Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - A VÁCI VÍZSZENNYEZÉS SZAKMAI TANULSÁGAI TÁRGYÚ ANKÉT - Hajdú György: Elnöki megnyitó

226R,: Széchenyi-fürdő István-forrás, Rudas-fürdő Diana-forrás, Hungária-forrás, Árpád-forrás). — A számított aktivitásarányok figyelembevételével a Rudas forráscsoporton belül a „Hungária" és az „Árpád", egyéb források közül pedig a Széchenyi-fürdő István-forrás és az Imre-fürdő Mátyás-forrás vize sorolható egy csoportba. Ugyanezen alapon bizonyos azonosság figyelhető meg a Rudas-lfürdő Juventus-forrás és Imre-fürdő Mátyás-forrás vize között is. Sajátos aktivitásarány-leloszlásával a Diana-forrás vize különül el, mind a Rudas-forráscsoporton belül, mind valamennyi vizsgált forrásvíztől. A felszínalatti vizek hasonló jellegű vizsgálatairól Németh L. [11] és a jelen tanulmány szerzője [2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10] ad tájékoztatást. IRODALOM [1] Cserdüncev, V. V.: Uran—234. Atomízdat. Moszkva. 19G9. [2[ Elek I.: Természetes radlokatív elemek és izotópjaik migrációs-akkumulációs törvényszerűségeinek vizsgálata a Keszthely—Hévízi medence közvetlen környéke geológiai képződményeiben. Kutatási Jelentés. MÉV-KMÜ Adattár. 1977. X. 1. [3] Elek I.: Az 1966—78 között végzett izotóparány vizsgálatok eredményeinek áttekintése, különös tekintettel a Velence— Balatoníő környéki pannóniai képződményekben ismert radiohidrogeológlai anomáliák minősítésére. MÉV—KMÜ Adattár. J—0832. 1978. X. 15. [4] Elek I.: A Hévízi tóforrás környezetében vizsgált felszínalatti vizek izotóp-radiohidrogeokémiai paramétereinek felhasználási lehetőségei a tóforrás utánpótlási csatornáinak vizsgálatában. Kézirat. MÉV—KMÜ Adattár. 1979. VI. [5] Elek I.: Természetes radioaktív elemek és izotópjaik migrációs törvényszerűségeinek felhasználási lehetőségei a komplex ásványi nyersanyagkutatásban, különös tekintettel a szénhidrogén-fluldum prognózisra és a tárolók tanulmányozására. Kőolaj és Földgáz, 12. 11. és 12. 1979. 336—334. és 361—364. [6] Elek I.—Elsholtz L:: Természetes (nehéz) radioaktív elemek és izotópjaik vizsgálata és migrációs viszonyainak tanulmányozása CH-prognosztikai célokra történő felhasználhatóság szempontjából. A jelentés készült az SZKFI és a MÉV között létrejött kutatási-fejlesztési szerződés alapján. MÉV—SzKFI— OKGT—Adatár. 1981. XII. [7] Elek I.: Rövid periódusú radiohidrogeológiai vizsgálat tapasztalatai a zalakarosi termálfürdő D—6 kútjában. Kézirat. MÉV—KMÜ. 1982. VII. [8] Elek /.: Velence—Balatonfő környéki felszínalatti vizek természetes radioaktivitásának jellemzése izotópradiohidrogeológiai vizsgálatok alapján. Kézirat. MÉV—KMÜ. 1982. IX. 6. [9] Elek I.: Budapesti források, vízadó mélyfuratú kutak radiohidrogeológiai vizsgálatának eredményei. Kézirat. MÉV— KMÜ. 1982. IX. 9. [10] Elek 1.: Az egri gyógyvizek természetes (nehéz) radioaktív elemtartalom szerinti csoportosításának lehetőségei és célszerűsége. Előadva a MHT Heves megyei Területi Szervezetének rendezvényén. Eger, 1982. X. 22. [11] Németh L.: Radiohidrogeológiai vizsgálatok a Velencei hegységben. Hidrológiai Közlöny, 42. 5. 1962. 428—433. [12] Szabó A.: Budapesti hévforrások vizének radiológiai vizsgálata. Disszertáció. Kolozsvár, 1943. A VACI VÍZSZENNYEZÉS SZAKMAI TANULSÁGAI TÁRGYÚ ANKÉT Elnöki megnyitó* Ma olyan témát tárgyalunk, amely nem olyan régen az egész magyar közvéleményt megrázta, remélem, hogy fel is rázta és amellyel a TV, a sajtó és néhány szakhatóság nagyon sokat foglalkozik. Ez a váci vízszennyezés ügye. A kérdéssel igen magas szinten foglalkoztak, miniszterelnök-helyettes tett intézkedéseket és nem olyan régen az egészségügyi hatóságok ugyancsak egy ankéton részletesen foglalkoztak a