Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Néhány európai ország talajcsövezési adatai és a hezei értékelés

41 000 ha/év teljesítményről az 1968. évre 120 000 ha/év teljesítményre növekedett a talajcsövezés évi teljesítménye, majd 62 000 ha/év teljesítményre csökkent 1976. évre. Eggelsmann [1] szerint 4,4 millió ha talajcsövezés készült, ami a termőterület 31%-a. Az ország északnyugati körzeteiben ez az arány eléri a 60%-ot is. Német Demokratikus Köztársaság: Obertz [2] szerint az NDK-ban 2,4 millió ha igényel talajcsövezést. 1,3 millió ha talajcsövezése már megoldott, ebből 0,9 millió ha esetében tekintik a beavatkozást sikeresnek, a többi a karbantartás hiánya és elhasználódás miatt nem minősül teljes értékű rendszernek. A mezőgazdasági hasznosítású terület 10 820 000 ha, a talajcsövezett terület részaránya 1966-ban mintegy 12%-ra tehető. Az éves építési ütem mintegy 40 000 ha/év, így a százalékos részarány mostanra 20%. Tekintve azonban, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területnél az ICID terminológia ettől eltér, így a 20% alacsony. Eggelsmann [1] által nyilvántartott 38% túlzott, így a Green [3] által közölt 23%-ot fogadhatjuk el mértékadónak. Csehszlovákia: Green [2] által Csehszlovákiából beszerzett adatok szerint az ország összterületeiéinek 7,18%, mezőgazdaságilag művelt és legelő összterületének 12,12%-a, legelő nélküli mezőgazdasági területek 13,75%-a talajcsövezett. A talajcsövezés csehszlovákiai eloszlásának legfeltűnőbb sajátosságai: 1. Cseh- és Morvaországhoz viszonyítva a talajcsövezett területek alacsony részaránya Szlovákiában. 2. Szoros korreláció, illetve nagy százalékos részarány a sík fekvésű területeken Cseh- és Morvaországban. 3. Átlagos korreláció a kevésbé csapadékos területekkel, ugyanúgy, ahogy az Észak- és Nyugat-Európa or-> szágai esetében megfigyelhető volt. Ausztria: Ausztriában a számadatokat Eggelmann [1] alapján tudjuk megadni. A talajcsövezett terület félmillió ha és ez a mezőgazdasági termőterület 21%-a. A talajcsövezés részaránya viszonylag alacsony a Magyarországgal határos Burgenlandban, de nagyobb bármelyik, hazai megyénk részarányánál. Svájc: Svájcban 1885-ítől még működő talajcsövezések összterülete 1976-ig 167 663 ha-t tesz ki, ami a mezőgazdasági hasznosítási területeknek 15,9%-át, a szántóterületnek 63,4%-lát jelenti. Svájc mezőgazdasága sokkal nagyobb mértékben a legelőgazdálkodásra koncentrálódik, mint a szomszédos Ausztria. A talajcsövezés éves üteme 1940. és 1950. között 6000 ha/év volt, az 1970-es évtizedben 2000 ha/év volt az építési ütem. Franciaország: A franciaországi adatokat az 1970—71. évi mezőgazdasági statisztikai összeírás adataiból vettük. Philips és Clout [7] szerint a XIX. század közepén maximálisan 4 millió ba-ra becsülhető a talaj csövezett terület nagysága. A statisztikai összeírás szerint a talaj csövezés a mezőgazdaságilag művelt terület 7%-a, ami a többi vízgazdálkodási létesítményhez képest alacsony. Az újabb fellendülés 1965-től kezdődött a talajcsövezés építésében, bár a földbirtokok kicsinysége és elaprózottsága mind a mai napig akadálycfeza a nagyobb talajcsövezési programot. A Syndicat National Professionnel des Entrepreneurs de Travaux de Drainage adatai szerint a talajcsövezés építési üteme 32 815 ha/év volt 1974-ben és 44 297 ha/év 1975. évben. Szovjetunió: Az utóbbi másfél évtizedben nagymértékben megnőtt a talajcsövezett területek nagysága. 