Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Szalai György: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1980-1983. években végzett munkájáról

— Fémmunkás Vállalat ipari vízbeszerzési tanulmánya; — VIDEOTON sporttelep vízelvezetési terve; — Székesfehérvári Sós-tó környezetvédelmi tanulmányterve; — Dombóvár és Igar vízelátásának tanulmányterve: — Halastó fejlesztési lehetőségek a KDT VÍZIG működési területén. Az érdekeltségi terület kiterjedése miatt három körzeti csoport alakult: Veszprémben, Szekszárdon és Dunaújvárosban. Mindháromról elmondhatom, hogy bár laza szálakkal kapcsolódnak a területi szervezethez, a maguk területén érvényesítik a Területi Szervezetnél irányító elveket. Mindegyik csoportnál rendszeres munka folyik. Veszprémben a főprofil a mezőgazdasági vízgazdálkodás, vízvédelem és vízi közművesítés és elismeréssel kell megemlíteni, hogy amellett, hogy országos érdeklődést kiváltó előadó üléseket is tudtak szervezni, még társadalmi munkában végzett helyi tervezési feladatokat is vállaltak. A legfiatalabbak közé tartozó Dunaújvárosi Csoportunk érdeklődése — a helyi körülmények között érthetően — a kommunális és ipari vízgazdálkodás és a környezetvédelem — környezetépítés felé irányul. Tagságuk jelentős részben fiatal, s igen lelkes munkát végeznek. Jelenlétük egyre inkább része a város szakmai közéletének, amit a „Duna és Dunaújváros kapcsolatáról rendezett ankét sikere is mutat. Tolna megyében a Szekszárdi Csoport biztosítja jelenlétüket, s ők sem tétlenkednek. Főleg — a vidék jellegének megfelelően — a melioráció és talajvédelem, vízi környezetvédelem kérdéseivel foglalkoznak nem egy esetben társadalmi segítséget adva a megye vezetésének. Nyugat-dunántúli Területi Szervezetünk egyenletes színvonalú, jó munkát végez Társaságunk célkitűzései alapján. E területi szervezetünknél a megbízásos munkabizottsági tevékenységet kell kiemelni, mely az elmúlt évek során odáig fejlődött, hogy szervezeti egységeink között messzemenően az első helyre került. 1983ban kilenc megbízásnak tettek eleget, összesen kereken 1,7 millió Ft értékben, s ezzel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Társaság eredménnyel zárta az évet. E megbízások mind a táj egy-egy konkrét vízgazdálkodási problémájának megoldására adnak konciót, illetve tanulmánytervet: — Zala megye belsőségi vízrendezési koncepcióterve; — Győrvár körzeti vízmű tanulmányterve; — Borgáta—Egyházashetye körzeti vízmű tanulmányterve; — Kőszeg Rőti-rvölgyi vízműbővítés hidrogeológiai és hidraulikai tanulmányterve, hogy csak néhányat említsek. E munkák egy részében közreműködött a térségben munkálkodó Zala megyei Körzeti Csoportunk is. melyben Zala megyei kollégáink tömörültek. Győri és Soproni Területi Szervezetünk nemrégiben számolt be munkájáról a megyei MTESZ VB előtt, mely azt elismeréssel vette tudomásul. Győri Szervezetünk mindig színvonalas munkát végzett, s ebben, mind a közvetlen társadalmi egyesületi tevékenységnek, mind a feladatok megoldásában érdekelt politikai és tanácsi szervekkel kialakított jó kapcsolatok alapján végzett társadalmi szakmai munkának nagy szerep jutót. Erre a színvonalas munkára a jövőben is nagy szükség lesz, nem utolsósorban a térségben létesülő legnagyobb vízügyi beruházás és ennek konzekvenciái miatt. