Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Pálfai Imre: Tanácskozás a belvizek előrejelzéséről

2. kép. Szakály János ny. gimn. tanár avatóbeszédét mondja (Benkő Sándor felvétele) el pályáját, innen indulva, a sorrend helyes felismerésével iegyre mélyebbre hatolt és szülőföldjétől távolod-i va munkálkodott. Tette ezt anélkül, hogy a szülőföld kutatását elhanyagolta volna akkor, amikor munkássága már európai méretűvé növekedett. A hidrológus, geofizikus és geológus Bendefy fő munkaterülete volt a földkéreg helyi, kontinentális és szekuláris mozgásainak vizsgálata. Ehhez kellett a geodéta mérnök pontossága, térben látó geometriai szemlélete és technikai tudása. Nem állott meg azonban a jelenségek észlelésénél, ami a geodétának természetes lett volna, hanem műszakilag és természettudományosan fegyelmezett intellektusa irányította teremtő képzeletét. Bizonyította azt, hogy a ma is folyó, különböző méretű és területű kéregszerkezeti mozgásoknak geodéziai mérésekkel és ezek értelmezésével földtani időbeliséget lehet adni. Így a mérésekből lett „láthatóvá", a geológiai folyamatok egyik legfontosabb eleme, az idő, „a negyedik dimenzió". Ez pedig a földtannak egyik legnehezebb problémája. Az időnek helyes értelmezésével, a gedéziai adatok ismeretében, lehet helyesen következtetni napjaink földtörténeti eseményeinek helyére és mértékére. Ezzel a korát jóval megelőző látásmóddal és mérési módszerekkel vizsgálta a vízrajz jelenségeit így a folyók mederváltozásainak csak hidrológiai szemlélettel nem értelmezhető folyamatait, vagyis a mélyszerkezet, a különböző mértékben mozgó, billenő kéregdarabok hatását a vízhálózatra, a „rendellenes" mederváltozásokat. Földtani, mérnöki és meteorológiai szemlélettel vizsgálta a folyók, a tavak és a mocsarak geológiai múltjának elemzésén kívül azoknak a történelmi időkben történt területi változásait is, meg ezeknek éghajlati és emberi okait. Nem maradt meg azonban a felszíni és felszín közeli jelenségek elemzésénél. Nemzetközileg legjelentősebb eredményei is azt mutatják, hogy a műszaki és földtudományi kettősség kisérte végig életútját. Bendefyt mint iránymutató geodétát és földtudományi szakembert ismerik széles körben. A földrengések szerkezeti „kéregdeformációs" hátterének vizsgálata, a múlt földrengési adatainak értelmezése, az adatok területi rögzítése, majd földrengési prognosztikája nemzetközileg ismert, ezek közül is főleg a szkopjei földrengésről írott munkája. Jelentős az antropogén eredetű és finomszintezéssel bizonyított hatások vizsgálata, így a felszín alatti víz termelésével járó süllyedés mértékének és területének megállapítása. Eredményesen foglalkozott hidrogeológiával is, így sósvizek feltárási lehetőségeivel, hévízfeltárással, bányászati vízkutatással és geotermikus vizsgálatokkal. Nem egészen az én feladatom, de nem hagyhatom említhetetlenül, hogy őstörténeti és történeti, így a magyar őshaza kutatásának sikereiben jó része van Bendefy földtani, geofizikai és hidrológiai tudásának. Igen ritka az olyan műszaki szakember, mint amilyen Ö volt, aki nemcsak magas szinten ismert élő nyelveket, hanem a latint és a görögöt is, és az élő nyelvek légi változait, meg nyelvjárásait, de otthonos volt a levéltári és egyéb archivális kutatási módszerekben is. Különösen jelentős az, hogy szervezése és személyes munkássága megsokszorozta régi térképeinkről való ismereteinket azzal is, hogy vezetésével készült el régi térképanyagunk imponáló darabszámú gyűjteményeinek katalógusa. Ennek a katalógusnak egyre nagyobb haszna lesz azért, mert környezetünk védelmére ismernünk kell vizeink, talajaink, növényzetünk és településeink térképen rögzített történeti változásait. Bendefy Lászlóról mint emberről csak annyit, hogy mindenkinek önzetlenül segített, lett légyen az önhibáján kívül bajbajutott kolléga, vagy bárki más, pályakezdő fiatal, vagy szenior korú. Soha senkiről rosszat nem mondott. Az emberi gyarlóságokat megértette és megbocsátott még azoknak is, akik neki igen sokat ártottak. Mindenki bizalommal fordulhatott hozzá. Én sem fordulhattam hozzá tanácsért, segítségért anélkül, hogy türelemmel és szeretettel, saját idejét sem kímélve, a legtöbbet ne nyújtsa még akkor is, amikor egészsége már erősen hanyatlott és munkára fordítandó ideje sokkal drágább volt, mint korábban. Szeretett szakmáiban évtizedekre elégséges terve volt. Az Ö munkájának szerinte csak kényszerű vége lehet. Így is lett. A vasi szülőföld rótta le háláját végig hűséges fia iránt, amikor megjelentette munkásságának biblogiráfiáját (Bendefy László, Vasi Életrajzi Bibliográfiák IX. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, 1983). Bárcsak másutt is követőre találna a vasi kezdeményezés. Dr. Erdélyi Mihály EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Tanácskozás a belvizek előrejelzéséről Napjaink egyik legidőszerűbb vízgazdálkodási kérdése a belvízkérdés. A belvízi gondok csökkentésére tett erőfeszítések (a vízrendezések fejlesztése, meliorációs beavatkozások stb.) ellenére továbbra is számítani kell kisebb-nagyobb belvizek keletkezésére, és adott esetben védekezni kell a belvizek kártételei ellen. A védekezés sikerét nagyban segíthetik a belvízi előrejelzések ,mert lehetőséget adnak az időben való felkészülésre. A belvizek hidrológiai kérdéseivel régóta és sokan foglalkoznak, de viszonylag kevesen a kifejezetten előrejelzési feladatokkal. Talán ezért is vonzott az ország számos helyéről (Győrtől Gyuláig) annyi érdeklődőt az a tudományos tanácskozás, melyet 1983. február 8-án tartottak Szegeden, a Magyar Hidrológiai Társaság helyi szervezetének kezdeményezésére. Vízügyi igazgatósági, kutató intézeti és főhatósági szakemberek számoltak be a belvizek előrejelzési módszereiről, kicserélték tapasztalataikat, és megfogalmazták a további teendőket. A tanácskozás bevezető előadásában Kardos Imre, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a belvizek előrejelzése nemcsak a vízügyi szolgálat számára fontos, 40