 XKXffl-l.') ' <2 K — szivárgási tényező (m/nap), H — a depressziós görbe legmagasabb pontja a a mélylazított réteg alsó síkja felett (m), h — a depressziós görbe legalacsonyabb pontja a mélylazított réteg alsó síkja felett (m), q — fajlagos vízhozam (m/nap). A területen mélylazítás szükséges, ami a vízszintes szivárgást nyolcszorosára növeli. A szívók és gyűjtők magassági vonalvezetése során l%o-nél nagyobb esés kialakítása szükséges, mivel a talaj feliszapolódásra és okkeresedésre hajlamos. A szívók minimális mélysége 0,8 m a felszín alatt. A gyűjtőknél, ha hosszuk meghaladja az 500 m-t vagy törik, akkor ellenőrző akna építése szükéges. A talajcsövek A talajcsőhálózat hatékony működésének feltétele, hogy a talajcsövek lefektetése optimális talajállapot mellett történjék. Gondoskodni kell a bontási, irtási és tereprendezési munkák elvégzéséről. A talajcsövek fektetése ároknyitásos technológiával történik, erre a célra kaparóláncos lézervezérlésű drénezőt a legcélszerűbb alkalmazni. A talajcsőhálózat építését a befogadónál kell kezdeni. A gyűjtőkre tervezett ellenőrző aknák előregyártott kútgyűrűkből készülnek. 5. Üzemelés A csatornahálózat biztos üzemének előfeltétele a folyamatos karbantartás. A talajcsövek tisztítását „csőgörény"-nyel kell végezni. Gondoskodni kell a műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről, a mélylazítást 2—5, a fenntartó meszezést 8—10 évenként célszerű elvégezni [3]. 6. Értékelés Mindkét változat költségbecslését a módosított ÉKN alapján készítettem. A talajcsövezéshez szorosan kapcsolódó munkák költségeit gyűjtöttem ki. A két változat között lényeges költségkülönbséget nem találtam. A vizsgált területen a zárt gyűjtős rendszer alkalmazását javasoltam, bár hazánkban a gyakorlatban a nyílt gyűjtős rendszer terjedt el. Ez esetben kisebb a területkiesés, és agronómiailag megfelelőbb táblaméret alakítható ki. IRODALOM [1] Goda L.: A többnapos nagycsapadékok gyakorisága. VITUKI, Bp. 1966. [2] Fehér F.: A síkvidéki mezőgazdasági talaj csövezés tervezési irányelvei. VITUKI Közlemények, 34. 1981. 152—175. [3] Thyll Sz.: Mezőgazdasági vízgazdálkodás I. Főiskolai jegyzet, Szarvas, 1978. 12