Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Kehrer Károly: Szeged medencés kikötő partfal

A B—4. Icai., sz. és a Vízmű — 2. sz. kút a távlati vízigényeket is kielégíti. 3.3. Az elosztó hálózat: körvezetékként alkítottam ki, a főkör és 8 mellékkor felvételével Az építési költségek megtakarítása címén 3 ágvezetéket is beterveztem. A főkörbe a víz betáplálása a vízműtelepnél történik. A hálózatot a.c. csövekből, „REKA" kötéssel terveztem, tekintettel a költségek kívánatos csökkentésére. 3.3.1. Elosztó hálózat méretezése a mértékadó vízszál­lításra (Q,„ = Q,i + Q,) 3.3.1.1. A fővezetékek átmérőjének vizsgálata: Az egyes ágak mértékadó vízszállításánál az ág által ellá­tott körzet legnagyobb órai csúcsának az illető ágra eső hányadát vettem, összegezve az egy tűzeset oltási víz­igényével. A vizsgálatot általában két különböző, egy­értelmű esetben pedig egy csőátmérőre végeztem el. Az ágak átmérője 150, 100 mm-re, a vakágaké 80 mm-re adódott. 3.3.1.2. Az elosztó hálózat vizsgálata Cross—Lobacsev módszerrel: az egyes ágak jellemző adatainak (NA, k, c, L, C, Q m i) meghatározás után a hálózat vizsgálatát végeztem el Cross-módszerrel a következőképpen. Az egyes ágak vízszállításának megbecsülését a tározótól távol fekvő ágban kezdtem. A gyűrűkben egy-egy ág vízszállítását zérusra vettem fel. Csomópontonként a 2'Q = 0 feltételt biztosítottam. Az I. és II. gyűrűnek a várhatóan legnagyobb vízszállítású gyűrűt vettem. A X. és XI. gyűrű felvételénél arra törekedtem, hogy né­hány ága a hálózat legnagyobb vízszállítású ága legyen. A számítást táblázat és rajzi vázlat segítségével végez­tem. A vázlaton jelöltem a C tényezőt, valamint a gyű­rűk kiegyenlítése után azonnal a Q + AQ javított érté­ket és a vízmozgás irányának esetleges változását. 3.3.1.3. A súrlódási veszteségek számítását ugyancsak rajzi vázlaton végeztem. Feltüntettem rajta az egyes ágak vízszállítását, annak irányát és sebességót, vala­mint az ágak mentén keletkező súrlódási vesztesége­ket. A csomópontok mellé írtam a tározó és csomópont közti súrlódási veszteségek összegét, mely a tározó ma­gassági helyzetének megállapításánál játszik szerepet. 3.4. A tározók kiválasztása. 3.4.1. Magastározó: teljes üzemű az egy oldali tápve­zetékről történő vízbetáplálás, valamint a szivattyúk egyoldali elektromos ellátása miatt. Térfogatát a napon belüli fogyasztás változás, valamint a hálózati szivaty­tyúzás ütem közti abszolút különbségére méreteztem 1/ = V/ — V«, 6 = 94 m ; l (16 órás szivattyúzási üzem). Alsó üzemi mértékadó vízszintje (Ü„, i n): 21,42 m. A vá­lasztott magastározó AK 100—24 típusú acélszerkezetű aquaglóbusz. 3.4.2. Mélytározó: A tározó térfogatát a tartalék tűzi víz, a csírátlanítás biztosításához szükséges víz meny­nyisége, valamint a hálózati és a kútszivattyúk üzemé­nek különbsége miatti szükséges tároló térfogat hatá­rozza meg. A tárolandó tűzivíz 3 órás biztosítási idő és 5 l/s biztosítandó vízhozam mellett 54 m 3-re adódott. A csírátlanításhoz szükséges tározótérfogat Qt = 29 l/s legnagyobb órai vízigény, t = 30 perc tartózkodási idő mellett 52,2 m 3-re alakult. A hálózati szivattyúk és a folyamatosan működő kútszivatyúk üzem közti különb­ség miatt szükséges tározó térfogat 124 m 3. A mélytáro­zót 150 m 3-re, az alsó üzemi vízszintjét —1,60 m-re vá­lasztva biztosított mind a három térfogatigény. 