Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - ISMERTETÉSEK, HÍREK - Rawsky György: Prága vízellátása

1. táblázat Az OFKFV üzemeinek hidrogeológiai fúrási tevékenysége az 1976—80. években Készült: Az üzemi földtani osztályok éves jelentései alapján. Összeállította: Szlabóczky P. 1981. X. hó Üzem Év Szén, lignit (fm) Bauxit (fm) Szén+ bauxit (fm) Szerk. kút. -(-karsztvíz észl. (fm) Egyéb (homok, Metró stb.) (fm) Kútfúrás, vizeli, (fm) összes hidrogeológia (fm) Összes fúrás Dunántúli 1976 1977 1978 1979 1980 283 309 4 031 2 579 2 407 2 565 1417 3 254 800 302 592 467 i 166 1 730 1 733 5 941 2 327 5 295 3 608 5 764 11 082 6 148 39 603 41 776 46 470 39 292 41 138 Észak-magyarországi i 1976 1977 1978 1979 1980 955 392 4 019 85 643 2 093 3 518 2 360 2 495 4 500 2 968 2 356 — 70 98 1154 4 375 8 226 1 025 3 236 7 747 11 388 16 961 34 083 43 082 50 269 41 432 42 490 Vállalat, V. ötéves tervi összegei 14 975 4 067 12 668 12 621 1 509 26 820 72 204 419 635 Vállalat éves átlagai 2 995 813 2 534 2 524 212 5 363 NJ4 441 83 927 Arányok (%) 21 6 18 17 1 37 100 Az V. ötéves tervidőszaki vállalati hidrogeológiai munkáink menyiségéről, összetételéről az 1. táblázat ad tájékoztatást. Abból kiemelve a hidrogeológiai kutatási területek megoszlását (5 éves átlagból): Szón—lignit kutatáshoz végzett munkák aránya: 21% Bauxit kutatáshoz végzett munkák aránya: 6% Szén—bauxit kutatáshoz végzett munkák aránya: 18% Szerkezetkutatáshoz végzett munkák aránya: 17% Egyéb kutatáshoz végzett munkák aránya: 1% Kútfúrás, vízellátási kutatáshoz végzett munkák aránya: 37% Az első négy tétel összege adja a földtani és bányászati kutatásokhoz kapcsolódó hidrogeológiai munkák összegének arányát, ami: 62% volt. Az ötéves időszaki vállalati összes fúráson belüli különféle hidrogeológiai munkák fúrási hossz aránya: 17% volt. Az árbevételi arány ennél több, évenként 20—30% volt, a hidrogeológiai fúrások nagyobb fajlagos költségei miatt. A hidrogeológiai (kútfúrási) munkák aránya 1979-től ismét emelkedést mutatott. i Prága vízellátása* A Vízellátási Szakosztály Fővárosi Vízműveknél működő Ifjúsági Csoportja 1980. októberében 15 fiatal szakember részvételével tanulmányutat szervezett a csehszlovák főváros vízellátásának megismerésére. Érkezés után a Prágai Vízművek igazgatója, Vladimír Marousek elvtárs fogadta a küldöttséget. Ennek során tájékoztatást kaptunk a prágai vízellátás múltjáról és jelenéről. Megtudtuk, hogy 1348 óta van közüzemi vízellátás a városban. Ekkor épült az első gravitációs vezeték. A dugattyús szivattyúk alkalmazását a XVI. században, míg az öntöttvas nyomócsövekét 1830-ban vezették be. 1914-ben helyezték üzembe a Kárany vízműtelepet, míg 1950-ben Podoli városrészben épült új termelőtelep. 1965-ben kezdte meg működését, egy a Moldvára telepített felszíni vízmű. A város legújabb és legnagyobb vízműve 1965—72 között valósult meg, a Zselivka patakon kialakított völgy zárógátas tározóra telepítve. A tározó térfogata 245 millió m

3, a telep víztermelő kapacitása pedig 3000 l/s. Jelenleg a vállalat fő profilja a vízellátás, de a csatornázás és a fürdőkezelés is feladata. A vállalat összlétszáma 1330 fő. A Prágai Vízművek a főváros és környéke 1,2 millió lakosát és egyéb fogyasztóját látja el ivóvízzel. A napi * A Vízellátási Szakosztály Fővárosi Vízműveknél működő Ifjúsági Csoportja előadóülésén 1980. decemberében elhangzottak alapján. átlagos víztermelés 550—600 ezer m

3; a hálózati veszteség ennek 25,5%-a. Az ipar a napi vízigény 40%-át fogyasztja el. A csőhálózat hossza 2500 km, melynek évi növekménye 30—50 km. A vízellátás több zónán keresztül történik. A víz ára magánfogyasztók, gyermekintézmények és kórházak részére 0,8 Kcs/m

3, míg az ipar 6,05 Kcs díjat fizet. A vállalat múzeumában a vízellátás történetének tárgyi emlékeit tekintettük meg. Európai viszonylatban is egyedülálló a múzeum vízmérő-gyűjteménye. A következő program a korábban központi szerepet játszó Flóra vízműtelep bemutatása volt. Ennek — esztétikailag elhanyagolt — gépházában öt gépcsoport üzemel, melyek emelőmagassága 40 m. A telep irodaépületének felső szintjén van a prágai vízellátó rendszer diszpécserközpontja. Itt történik az üzemadatok rögzítése és ide futnak be az üzemzavar bejelentések is. A Flóra-telepről a Moldva jobb partján épült, és Prága vízellátásában csúcsvízmű szerepét betöltő Podoli vízműbe mentünk. Az itt alkalmazott technológia nagyjából hasonló a budapesti Nagyfelszíni Vízműéhez. Ezek után vendéglátóink Jesenice községbe kalauzoltak bennünket, ahol bemutatták az építés alatt álló és a zselivkai rendszerhez kapcsolódó 2X100 000 m

3-es medencét. Ottjártunkkor az első 100 000 m

3-es egység már üzemelt, melyet belülről is megtekintettünk. A két egyenlő térfogatú kamrát pontszerű túlbukós tölcsér be- és kiömléssel látták el. A monolit beton fe36