Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Baranyai Sándor:A Balaton 1981-1982. évi vízügyi kutatásainak eredményei

1. ábra. A Balaton vízminőségi mérőhálózata 1. Vízminőségmérés (VÍZIG, VITUKI, KÖJÁL); 2. 1982-től. Statisztikailag elemezték és értékelték a korábbi és az elmúlt két évben regisztrált hullámzási adatokat. A tópart különböző szakaszaira megadták a partvédő művek méretezéséhez szükséges hullámparamétereket és a vízszínkilendülés értékeit. A Keszthelyi-medencében az 1979-ben megkezdett és azóta is folyó kísérleti kotrások gödreinek feliszapolódását évente kétszer, újabban egyszer ultrahangos műszerrel felmérték [8]. Megállapították, hogy az 1979-ben létesített keleti gödör térfogatának három év alatt 23%-a feliszapolódott, míg a nyugati gödör térfogatának két év alatt csak 4%-a töltődött fel. A kotrások gödreiben lerakódott iszap igen laza, ezért felszínének megbízható mérésére új elektrooptikai fenékszint érzékelő műszert készítettek. A kotrási gödörből és a térségben vett minták elemzési eredményei szerint a mélykotrásoknak nincs a környezetben kimutatható vízminőség módosító hatásuk. A mederanyag vizsgálatok során megállapították, hogy a foszfor az üledék felső rétegében koncentrálódik, amely sekély kotrással eltávolítható. Nagyobb kiterjedésű sekély kotrás esetén a mobilizálható foszfor eltávolításával csökkenteni lehet a térség tápanyag terhelését. Folytatták az áramlási és elkeveredési viszonyok feltárását a tó egészére. A vizsgálat részben helyszíni bójás mérésekkel, részben légi -és űrfelvételek felhasználásával történt. A tó egészére összefüggő áramlási képet szerkesztettek [8, 1983]. A Balaton délnyugati harmadára vonatkozó korábban épült hidraulikus modellben vizsgálták a délidélnyugati szél hatására kialakuló áramlásokat. Megállapították, hogy a Keszthelyi-medencében és a Szigliget—Fonyódi tórészen nem alakul ki összefüggő áramlási rendszer [8, 1982], Vizsgálták a szélirány és a szélsebesség turbulenciából eredő ingadozásának mértékét és hatását az áramlásra. Megállapították, hogy időjárási front átvonulásakor a szélnek 1—2 perc periódus idejű sebességlüktetése van és az irány + 25—30 fokos ingadozása tapasztalható. Ez azonban nem módosítj^ az órák alatt kialakuló átlagos iránynak megfelelő aramlási képet. Helyszíni mérések és áramlási képek alapján javaslatokat dolgoztak ki a Keszthelyi-medence és a Szigligetiöböl kotrási koncepció tervéhez. A külföldi irodalom feltárásán túl elemezték a rendelkezésre álló jégvastagság, léghő és szélsebesség adatokat és megállapították azok mértékadó értékeit. Jégminták töréspróbája alapján meghatározták a 0 °C hőmérsékletű jég nyomó és hajlító szilárdságát. Segédlettervezetet készítettek, amellyel a balatoni jég dinamikai és hőtágulásos mértékadó hatásai számíthatók vonalas és pontszerű művek esetén. Felderítő repülés és légifényképezés alapján térkép készült az 1982. évi jégmező repedésedről [8, 1982]. 4. Vízminőség vedelem A rendszeres mérések adatai szerint a Balaton vízminőségében változás, a használat szempontjából nagyértékű romlás tapasztalható. Ennek jellemzésére a 2. ábrán bemutatjuk az a-klorofill koncenteráció időbeni változását, amely jól szemlélteti az eutrofizálódás előrehaladását. A Keszthelyi-medence 1973—1974-ben eutróffá, majd 1982-ben hipertróffá vált. A Szigliget—Fonyódi-tórész 1976-tól eutróf és Í982-ben hipertróf volt. A Balatonakaii—Balatonszemesi-tórész vize az 1970-es évek végétől eutróf, míg a Siófoki-medence 1982Hben vált azzá. A tóvíz kémiai összetétele az utóbbi 12 évben lényegesen kevesebbet változott mint az algatársulás ösz4 szetétele vagy az a-klorofill koncentráció. A tóvíz maximális pH értéke kissé nőtt, 8,45-ről 9,20 értékre. 21