3.4.3. A kutak vasassága és várható gázossága miatt a vízműtelepre „METANULL—401" típusú gáztalanítót állítottam be. 3.5 A vízműtelep kialakítása a Felszabadulás és a Zrínyi utca sarkán levő telken történik. Vízbeszerzés berendezései: B—4 kat. sz. kút és a Vízmű—2. sz. kút bennük Grundfos búvárszivattyú. Vízkezelő berende­zések: „METANULL—401" gáztalanító, 150 m 3-es iker vb. mélytározó, Grundfos típusú hálózati búvárszivaty­tyú, AK 100—24 aquaglóbusz magastározó, kezelő mű­tárgyak (vízmérőakna, tolózárakna). Kezelőépület a szükséges szociális és raktárhelyiségek kialakításával. Energiaellátás a Felszabadulás utcai légvezetékről transzformátor állomáson keresztül történik. 3.6 Költségbecslés: a VIZITERV—VSZK által 1979. évben készített költségnormatívák alapján készítettem az építési ütemek szerinti tagozásban. A részletek el­hagyásával a következőkben ismertetem az építési üte­mek költségvonzatát: I. építési ütem: elsőként valósítandó meg az I., II. körvezeték és a vízműtelep: 7620 mFt. II. építési ütem: IV., VII. és VIII. kör kialakítása: 2408 mFt III. építési ütem: III. és IX. kör kiépítése: 1808 mFt. JV. építési ütem: V. és VI. kör kiépítése: 1155 mFt. A teljes kiépítés 1979. évi árszinten: 12 291 mFt. Szeged, medencés kikötőpartfal* KEIIREK KAROLY Vízügyi Építő Vállalat, Budapest Természetes vízi útjaink szállítási célokra tröténő ki­használásának növeléséhez nagy kikötő műtárgyak épí­tése szükséges. A vízkárelhárítással összefüggésben nem levő kikötő medencék, partfalépítése e területen a leg­költségesebb, lassan megtárülő beruházások. A konténer szállítási rendszerek ós a vízi utak hasz­nosításának összekapcsolása további új feladatot jelent. Az Állami Termékgazdálkodási Intézet a tiszai szállí­tás fejlesztésének érdekében Szeged alatt konténerkikö­tő építését határozta el, mivel a tiszai víziúton konténer fogadására alkalmas kikötő még nem található. Diplomatervként a feladatot a BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kara adta ki 1980-ban, a korábbi tanulmány­tervek ismeretében azzal a feltétellel, hogy a partfalat a VIZÉP technikai felkészültségének megfelelő szer­kezeti megoldásban kell megtervezni. * A MHT 1980. évi Diplomaterv Pályázatán a főiskolai ka­tegóriában III. dijat nyert diplomamunka kivonata. A diplo­mamunka a Pollack M. Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási In­tézetében (Baja) készült. A korábban elkészült tanulmánytervek mérlegelése, valamint a talajmechanikai, hidrológiai alapadatok ta­nulmányozása után, a lehetséges területi szervezési megkötöttségek figyelembevételével készült el a diplo­matervi megoldás. A tanulmányterv célja volt tisztázni az adott nagy­ságrendnél — a korábbiaktól eltérően — — az előiegyártott mélyépítési szerkezetek alkalma­zásának lehetőségét, — se lehetőségek kiviteli tervszinten az adott felsze­reltség figyelembevételével megvalósítani. A partfal építésének meghatározó adottságaiként a teljesség igénye nélkül az alábbiakat kellett tekinteni: — A kikötőmedence az átlagosan 79—80 mBf. te­repszintű ártérben mesterségesen kerül kialakításra, a fő árvédelmi vonal kismértékű módosítása mellett. — A mértékadó talajvízszint a terep síkjában kell figyelembe venni, s a tiszai elöntés 4 m területi víz­borítást jelent. — Az altalaj e térségre jellemzői tiszai öntéstalaj; folyósodásra hajlamos homoklisztes rétegekkel átlag — igen alacsony — 10—18°os belső súrlódási szöggel. 51

Next

/
Thumbnails
Contents