Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Bratán Mária: Környezetvédelmi ankét az "Alba Regia Napok" keretében

6. A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi mérlege (az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság vízellátása). 7. A felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme a szennyeződésektől, a vizek hidrobiológiája és haváriás szennyeződések. 8. A lakosság felszíni vízkészletekből történő ivóvízellátása és a vízelőkészítés. 9. Ipari és kommunális szennyvizek tisztítása. 10. A felszíni és felszín alatti vizek mezőgazdaságból származó szennyeződések elleni védelme. 11. A vízgazdálkodásra háruló feladatok a környezetvédelemmel kapcsolatban (jogi és szervezeti kérdések) . 12. A hidrológiai berendezések üzemelésénél és karbantartásánál, a gépesítés technikájának fejlődése. 13. Hidrometeorológiai előrejelzés. 14. Számítástechnika a vízgazdálkodásban. 15. Káderfejlesztés a vízgazdálkodás területén. II. Az 1980. évi együttműködés Előadások tartása Miskolcon és Kassán. III. Javaslatok és az együttműködés formái 1. A szakmai munkatervek kicserélése. 2. A résztvevő felek 1980. április 15-ig írásban közlik a kölcsönös tanulmányutak témaköreit. A felek a konkrét javaslatokhoz észrevételeiket írásban megküldik. Egyúttal kicserélik a társaságaik és egyes csoportjaik szervezeti felépítésének sémáját, és közlik az elnökeik, valamint gazdasági vezetőik nevét és címét„ 3. A résztvevők megállapodtak abban, hogy mindkét társaság képviselői minden naptári év kezdetén találkoznak az elmúlt év együttműködési eredményeinek kiértékelésének és a következő évi közös együttműködés tervének jóváhagyása végett. A találkozások felváltva a CSSR és Magyar Népköztársaság területén lesznek. Tatranska Strba 1980. 03. 04. KV—VS—CSVTS Koáice MHT Borsodi részéről Terület Szervezet részéről Viliam Gallo Vezse Sándor elnök elnök Környezetvédelmi ankét az „Alba Regia Napok" keretében A MTESZ Fejér megyei Szervezetének Környezetvédelmi Bizottsága, a Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Területi Szervezete, a Magyar Agrártudományi Egyesület Fejér megyei Szervezete, a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Fejér megyei Szervezete, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Székesfehérvári Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete Székesfehérvári Csoportja együttes szervezésében „Székesfehérvár vízellátása, csatornázása és szennyvízkezelése, különös tekintettel a szennyvíziszap elhelyezésére" címmel az „Alba Regia Napok" keretében (1981. május 28-án) környezetvédelmi ankétot rendezett. Az elnöki megnyitó után Kóczán János, a Fejér megyei Tanács VB Építési Közlekedési és Vízügyi Osztályának csoportvezetője ismertette Langó Nándorral, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjével közös előadását „Székesfehérvár közműves vízellátásának és csatornázásának alakulása"-ról. Átfogó képet nyújtott az Aszalvölgyi vízmű üzembe lépésétől a Rákhegyi vízakna megépítéséig, a város nagytérségi vízellátásba kapcsolásáig. A város szennyvízcsatornázása elmaradt a vízellátás fejlődése mögött. Az új szennyvíztelep sem képes maradéktalanul fogadni a város termelte szennyvízmennyiséget. A szennyvíztelep technológiai gondjairól Illyés András és Virág Károlyné — a Fejér megyei Víz- és Csatornaművéktől — számolt be „A székesfehérvári szennyvíziszap-kezelés lehetősége és tapasztalatai" címmel. Prognisztizálták a város szennyvíztelepén keletkező szennyvíziszap mennyiségét és minőségét 1990ig, amelynek ártalmatlanítására, az iszapból nyert granulátumnak mezőgazdasági hasznosítására a beruházási javaslatot ismertették. Dr. Tóth András, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem docense a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításának azokra a korlátaira hívta fel a figyelmet, amelyet az iszapba jutó nehézfémsók okoznak. Polyák Dezső kandidátus, a Kertészeti Egyetem adjuriktusa azokat a kísérleteket foglalta össze, amelyeket különböző kultúrákon, különböző szennyvízösszetétel mellett folytattak. Különösen ígéretes a hasznosítás szempontjából az a gépészeti megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a szennyvíziszapot az altalajba juttassák. így bármely kultúrára, bármely időpontban á szennyvíziszap kijuttatható. A vizsgálatok „A fővárosi szennyvíziszap hasznosítása fás növények termesztésében" céllal folytak. Szabó Zoltán, az Országos Közegészségügyi Intézet kísérleteit ismertette a megengedhető arzéntartalomra „A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának közegészségügyi vonatkozásai" címmel. Pintér Sándor, a VIDEOTON Elektrotechnikai Vállalat környezetvédelmi mérnöke Székesfehérvár szennyvíziszap-kezelésének kulcsproblémájával foglalkozott, mivel a szennyvíziszap nehézfémsó-tartalma lényegében a VIDEOTON-ból származik. „A galván vizek szennyező anyagainak csökkentésére tett kísérletek" egy szovjet kutatóintézet helyszíni vizsgálataival eredményesen befejeződtek. Dr. Jenei István, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályának vezetője a szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésének pénzügyi és üzemszervezési problémáit fejtette ki. Dr. Ravasz Tibor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense „Kísérleti eredmények a kommunális szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésének megítéléséhez" címmel arról az eredményes munkáról számolt be, amelynek eredményeképpen ma már a szennyvíziszap elhelyezése agrotechnikailag megoldható. Általános elterjedését közgazdasági kérdések tisztázatlansága hátráltatja. Hozzászólások után Kiss István, a KDT Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, a MTESZ Környezetvédelmi Bizottságának titkára, mint vitavezető foglalta öszsze a sokoldalú tanácskozást, és vette át Kaleta Jánosnétól az emlékérmet a Környezetvédelmi Bizottság eredményes tevékenységének, jó szervezőmunkájának elismeréseként. Dr. Bratán Mária