Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Szalai György: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1980-1983. években végzett munkájáról

rási módszerek elméleti és gyakorlati bemutatását szol­gáló nagyrendezvényük. Eredményes munkabizottsági munkáik mellett külön figyelmet érdemel az a kezde­ményezésük, hogy vállalkoztak a szomszédos országok­kal ölelkező vízgyűjtők problémáinak közös feltárásá­ra és értékelésére. Balneotechnikai Szakosztályunk tevékenységéből ki­emelésre kívánkozik a hévízhasznosítással összefüggő széles körű munka, annál is inkább, mivel e téma mű­velése és koordinálása a MTESZ által kiemelt feladata Társaságunknak. A magyar fürdőügyben kifejtett sok­irányú aktivitása komoly gazdasági és idegenforgalmi jelentőségű, nemzetközi szempontból pedig az 1981-ben szervezett XVIII. SITH kongresszus fémjelzi munká­ját. A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály mindig kitűnt kezdeményező készségével, buzgalmával a fiatalok felkarolásában és útnak indításában, figyelem­reméltó javaslataival, melyek szakosztályi fórumokon születtek. Szoros, gyümölcsönző kapcsolata a Bolyai Já­nos Matematikai Társulattal és a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társulattal felélénkítette és magas, korszerű színvonalra emelte a Társaságunkban folyó elméleti hidraulikai és hidrológiai munkát. Részben a kor, amelyben élünk, részben a helyzet, ami kialakult, indokolja, hogy kicsit több szót ejtsek — nem utolsósorban önkritikának is hangot adva — a Közgazdasági Szakosztályról. E szakosztály munkájától napjainkban különösképpen el lehet és el is kell várni, hogy a tagság szakmai tájékozottságának elősegítése mellett a viták, kerekasztal megbeszélések stb. szer-i vezésével vitafórumként járuljon hozzá a vízgazdál­kodás előtt álló egyes szakmai kédések, feladatok tisz­tázásához, de olyan körben, módon és színvonalon, hogy a viták, eszmecserék tanulságait a döntést elő­készítő, vagy a döntést hozó, valamint a végrehajtó vízügyi szervezetek gyakorlati munkájukban hasznosít­hassák. Ennek a követelménynek a szakosztály, nem is elsősorban saját hibájából, eddig nem tudott eleget tenni. Az okokat vizsgálva először a közömbösséget, érdektelenséget kell említeni, ami a Társaság vezetése részéről is megnyilvánult, de nem merült fel igény és igen gyér érdeklődés volt tapasztalható a vízügyi irá­nyító, kutató és kivitelező szervezetek részéről is, pedig rendezvényeik napirendjére tűzött témák általában ak­tuláisak, izgalmasak voltak. Így történhetett meg, hogy ,.Az anyag- és fogyóeszközgazdálkodás korszerűsítése a vízgazdálkodásban" c. előadáson mindössze nyolcan voltak jelen, vagy hogy „A vízügyi szakmastruktúra prognózisa" c. kerekasztal vitát résztvevők hiányában nem tudták megtartani. E szakosztályi területnek sokkal több figyelmet kell szentelni. Talán áttörést jelent e téren idei Vándorgyű­lésünk, ahol a Közgazdasági Szakosztály arra vállal­kozott, hogy külön szekció keretében vitára tűzi a mezőgazdasági vízgazdálkodás közgazdasági kérdéseit. A Limnológiai Szakosztály munkája mindig a Hidro­biológus Napok szervezésére összpontosul elsősorban. A beszámolási időszak során elérkeztek a XXV. meg­rendezéséhez. Ehhez gratulálunk. E színvonalas rendez-l vény mindig szép szakmai sikerrel zajlk s ez alkalom­mal is ez történt. A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály mun­kája a legutóbbi vezetőségválasztó közgyűlés óta meg­újult és egyenletesen magas színvonalat mutat. Jól szervezett — általában több szakosztállyal közös — ren­dezvényeik sokszínűek, új elgondolásokat tükröznek, átlagon felüli érdeklődés mellett zajlanak. Példamu­tatóak a belföldi tematikus tanulmányutak szervezése, a sorozatszerű ankétok (pl. a mezőgazdasági vízgaz­dálkodó kutatóhelyek bemutatása). Jelenleg a CIGR Világkongresszus előkészítésében vállalt a szakosztály igen nagy feladatot. Szennyvíz Szakosztályunk rendkívül aktív és ered­ményes működéséről a Társaságunk számára kiemelt vízminőségvédelem témakör kapcsán évi Vándorgyűlé­sünkön már részletesen beszámoltam. E szakosztály munkaterülete ma különösen az érdeklődés központjá­ban van, rendezvényeik a legnépesebbek közé tartoz­nak. Külön kiemelést érdemel Automatizálási munka­bizottságuk élénk tevékenysége az új technikák gya­korlati terjesztésében. A Vízellátási Szakosztály munkája rendszeres és jól szervezett, sokirányú tevékenységük minden területén. Figyelemreméltó rendezvényeik nagy látogatottsága, s az a körülmény, hogy ezek közel 30%-a helyszíni bemu­tatóval egybekötött. Az utóbbi évek rendezvényei közül ki kell emelni a „Váci vízszenyezés tanulságai" és a „Földalatti vizek nitrátos elszenyeződésének megelő­zése" c. ankétokat, mely utóbbit a Hidrogeológiai Szak­osztállyal közösen rendeztek, s amelyről egy értékes kiadvány is megjelent. Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályunk egyebek mellett azzal szerzett országos elismerést, hogy — a korábbi évekhez hasonlóan — minden évben megren­dezte a vízminőségi szemináriumot, amely mindig a szakma eseménye. Ez évben kisebbfajta jubileumot ülnek az V. Országos Vándorgyűlés keretében megren­dezendő 10. szemináriummal, melynek témája mint az eddigieké, most is rendkívül aktuális: „A felszíni és felszín alatti vizek tisztítása". Megelégedéssel nyugtáz­zuk, hogy ez a rendezvénysorozat az évek során, első­sorban a témaválasztás és a jó szervezés miatt, nem fulladt ki s évről-évre 200 körüli résztvevővel zajlik. A Vízépítőipari Szakosztály egyenletes színvonalú, szervezett munkát végez. Kiemelésre méltó a szab­ványalkotásban végzett munkája, s az a tendencia, hogy rendezvényeiket helyszíni bemutatókkal kötik össze. Most ismét egy nagyjelentőségű tanácskozás szervezésé­ben és lebonyolításában vállaltak szerepet, amennyiben társrendezői az idei kaposvári vízépítőipari napoknak. Hidrogeológiai Szakosztályunk munkája felélénkült az elmúlt években. Tevékenységükről részben kimond­va, részben kimondatlanul már az eddigiekben is szó volt [nitrátos ankét (250 fő) hévízgazdálkodás, vízminő­ségvédelem]. De említésre méltó a bányászattal össze-' függő vízgazdálkodási problémákkal való folyamatos foglalkozásuk (bauxitbányászat—Hévíz; eocénprogram kihatása a budapesti hévforrásokra), amellett egyik legtevékenyebb szakosztályunk a szerződéses munka­vállalásban is. A Vízgazdálkodási Szakosztály jellegéből adódóan is sokirányú munkát végzett. Foglalkoztak a vízgazdál­kodás hatékonyságának, a felszín alatti vízkészletgaz­dálkodásnak, az üzemi vízgazdálkodási rendszerek ter­vezésének kérdéseivel, a víz szerepével a társadalmi­gazdasági fejlődésben és napirendre tűzték a NHP-ben való. részvételt és a vízgazdálkodási szakemberképzést is. Kerekasztal beszélgetéseik eseményszámba mennek. Rendszertechnikai Munkabizottságuk második alkalom­mal rendezte meg 82-ben a „Rendszerelemzés alkalma­zása a vízgazdálkodásban" c. ankétot, amely az első­hoz hasonló sikerrel zárult. E rendezvénysorozatnak, de egyáltalán a Szakosztály munkájának nem kis sze­repe van abban, hogy ez a korszerű szemlélet és mód­szer a magyar vízügyben elterjedjen. Területi Szervezeteinkről bevezetésképpen summásan azt mondhatom, hogy szinte valamennyi öntevékenyen, céljainkat értő módon, a regionális problémákra érzé­kenyen aktív részese az adott terület szakmai közéleté­nek. A helyi irányító szervek számítanak munkájukra s a Társaság egész országra kiterjedő eredményes tevé­kenységének nagyjelentőségű hányadát adják. Élénken bizonyítják ezt azok a megyei MTESZ Végrehajtó Bi­zottsági ülések, melyek esetenként Területi Szervezeteink munkáját tárgyalják, értékelik, s melyek közül néhá­nyon nekem volt szerencsém részt venni; vagy azok a kihelyezett Intéző Bizottsági ülések, ahol egy-egy nagyobb térség területi szervezeteinek beszámolóját hallgattuk meg s melyeken a helyi MTESZ vezetők is megnyilatkoztak. Borsodi Területi Szervezetünk a legnagyobb vidéki egységünk. Taglétszáma az elmúlt években 400 fő körül mozgott. Szakosztályi szervezete differenciált elméleti­gyakorlati munkát tesz lehetővé, s biztosítja tematikus feladatok magasszintű megoldását. Rendezvényeik lá­togatottsága egyenletesen népes. Folyamatosan fontos szerepet vállalnak a Borsodi Műszaki Hetek program­jában, s nagy rendezvényeik fontos hozzájárulást je­lentenek a térség vízgazdálkodási műszaki fejlesztési problémáinak megoldásához, mint pl. Miskolc és tér­44

Next

/
Thumbnails
Contents