Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Kőrösmezey László: 30 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztálya

Lefolyási tényező Kenessey szerint: a = ai + a

2 + a

3 Csőáteresz méretezése. A tervben alkalmazott csőátereszek MOT—I. 10—30/59. jelű előregyártott elemekből építhető típusműtárgyak. Levezetendő vízhozam: F • q l/s • ha. Méretezés VIZITERV VHS—25 segédletével: h — Hk + hí -f- ha Nyílt árokhálózat és drénhálózat méretezése. A méretezés az „ATIVIZIG"-Szeged által szerkesztett csatornaléccel történt. Drénhálózat méretezése. A drénhálózat által levezetendő fajlagos vízhozam: » q l/s-ha hp 8,64 T V = —2,0-1 g 2,51 v D2D1 Dl m/s Alkalmazandó képlet (Hooghaudt): 8K

2dh 4 dKih

2 Dréntávolság meghatározása. Utolsórendű dréncsövek távolságának meghatározása: 10-4-Q Lq A szívóban — dréncsőben — keletkező sebesség (hullámos műanyagcsövek figyelembevételével) LrandtlColebrook képlet szerint: Dréntávolság meghatározása, ahol a talaj elnedvesedését a magas talajvíz okozza. A gyűjtők méretezése Eggelsmann R.: Dránanleitung, Verlag Wasser und Boden — Axel Lindaw et Co., Hamburg 1973. szakirodalom monogramjai alapján készült. Megtérülési időkre vonatkozó mutatók Az üzemi vízrendezés várható költsége kereken: 13 976 850,— Ft A fenntartási költségek várható összege: (előirányzat) 900 000 x 4 év = 3 600 000,— Ft A megtérülési idő alatt felmerülő fenntartási és amortizációs költségekkel növelt beruházási összeg: 17 576 850,— Ft A növénytermelés tervezett bruttó termelési érték növekedése kereken: 3 850 000,— Ft/év A vízrendezésre fordított költségek és az évenként elérhető növénytermelési eredmény hányadosa: 4,6 év. Eszerint az alapberuházás megtérülése kereken: 5 évre tehető A táblásítás, művelési ág változtatása, talajerőpótlás jelentős pozitív irányú hatást gyakorol az üzemegység területének vízgazdálkodására. A talaj vízbefogadó képességének javítására a felszíni vizek beszivárogtatására és a felszín alatti vizek elvezetésének meggyorsítására célszerű még kémiai, biológiai, talajjavítást alkalmazni, amivel a vízrendezést komplexé tehetjük. Pozitív irányú változások csak abban az esetben várhatók el, ha mindenkor biztosított lesz a komplex melioráció intézkedéseinek összhangja. EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK, HÍREK 30 éves a MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG Szennyvíz Szakosztálya Fennállásának 25 éves évfordulóját a Szennyvíz Szakosztály „szóban és írásban" egyaránt megünnepelte: vándorgyűlést tartott Siófokon és ennek keretében emlékezett meg első negyedszázadának történetéről, a Hidrológiai Közlöny 1978. évi 1. számában pedig a Szakosztály első elnöke — ifj. dr. Szabó Zoltán — és akkori titkára — jelen sorok szerzője — elevenítette fel a múltat. Elérve immár a 30 évet, nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni. Mégis úgy hiszem, hogy a múlt lényeges állomásainak és szereplői nevének említése nélkül nemcsak keveset mondanék, hanem a Kedves Olvasó számára a Szakosztályról készíteni kívánt képet hiányosan tudnám megfesteni. Ezért szíves elnézését kérem annak, aki veszi a fáradságot és fellapozza az öt év előtti Közlönyt, ahol részletesen felelevenítve láthatja a múltat, mert itt megismételve, de rövidítve újra megtalálja a 25 év idézett állomásait. Történetünk 1953. január 1-ével kezdődött, amikor az addig magát Szennyvíz Bizottságnak nevező, és már több mint három éve tevékenykedő egyesülést, a Vízellátási Szakosztály tagját a Társaság elnöksége önálló Szakosztállyá minősítette. Érdemes itt az alapítók nevét is felsorolni: dr. Maucha Rezső, dr. Lesenyei József, Holló István, Hunyady Domokos, Illés György, Kelemen László, Szablya Ferenc, Nagy L. Dénes, Finály Lajos és ifj. dr. Szabó Zoltán, tehát összesen tizen. A Szakosztály még Bizottság korában a vízjoggal addig egyedül foglalkozó 1885. évi XXIII. tc. 24. §-a helyett előkészítette az 1952. január 8-án megjelent 2/1952. MT sz. rendeletet, amely szabályozta a vízhasználat, -szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás kérdéseit. Megvitatta a Bizottság az I. Vízgazdálkodási Keretterv időszerű szennyvízkérdéseit, tervezetet állított össze a Szennyvíztisztítás című 15 302—53. R szabvány kidolgozásához és könyvet dolgozott ki a szennyvíztisztításról. Ezen munkákban az alapítókon kívül részt vett Besenyőy István, Hidvéghy László, dr. Páter János és mások. A megalakult új Szakosztály első elnöke ifj. dr. Szabó Zoltán, titkára Nagy L. Dénes lett. A szakmai munka folytatódott, számos javaslat került az akkor Országos Vízügyi Főigazgatóságnak nevezett szakmai főhatóság elé. Ezek a szennyvíztisztítás szinte minden szakterületét érintették: kis üdülőtelepülések szennyvízelhelyezése, vágóhídi szennyvízkezelés, kórházak szennyvíztisztítása, szennyvíz elhelyezése öntözéssel, a Balaton védelme ipari eredetű szennyvizektől, valamint nitráttól és foszfáttól, egy délpesti kísérleti szennyvíztisztító telep létesítésének javaslata, egyes ipari szennyvízféleségek tisztításának irányelvei, a szennyvízvizsgálatok egységes módszerei, és így tovább. A szakosztály munkájának elsődleges fórumai a rendszeres vitaülések lettek, amelyeken lehetőleg min46