Hidrológiai tájékoztató, 1984
1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Siposné Kőszegi Ágota: A váznélküli fóliás görögdinnye-termesztés öntözésmódjainak vizsgálata
' <\ c.»•'/: i.ÁBRA szétnyílt bimbó 2. ábra. A bimbóskel összes termésének és a termés minőségi megoszlásának alakulása öntözés hatására mérőjű) és az értékesíthető bimbók mennyiségének aránya viszont már eltérően alakult (2. ábra). A bőséges öntözés a selejt mennyiségét jelentősen növelte, a selejt frakción belül a laza, szétnyílt bimbók tömege ugrásszerűen nőtt. A 2 cm-nél kisebb átmérőjű bimbók mennyisége kismértékben csökkent, mert elsősorban a szár felső részén elhelyezkedő kis méretű bimbók nyíltak szét. A jelentős mértékű szétnyílást az öntözés és a tetejezés együttes hatása idézte elő. A kontroll parcellákon a felső bimbók csak lazább szerkezetűvé váltak (a tetejezés hatására), az öntözött növényeknél viszont kihajtottak, és rózsaszerű képződményekké fejlődtek. A legnagyobb értékesíthető hozamot tehát a közepes vízellátottságú állomány (2. kezelés) adta. A beltartalmi vizsgálatok igen nagy szárazanyagtartalmat mutattak ki (mindhárom esetben 16% fölöttit), az öntözés ezt csak minimális mértékben csökkentette. A vízellátásnak már sokkal nagyobb módosító hatása volt a C-vitamin tartalomra. A kontroll növények bimbóinak 116 mg/100 g-os C-vitamin tartalmával szemben a 2. kezelésnél 134, a 3. kezelésnél pedig 164 mg C-vitamint tartalmazott 100 g nyers bimbó. A bimbók N-P-K tartalma alacsonyabb lett az öntözött növényeknél részben a nagyobb vegetatív tömeg, részben a víz tápanyagkimosó hatása miatt. 4. Összefoglalás Öntözés hatására a bimbóskel termésmennyisége és minősége egyaránt javult. Az egyenletes vízellátásban részesült tövek beltartalmilag értékesebb termést adtak, értékesíthető hozamban azonban elmaradtak a közepes vízellátottságú növények mögött a bimbók nagy selejtaránya miatt. A selejtarány csökkentését a bimbók szétnyílásának megakadályozásával érhetjük el, melynek egyik módja megfelelő öntözési technológia kialakítása. A tenyészidő elején bőséges vízellátással elősegíteni a gyors fejlődést, a tenyészidő végén viszont visszafogni az öntözéseket, hogy a bimbók zártak maradjanak. Másik lehetőség a tetejezés optimális időpontjának meghatározása, illetve más módszerekkel való helyettesítése (pl. növekedésgátlók használatával) vagy elhagyása. Ez utóbbira azonban csak speciális fajták alkalmazása esetén kerülhet sor. b 170160 150HO 130 120110100 A váznélküli fóliás görögdinnye termesztés öntözésmódjainak vizsgálata* SIPOSNÉ KŐSZEGI ÁGOTA Monori Állami Gazdaság, Monor A zöldségtermesztéssel szemben támasztott igények egyre fokozódnak. Mind szélesebb tömegek természetes igényévé válik a korai zöldségfélék fogyasztása. Ennek az igénynek a kielégítése különféle intenzív termesztési eljárásokkal oldható meg. A koraiság fokozásának lényeges eleme a klimatikus tényezők módosítása, ezek közül is leglényegesebb a hőmérséklet mesterséges szabályozása. A folyamatos zöldségellátást szolgálja a hajtatás és a szabadföldi termesztés között fellépő zöldséghiányt megszüntető váz nélküli fóliás termesztésmód is. A váz nélküli takarás eredménye a korábbi termésérés, és a nagyobb terméshozam által létrehozott nagyobb árbevétel. Legnagyobb felületen a görögdinnye termesztése során alkalmazzák, de szép eredményeket értek el a paprika, paradicsom és a káposzta korai termesztése során is. Az időszakos váz nélküli takarás intenzív termesztési eljárás, melynek beruházás és költségigényessége közel kétszerese a szabadföldi tömegtermesztésének. A többletköltségek csak rendszeresen nagy terméssel adnak kielégítő jövedelmet. A termelési kockázat csökkentésének egyik módja az öntözés. Köztudott, hogy a Magyarországon lehullott csapadék mennyisége közepes. A szabadföldi termesztésnél az éghajlati tényezők közül elsősorban a csapadék mennyiségét tudjuk szabályozni mesterséges úton. * A MHT 1982. évi Diplomaterv Pályázatán egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézetében készült. Magyarországon a görögdinnyét öntözés nélkül termesztik. A külföldi kutatók számos olyan esetről számoltak be, hogy a görögdinnye öntözéses viszonyok között nagy terméseket adott anélkül, hogy beltartalmi értékei lényegesen csökkentek volna. A kísérletek beállítása annak érdekében történt, hogy magyarországi viszonyok között vizsgáljuk az egyes öntözési módok hatását a görögdinnye értékmérő tulajdonságaira. Választ akartunk kapni arra a kérdésre, hogy a váz nélküli takarásos technológia nagyobb biztonságát melyik öntözésmód biztosítja. A váz nélküli fóliatakarásos parcellákon csepegtető, esőztető és tározó öntözéses kísérleteket állítottunk be. A hagyományos termesztésű parcellákon csepegtető öntözést alkalmaztunk. A kezelések hatását a morfológiai jellemzők változásán, a beltartalmi értékek és a termésmennyiségek alakulásán mértük le. A vizsgálat eredményeként megállapítható: — A vegetatív fejlődésre a folyamatosabb vízellátást biztosító csepegtető öntözés volt legnagyobb hatással. — Az öntözések a koraiságot 1—2 nappal csökkentették (1. ábra). — A beltartalmi értékeket az öntözés borús, hűvös időjárás esetén nagymértékben rontotta, meleg nyáron azonban a minőségi csökkenés csak kismértékű volt. — Az egy tőre jutó termések darabszámát az öntözés nem növelte, viszont a termések átlagtömegét igen (2. ábra.) A hektáronkénti termésmennyiséget a csepegtető öntözés növelte leginkább. Megállapítható, hogy a csepegtető öntözés hatása volt a legjobb a kezelések közül. A csepegtető öntözés gazdaságossági értékelése során viszont kiderült, hogy 10
