Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Hrenkó Pál: Mikoviny Sámuel egyik ismeretlen térképe

/ Mikoviny Sámuel egyik ismeretlen térképe A tatai uradalom és a királyi kamara szolgálatában végzett munkája során éppen 235 éve bukkant rá Mikoviny Sámuel (1700—1750) földmérőmérnök Almás (Almásneszmély) falucska római fürdőjének romjaira és a szomszédságában fakadó kénes melegvizekre. Bár feladatán kívül esett, mégis vette a fáradságot, megvizsgálta és pontosan felmérte a helyszínt, kikérdezte az idős lakosokat, majd tapasztalatait és javaslatait írásba foglalva a térképpel együtt megküldte a Magyar Kamarának. Az ország első részletes térképezésén munkálkodó „Magyar Ingenieor", az elismert út- és vízépítő mérnök, a selmeci bányatisztképző intézet jeles tanára, a Porosz Királyi Tudományos Társaság tagja, az Udvari Kamara magas tisztségű főmérnöke ezzel a kevésbé látványos, de az utókor szemében nagyrabecsült cselekedetével is tanújelét adta annak, hogy szívén viselte veszendő természeti kincseink hasznosításának és pusztuló műemlékeink megóvásának nemes ügyét. Először 1727-ben Eszterházy József gróf hívására jött a vidékre. Felmérte a tatai várat 20 aranyért, majd 1730 körül az öreg-tó keresztgátját tervezte meg. A királynő 1744-ben az országhatár műszaki védelmére rendelte ki, ezt követően Eszterházy főparancsnoksága alatt a magyar nemesi felkelő sereg hadmérnök őrnagyaként vett részt a sziléziai hadjáratban. 1746-ban a Tata, Almás és Szőny közötti elvadult mocsaras te-i rület felmérésére és lecsapolására kapott me'gbízást. A Duna felé kiterjedő kincstári földek rendezése kapcsán ismét dolgozott a tatai Eszíerházy-uradalomban. Nagy tisztelője lett Fellner Jakab építész, aki később terveinek megvalósítását folytatta. Mikoviny lecsapolási tervét hamar elkészítette, azt az Udvari Kamara elfogadta és Őfelsége jóváhagyásával 1747. február 7-én az építési összeget is kiutalta. A munka elvégzésére a Magyar Kamara kikérte Mikovinyt az Udvari Kamarától. Áprilisban már megkezdődhetett az 5053 öl hosszú almási víz-félreszorító, majd az 1824 öl hosszúságú kerektói szárító csatorna ásása. Ez utóbbi csatornát nevezték hajdan Mikoviny-ároknak. 1. ábra. Mikoviny 1746. évi kéziratos almási térképe A = régi fürdő, B = a régi pompás fürdőépület romjai, C = templom, D — vendégfogadó, E = malmok, F = malomgát, G = mocsár, H = a mocsár szélén és a mocsárban fakadó meleg-fürdő forrás, I = kőfaragó-ház, K = raktártér. 3