szenyezés okaival, körülményeivel. A mai ankét két célú: egyik az, hogy a Vízművek üzemeltetését végző szakemberek, a vízellátásban dolgozók is megfelelő, részletes tájékoztatást kapjanak a lehető legautentikusabb helyről, tehát az ügy szenvedő hőseitől, a Váci Regionális Vállalat igazgatójától és műszaki vezetőitől. Második célja pedig, hogy a váci ügy kapcsán megvizsgáljuk azokat a veszélylehetőségeket, melyek a továbbiakban hasonló veszélyhelyzetet idézhetnek elő, az ebben való viselkedés, az elhárítás módozatait pedig fontolóra vegyük. A legutóbbi időkig a felszín alatti vízkincset védettnek tekintettük. A szennyezések elleni tevékenységünk elsősorban a felszíni vizek védelmére összpontosultak. Ma is a felszíni vizek szenvednek legtöbbet a tudatlanságból, de sokszor a bűnösségig menő gondatlanságból eredő szennyezésektől. Egyre többet kell azonban foglalkoznunk a felszínalatti vizek védelmével is. Sok ország — köztük a Ma4 gyar Népköztársaság vízügyi törvénye is kimondja, hogy a lakosság vízellátására a lehetőség szerint elsősorban a védett, felszínalatti vizeket kell felhasználni. Kétségtelen, a talajtakaró jelentős védelmet tud nyújtani. A vácihoz hasonló esetről szerencsére eddig még nem kellett komolyan tárgyalni és intézkedni, de hasonló kisebb esetek már néhányszor veszélyeztették az ivóvízellátást. Ezért nem szabad a jövőben megnyu* Elhangzott az MHT Vízellátási Szakosztály és a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete 1982. március 17-i „Váci vízszennyezés szakmai tanulságai" tárgyú ankétján. godni és teljesen rábízni magunkat a fedőréteg védelmére, hanem őrködni kell a környezet tisztasága, a különböző szennyezésektől való megóvás érdekében. A szennyezést kiváltó tényezők lehetnek váratlanok, hirtelen felmerülő, egy4egy esemény kapcsán bekövetkezők, de lehetnek olyanok, melyek lassan, évtizedek során, szinte a szemünk előtt jelennek meg és veszélyeztetik a védettnek hitt vízkincset. Van amikor a kettő együtt következik be. Ez volt Vác esetében is, amikor az évtizedek során a bűnösen, gondatlanul tárolt mérgező anyagok beszivárogtak a talajrétegbe és egy helytelen intézkedés során lökészerűen a vízadó rétegbe jutottak. Nem kell azonban feltétlenül mérgező anyagoknak a talajba kerülni ahhoz, hogy a vízkincset tönkretegyük. Az ivóvíztermelés és a csatornázás, szennyvíztisztítás között egyre jobban kinyíló olló is a védett rétegek tönkretételéhez vezethet. A víznyerő területek közelében levő települések ivóvíz fogyasztása növekszik és az így keletkező nagy mennyiségű szennyvíz a hiányzó vagy hiányos csatornázás és szennyvíztisztítás miatt bekerül a kutak leszivási zónájába, a szerves anyagok bomlási termékeiből eredő nitrát egyre nagyobb mennyiségben jelenik meg kútvizeinkben. A talajvízben elszaporodó szervesanyag tartalom leköti az utánpótlódó ivóvíz oxigén tartalmát, az agreszszívvá váló víz kioldja a talajból a vasat és a mangánt. Hasonló következményei vannak az elszenyeződött, oxigénban szegény élővízből való utánpótlódásnak. A vas és mangán eltávolítása olyan költségekkel járhat, melyek megközelíthetik az elhagyott csatornázás, szennyvíztisztítás költségeit. Tudjuk, hogy hazánk gazdasága nehéz helyzetben van és nem képes azokat a kereteket biztosítani a csatornázásra és szennyvíztisztításra, mely az olló szárait képes volna összezárni. Ebben az esetben azonban szelektív beruházási politikát kell folytatni és a következő nemzedékek vízellátásának biztosítása érdekében az egyre nehezebben kinyerhető vízkincs megóvása érdekében a víznyerő helyek közelében levő települések szennyvizeinek elvezetésére és tisztítására kell koncentrálni. Sajnos ez még nem ment át a gyakorlatba. A Szentendrei szi25