Hidrológiai tájékoztató, 1983
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kiss Piroska: Csongrád megye medencés fürdőinek bakteriológiai vizsgálata
szeres szivattyús feltöltés nem tekinthető gazdaságtalan üzemmódnak. A Kisdelta többcélúan hasznosítható lenne. Lehetséges a vízpótlás a vízmérleg szempontjából kritikus időszakban (augusztusban) 80%-os tartóssággal (25 napon keresztül) — a kezdeti feltöltési állapot függvényében — az első változatnál 3,0—4,5 m 3/s, a rhásodik változatnál 11 m : i/s jó minőségű víz pótlására a Fehér-Körösbe. A tározott víz öntözésre (5880 ha területen), az Élővíz-fcsatorna vízfrissítésére hasznosítható, és az előzőekben részletezett vízhiány ebből fedezhető. A tározó vize a Fehér-, Fekete -és Kettős-Körös, va-> lamint az Élővíz-csatorna térségében vízminőségszabályozási célokra is felhasználható. A Fehér és különösen a Fekete-Körösön bekövetkező esetleges vízszennyeződés káros hatásai a tározó vizével kompenzálhatók. Egyrészt az oxigénben dús, epilimnionból levezetett víz javíthatja a szennyezett folyószakasz öntisztulási viszonyait, másrészt biztosítja a kielégítő hígítási viszonyokat is. Az alkalmankénti átöblítés különösen a duzzasztás és minimális vízhozamok időszakában jelentős. A Fekete-Körös pangó vizének szennyeződésekkel szembeni érzékenysége fokozott, gyakoriak a vízvirágzások és az intenzív vízszíneződések. Ez az állapot nemcsak a víz pillanatnyi vízminősége szempontjából kedvezőtlen, az üdülési és vízisport igényeit is hátrányosan befolyásolja. Ezekben a kulmináló periódusokban a Kisdelta vizének leeresztése nem pusztán vízutánpótlást biztosító hidrológiai tényező, hanem fontos vízminőségszabályozó tényező is. A tározó kedvező vízminőségi paraméterekkel rendelkező vize alkalmas az Élővíz-csatorna vízfrissítésére, vízutánpótlására. Folyamatos vízmozgást feltételezve a tározóból nyert víz nem eutrofizálódik, tehát az Élővíz-csatornára kedvező vízfrissítő hatással lesz. A Fehér- vagy Fekete-Köröst érő esetleges szennyezésnél a békési duzzasztómű bögéjében a víz minősége annyira leromolhat, hogy tovább kell engedni. Ilyen esetben a böge vízszintjének mielőbbi helyreállítása a zavartalan öntözési üzem feltétele. A vízpótlás a Kisdelta tározóból történhet. A tározott vízzel a Fehér-, illetve Fekete-Körösön levonuló szennyezési hullám hígítható. Az első változatnál összesen 20 Mm 3 vehető figyelembe árvízi üzemi térfogat ként. A Kisdelta tározó létesítése igen előnyös lenne a környezetfejlesztés szempontjából, a közelben levő 3 békési város: Gyula, Békéscsaba és Békés fejlesztése szempontjából a szabadidő-eltöltés, üdülés, fürdés, vízisportok számára kedvező feltételeket biztosítana. IRODALOM [1] Bátkai J.—Nagy Gy.—Kovács L.—Szlávik L.: A Körösök lefolyásának szabályozása, különös tekintettel a vízminőségre. Tanulmány. Kézirat. Körösvidéki VÍZIG, Gyula, 1974. [2] Szlávik L.: A Békési duzzasztómű hatásterületének vízgazdálkodás-fejlesztése. Tanulmány. Kézirat. Körösvidéki VÍZIG. Gyula, 1975. [3] Pálinkás L.—Szlávik L.: Békés megye távlati vízgazdálkodás-fejlesztési koncepciója. Hidrológiai Tájékoztató, 1980. október. 38—41. [4] Szlávik L.: A vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése Békés megyében. Alföldi Tanulmányok, v. 1981. 61—83. [5] Szabó E.: A békési vízlépcső további hasznosítási lehetősége. Tanulmány. Kézirat. VÍZITERV. Bp., 1977. [6] Kocsis A.—Szabó E.: A békési vízlépcső és hatásterülete vízgazdálkodási rendszerének vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 1. 1979. 43—59. [7] A hazai több célú víztározási lehetőségek hasznosításának feltételei és módozatai. OMFB Tanulmány. Kézirat. Bp., 1979. [8] Orlóczi l.