1960-ban 843 ezer ha volt talajcsövezve, 1970-ben 3,5 millió ha és 1974-ben 4,86 millió ha. Az 1971—1985. közötti fejlesztési terv 13,5 millió ha talajcsövezést irányoz elő. 1985-ben a várható talajcsövezet terület nagysága 18,26 millió ha lesz [9], Magyarország: VG1 [10] felmérése szerint hazánk talajcsövezett területe 1965. és 1981. között 51 695 ha, ami a szántóterület 1%-a és az építési ütem 1978-ban 5427 ha/év, 1979-ben 7078 ha/év, 1980-ban 6393 ha/év és 1981ben 10 635 ha/év volt. Hazánkban az átlagos dréncső sűrűség 1 km csőre 2,48 ha terület jut. Az átlagos szívó távolság 22 és 28 méter közötti, ami jól egybeesik a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott gazdaságilag optimális szívó kiosztással. A talajcsővel berendezett területek hazai átlagos szívókiosztása 24,8 m. Az OMFB tanulmánya [6] szerint a talajcsövezési igény 1,3 millió ha Magyarországon. Összefoglalás A szerző köszönetét fejezi ki G. H. W. Green kutatónak és az Oxfordi Egyetem Mezőgazdasági Tudományok Osztályának, hogy kézirataikat rendelkezésre bocsátották. Az országok adatainak értékeléséből a következő következtetések vonhatók le: 1. A talajcsövezés főleg a sík vidékeiken (kb. 2%-nál kisebb lejtőhajlási területek, ahol a vizek befolyásolt összegyülekezése jellemző) terjedhet el és főleg kevésbé csapadékos területeken. 2. A nagyobb csapadékú területeken és az erózió veszélyes dombvidékeken (kb. 2%-nál nagyobb lejtőhajlású területek, vizek szabad összegyülekezési folyamata jellemző) főleg a legelőgazdálkodás a mértékadó és nem a talajcsövezés. (Mint a legracionálisabb mezőgazdasági művelési ág ezeken a területeken.) 3. A kötött, rossz talaj-jvízháztartású területek vízgazdálkodását komplex meliorációs rendszerben végzett talajcsövezésekkel javítják az európai országokban, bár ezit az elnevezést belvizg&ízdálkodássail együtt sehol sem alkalmazzák. 4. Az értékesebb, nagyobb hozamú kultúrák, valamint az öntözött területek jelentős része talajcsövezett, vagy tervezik a talaj csövezését. IRODALOM [1] Eggelsmann, R.: Subsurface Drainage Instructions. ICID NATIONAL Comittee of Federal Republie of Germán. Verlog Paul Parey, Hamburg und Berlin, 1978, 1—283. [2] Green, F. H. W.: Field drainage in Europe: a quantitative survey. Kézirat 1979. 1—78. [3] Green, F. H. W.: Current Field Drainage in Norih and Western Europe. Journal of Envlronmental Management, 1980/10. 149—153. [4] Musy, A.: Les bases scientiiiques de l'assainissement de sols, les methodes d'assainissement et leur efíieacité. Ecole polytechnique fédérale de Lausanne. Switzerland. 1972. [5| Nosenko, P. p. and Zon, I. S.: Land drainage in the world. Bulletin of the International Commission for Irrigation and Drainage. New Delhi, 1970. jan 65—70. [6] OMFB.: A hazai természeti erőforrások áttekintése, 3/a Termőföld, 1981. 1—124. [7] Phillips, A. D. M. and Clout, H. D.: Underdrainage in Francé during the second half of the nineteenth century. Trans. lnst. Brit. Geog., 51. 71—92. 1970. [8] Szinay M.: Részletek a drénezés történetéből. Hidrológiai Tájékoztató, 1980. április, 20—22. [9] Szinay M.: Melioráció a Szovjetunióban. Meioráeió és tápanyaggazdálkodás, 1982/2. 53—56. [101 Wittmann M-né: Magyarország talajcsövezett területeinek katasztere. VGI 1982. év 511/82. 1—54. a 17