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak az elmúlt évben Győrben rendezett IV. Országos Vándorgyűlésünk házgiazdáinak a sok lelkes és eredményes munkáért. A Soproni Területi Szervezet hagyományai Sopronhoz és környékéhez, ennek hidrológiájához, hidrogeológiájához, a Fertő tóhoz, újabban mindinkább a környezetvédelemhez is kapcsolódnak, s mint ilyenek jelentős szerephez jutnak e kisebb térség életében, és e feladatának szervezetünk jól tesz eleget. Szolnoki Területi Szervezetünk 300 főt meghaladó létszámával a második legnagyobb területi szervezet, s vezetőségének munkáját dicséri, hogy folyamatosan élő társasági aktivitást tudnak biztosítani: az elmúlt években emelkedett rendezvényeik látogatottsága, s nem is jelentéktelen mértékben. Rendezvényeik egy része Szolnok megye gazdasági, társadalmi vezető szerveinek célkitűzését segítette, más része a bázis (illetve jogi tag) vállalatok gazdasági műszaki fejlesztési feladatait kívánta elősegíteni, s megint más része ifjúságpolitikai feladatok megoldását volt hivatva támogatni. E rendezvények a vízgazdálkodás szinte minden Szolnok megyét érintő ágát átfogták. Hogy csak néhányat említsek, foglalkoztak a Szolnoki felszíni vízművel, Szolnok város szennyvizeinek elhelyezésével a vízparti városok problémáival, a Zagyva alsó szakaszának rendezésével, a Kiskörei Vízlépcső 10 éves üzemi tapasztalataival és még hosszan sorolhatnám. Ifjúsági munkájuk külön említést érdemel, részben a fiatal diplomások kőiében, részben a vízügyi szakközépiskola diákjainak a társasági munkába való bevonásában (Ágazati Ifjúsági Napok 83. 2 első díj, KISZ KB és OVH különdíj, 1982. 6 dolgozat díjazott a Sajó Elemér pályázaton). Ügy gondolom, hogy a Szakosztályi Szerveződés e sokrétű, színvonalas munkát még tovább fejleszti. Komárom megyei Területi Szerveztünk munkájáról úgy érzem, hogy az évek folyamán kissé elhalványult, amiben talán sajnálatos objektív okok is közrejátszottak. Itt feltétlenül munkánk és jelenlétünk erősítésére van szükség a térség gazdasági és szakmánk szempontjából kiemelkedő fontossága miatt is. Tisztelt elnökségi ülés! Pest megyében nincsen területi szervezetünk, csupán egy körzeti csoportunk, a ráckevei és egy üzemi szervezetünk a DRW szervezete működik, egyébként eredményesen, ezen a területen, természetesen a Budapesten működő központi szakosztályokat most nem számítva. Néhány éve megalakult a MTESZ Pest megyei szervezete, s azóta érezzük egy ilyen igény „lappangását". Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy mi a magunk részéről ez irányban minden lépést megtettünk és egy-másfél évvel ezelőtt már a Pest megyei szervezet alakuló taggyűlésének időpontját is elhatároztuk, ezután azonban nem történt semmi, amiből arra következtetünk, hogy az igény talán mégsem volt valóságos. Mindenesetre e függő kérdésre is rövidesen pontot kell tenni. Nem szóltam még üzemi szervezeteinkről és Központi Bizottságainkról. Az üzemi szervezetek kérdéseivel az elmúlt évben a MTESZ intézményesen foglalkozott, s ez alkalommal mi is felmértük ilyen irányú eredményeinket, lehetőségeinket. A DRW, a DMRVV, a Dél Bács-Kiskun megyei Vízmű, később az ÉDRW keretében alakult üzemi szervezet, a Fővárosi Vízműben pedig egy ifjúsági egység, melyeknek munkája igazolta elképzeléseinket. Természetesen az üzemekben folyó munkának csak egy része az üzemi szervezetek munkája, nagyobb jelentőségű az a munka, amikor közvetett módon segíti Társaságunk az üzemi feladatokat. Mi a Társaság üzemi feladatainak megítélésénél amellett, hogy alapvetőnek tartjuk a Vállalati szintű döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában való segítő részvételt, fontosnak tartjuk — az üzemek közötti, a termelő rendszereken belüli és a termelő rendszerek közötti szakmai koordinációs feladatok ellátását, — az üzemi szakemberek informáltságának növelését; a növelt ismeretekkel rendelkező szakemberek feladata lehet ekkor már a tudományos eredmények közvetlen adaptálása, — az üzemekben dolgozó fiatal szakemberek szakmai felkarolását annak érdekében, hogy az alkotó készségüknek és irányított szakmai továbbfejlődésüknek megfelelő teret és kedvező légkört biztosítson. Értékelve Társaságunk üzemi szintű közvetlen és közvetett széles körű tevékenységét, ez mindkét formá46