—Hankó G.: A Tiszavölgy vízgazdálkodás-fejlesztési koncepciója. Tanulmány. Kézirat. VGI. MSz. 7331. Bp., 1977. Csongrád megye medencés fürdőinek bakteriológiai vizsgálata* DR. KISS PIROSKA Csongrád megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Szeged Csongrád megyében a medencés fürdők töltő és tápvizének összetétele, hőmérséklete a különböző rétegekből származó vizek elegyéből alakul ki. A keverés arányát mindenkor ' a kívánalmak határozzák meg. Bakteriológiai vizsgálatát az „Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata" című szabvány szerint [10] végeztük. A víz bakteriológiai minősége megegyezik a megye közműves ivóvízellátásának elérhető víztisztaságával [9]. A fürdővíz bakteriológia nem foglalkozik a vízben élő összes baktériummal, hanem csak azokkal, amelyek higiénés jelentőségűek. A fürdővizet sokféle mikroba szennyezheti [20], melyek közül a gennykeltő Staphylococcus aureusról (S. aureus) tudnunk kell, hogy a fürdőzők testnyílásaiból és testfelületéről származó szennyezést mutatja. Ugyancsak a terhelést jelzi a fekál coliform-Bzám, ami a széklet eredetű szenynyezés mértékét mutatja, s ebben az értelemben az enterális kórokozók jelenlétének indikátora. Az Escherichia colit (E. coli) már jelenléte miatt is kifogásoljuk. Szerepe kettős, egyrészt enterális kórokozók jelenlétének indikátora, másrészt, önmaga is lehet kórokozó. E. coli dyspepsiae néven csecsemőkori fertőző hasmenés kórokozója. Az anaerob, spóra-képző Clostridiumok a medencevíz erősen túlterhelt állapotát jelzik. Az eddig felsorolt baktériumok a fürdővízben nem találják meg szaporodásuk feltételeit, ezért a vízben talált számuk arányos a terheléssel. A baktériumok másik nagy csoportját azok képezik, melyek a fürdővízben is képesek szaporodni; következésképpen számuk nem közvetlenül függ a terheléstől. Ezek között első helyen szerepel a Pseudomo* Előadásként elhangzott az MHT Szegedi Területi Szervezetének 1981. március 10-i előadóülésén. nas aeruginosa (P. aeruginosa), melynek kórokozóképessége határozza meg jelentőségét. Elsősorban a fül, az orr- és arcüregek [1] és a bőr gyulladását okozhatja [11], Nem ritkán tömeges megbetegedést, járványokat okoz. Ugyancsak közvetve jelzi a terhelést a coliformszám 100 cm'-ből kapott értéke is. A víz szennyezettségének legérzékenyebb indikátora a víz 1 cm 3-ből standard táptalajon tenyésztett összcsíra-szám (telepszám). A vízben a baktériumok mennyiségét és összetételét befolyásolja a bevitt szennyező baktérium mennyiségén, faján kívül a víz tápanyaggazdagsága, fizikai-kémiai tulajdonsága, a környezet hőmérséklete, a napsugárzás, de a szaporodáshoz rendelkezésre álló idő és egyes ásványi sók is [5, 6, 7, 8; 15]. A fürdővíz-minták vizsgálatát és az értékelést a vonatkozó [14] szabány előírása szerint végeztük. 458 mintát 3227 vizsgálattal értékeltünk. Eredmények és megbeszélés Az 1. ábrán az előzőkben ismertetett baktériumok miatt kifogásolt minták gyakorisági %-át tüntettük fel 3 év (1978—80) vizsgálati anyagában. A mintáknak közel felében találtuk határérték felettinek az összcsíra-számot. Ez a határérték a töltő-ürítő rendszerű fürdőkben 10 000 cm 3, mert e fölötti összcsíra-számmal kórokozók jelenlétére számíthatunk. A S. aureus-szám miatt kifogásolt minták aránya kicsi, s feltételezhető, hogy — mint már leírták [11] — a nagy szánban jelenlevő coli és pszeudomonasz baktériumok tápanyagfelhasználási konkurenciájukkal gátolhatták a S. aureus kimutathatóságát. A szennyezettség magyarázatát kerestük a medencék felhasználási módjában és a kifogásolás alapját ké32