Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - A VÁCI VÍZSZENNYEZÉS SZAKMAI TANULSÁGAI TÁRGYÚ ANKÉT - Dr. Benedek Pál: Vízkészleteink szennyezésének helyzete az 1982. évben

1. táblázat Az ivóvíztermelés származás szerinti megoszlása 1982-ben % 1990-ben % felszíni vízkivétel 11 20 partiszűrésű víz 44 45 talajvíz 2 — rétegvíz 35 30 karsztvíz 8 5 4. táblázat szemlélteti, tehát a vízben alig oldódó, általában csak mikrogrammokban kifejezhető biorezisztens és egészégkárosító anyagok. A szervetlen sók és ionok két csoportját a 3. táblázatban különítettük el. Ezek közül az első az ún. növényi tápanyagok, tehát a szervetlen nitrogén- és foszfortartalmú vegyületek és ionok, a másik csoport általában a víz keménységét okozza és ritkán van jelen veszélyes koncentrációban (pl. Na-vegyületek felszaporodása). A szervetlenekhez tartozó harínadik' csoportot az 5. táblázatban feltüntetett nehézfémek teszik ki, az ún. szervetlen mikroszennyezők. Ugyanakkor a napi termelés (millió m

3/d) 3,4 5,0 2. táblázat Az ország lakosságának közműves ivóvízés csatornaellátottságát jellemző néhány adat Megnevezés 1970 1975 1980 Vízvezetékhálózatba bekötött lakások-száma, 1000 db — aránya az összes lakáshoz, %-ban Csatornahálózatba bekapcsolt lakások, 1000 db Csatornahálózatba bekapcsolt lakások %-aránya Vízvezetékhálózatba bekapcsolt, de közműves csatornázással nem rendelkező lakások — száma, 1000 db — aránya az összes lakáshoz, %-ban 1081,0 32,8 811,0 24,6 270,0 8,2 1478.5 41,6 1001.6 28,2 476,9 13,4 1981,0 55,9 1225,0 34,6 756,0 21,3 6. táblázat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vízművek nitrátosodása Átlagos nitráttartalom Vízmű megnevezése Kapamg/l Vízmű megnevezése citás a vízkivételnél m

3/d 19721978ben ban Bánréve 1000 17 53 Bogács 70 7 39 Edelény 1100 4 42 Emőd—Nyékládháza 900 6 73 Kazincbarcika 2200 8 58 Szikszó 1300 9 73 Az ország lakosságának közműves ivóvíz- és csatornaellátottságát jellemző néhány főbb mutató változását a KSH adatok szerint a 2. táblázat szemlélteti. A vízellátottság és a csatornázottság közötti, egyre növekvő különbség számos környezetszennyezési problémát idéz elő, annál is inkább, mivel a szennyvíztisztítás, különösen a biológiailag tisztított szennyvizek aránya még a csatornaellátottságnál is lassabban növekedett. Szcnnyeződési tendenciák általában A vízszennyezés jellemzésére kétféle osztjuk ivóvíznyerésre szolgáló készleteinket: felszíni vízre és felszín alatti vízre. Rögtön kiemelnénk, hogy az ún. partiszűrésű vagy szabatosabban a folyók kavicsteraszait kitöltő és elsősorban a folyókból táplált vízkészlet elvileg a felszínalatti vizekhez tartozik, de mivel szennyezésére elsősorban a felszíni víz jellemzői vannak hatással, önállóan fogjuk tárgyalni, mint harmadik csoportot. Ez azért is célszerű, mert mint az iménti fejezetben láttuk, durván felét teszi ki a jelenlegi és távlati ivóvízbázisnak. Felszíni vizeink szennyeződésének tendenciái Hock B. [4] készítette el az OVH megbízásából a vízminőség változási tendenciák vizsgálatát vízfolyásainkon. A vizsgált időintervallum 1969—78 volt és a VGI Számítástechnikai Iroda által mágnesszalagon rögzített törzshálózati adatbázist használta fel, melynek megbízhatóságáért elsősorban a VITUKI felelős, de melyet zömben a Vízügyi Igazgatóságok gyűjtenek. A VÍZIG laborok analitikus munkáját is a VITUKI támogatja és ún. interkalibrációs programok keretében finomítja. A vízminőség romlása — a tanulmány szerint — a hazánkban belépő folyószelvényeken felvízi szomszédaink urbanizációja és iparosodása fokozódásának ütemét követi. A mezőgazdaság „iparosodását" és intenzívebb műtrágyahasználatát a nitrogén- és foszfát komponensek évi 5—10%-os növekedése mutatja. Hazánkban (KSH adatok szerint) 1969—1978 között a felhasznált N-alapú műtrágyahatóanyag növekedése évi 5,4%-os volt. Budapest évi 140 000 t, a többi, a Duna, Dráva hazai vízgyűjtő területén levő szennyező (tiszai vízgyűjtő 42 000 t/a (nélkül) évi 116 000 t KOI terhelést reprezentál évente. Természetes, hogy ez a szervesanyagterhelés nem „tűnik el" a folyók kilépő szelvényéig. A Tiszán belépő, KOI-ban kifejezett anyagáram (terhelés), valamint a mi saját terhelésünk 4,4%-kal mint az országból kilépő anyagáram, tehát ennyi a vizsgált (a határokon belüli) folyószakasz öntisztulása. Mivel a Duna vizéből közvetlenül és partiszűrésen keresztül Budapest jut ivóvízhez az ország ivóvízfogyasztásának kb. 40%-a) vizsgáltuk egyes, főleg lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők változását 1977— 79 között a szobi szelvényben. A szennyezők keresztmetszetben eloszlása inhomogén. A Hg-szennyezés például a Duna bal partja közelében (valószínűleg a Sturorovói papírgyár miatt) feltűnően magasabb a jobb partinál. Ismeretes, hogy a szennyezők jó része kiülepszik a folyóban, tehát az ülepíthető- vagy lebegőanyaghoz kö

A tődik. Különösen érvényes ez a két leggyakoribb mikroszennyező csoportra, a nehézfémekre és kőolajszármazékokra. Ezek az üledékben levő mikroszennyezők a kémiai, biológai változások (anaerobia) révén remobilizálódhatnak és ezek súlyosan veszélyeztetik a partiszűrésű vízkészletet [5, 6], Vízminőségi jellemzők A szennyvizekben található és velük a felszíni vizekbe jutott vegyi szennyezőanyag osztályozását a 3. táblázatban találjuk. A szerves vegyületeket ún. csoportjellemzőkkel pl. biokémiai-, kémiai oxigénfogyasztás, összes szerves szén stb. mutatjuk ki a vízben. Ezek közül a legveszélyesebbek az ún. mikroszennyezők, amint a A talajvíz cs rétegvíz legjellemzőbb szennyeződései A talajvizet ivóvízellátási célokra főleg kistelepüléseken, egyedi ásott kutakból használják. Az első vízadó réteget leginkább a nitrát-szennyeződés veszélyezteti, ami részben mezőgazdasági és részben fekáliás eredetű [1], A csatornázatlan régi települések talajvize az árnyékszékek és az állattartás hulladékai (trágyadombok) 29