Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Herpainé Sövér Judit: VTS-BVM Műtárgyépítési Rendszer

T b-2000 O o o H i 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + + + + + -f -f -f -f + • + + 4<N <N 325 100 •f x-k A-A 1400 rt 1150 2000 100 325 3. ábra. VTS—BVM fejbordás elem azonos a medence magasságával. Az elemek felállítása és elhelyezése után a függőleges csatlakozási hézagba kiegészítő vasalást kell szerelni. Ezután következik az erőtani számításnak megfelelő számú feszítőpászma be-* fűzése a számítás szerint kijelölt helyekre, a falelemek lemezében e célra kialakított vízszintes lyukakon keresztül. A feszítőpászma hazai anyagból biztosítható. A korrózióvédő zsugorcsőbevonattal ellátott feszítőpászmák további védelmet, illetve injektálást nem igényelnek. A pászmák lehorgonyzására speciális szerelvény szolgál, amely talplemezből, gömbcsuklós végű hüvelyből és ékből áll. A méretre vágott, bevonatolt pászmákat és lehorgonyzó szerelvényeket a BVM Budapesti Gyára az elemekkel együtt szállítja. Az elemek közötti függőleges hézagok betonacélvázának beszerelése és kibetonozása, a zsaluzat elhe"N lyezése után történik. A kizsaluzást 24 órával a betonozás befejezése után lehet megkezdeni. A pászmák megfeszítése legkorábban 15 nappal az utolsó csatlakozási csomópont kibetonozása után kezdhető meg. A műtárgyak feszítését alvállalkozóként a BVM Budapesti Gyára speciális feszítőbrigádja végzi. 3. A VTS—BVM rendszer felhasználása A VTS—BVM elemekből felépített négyszög, illetve sokszög alaprajzú műtárgyak (lefedéssel vagy anélkül) lehetnek: — tisztító berendezések medencéi; — víz-i, bor-, tüzivíz-, vagy hígtrágyalé-tárolók; — silók; — darabos, szemes vagy poralakú anyagtárolók; — nagyméretű aknák vagy kutak. 12