Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Kehrer Károly: Szeged medencés kikötő partfal

A B—4. Icai., sz. és a Vízmű — 2. sz. kút a távlati vízigényeket is kielégíti. 3.3. Az elosztó hálózat: körvezetékként alkítottam ki, a főkör és 8 mellékkor felvételével Az építési költségek megtakarítása címén 3 ágvezetéket is beterveztem. A főkörbe a víz betáplálása a vízműtelepnél történik. A hálózatot a.c. csövekből, „REKA" kötéssel terveztem, tekintettel a költségek kívánatos csökkentésére. 3.3.1. Elosztó hálózat méretezése a mértékadó vízszállításra (Q,„ = Q,i + Q,) 3.3.1.1. A fővezetékek átmérőjének vizsgálata: Az egyes ágak mértékadó vízszállításánál az ág által ellátott körzet legnagyobb órai csúcsának az illető ágra eső hányadát vettem, összegezve az egy tűzeset oltási vízigényével. A vizsgálatot általában két különböző, egyértelmű esetben pedig egy csőátmérőre végeztem el. Az ágak átmérője 150, 100 mm-re, a vakágaké 80 mm-re adódott. 3.3.1.2. Az elosztó hálózat vizsgálata Cross—Lobacsev módszerrel: az egyes ágak jellemző adatainak (NA, k, c, L, C, Q

m

i) meghatározás után a hálózat vizsgálatát végeztem el Cross-módszerrel a következőképpen. Az egyes ágak vízszállításának megbecsülését a tározótól távol fekvő ágban kezdtem. A gyűrűkben egy-egy ág vízszállítását zérusra vettem fel. Csomópontonként a 2'Q = 0 feltételt biztosítottam. Az I. és II. gyűrűnek a várhatóan legnagyobb vízszállítású gyűrűt vettem. A X. és XI. gyűrű felvételénél arra törekedtem, hogy néhány ága a hálózat legnagyobb vízszállítású ága legyen. A számítást táblázat és rajzi vázlat segítségével végeztem. A vázlaton jelöltem a C tényezőt, valamint a gyűrűk kiegyenlítése után azonnal a Q + AQ javított értéket és a vízmozgás irányának esetleges változását. 3.3.1.3. A súrlódási veszteségek számítását ugyancsak rajzi vázlaton végeztem. Feltüntettem rajta az egyes ágak vízszállítását, annak irányát és sebességót, valamint az ágak mentén keletkező súrlódási veszteségeket. A csomópontok mellé írtam a tározó és csomópont közti súrlódási veszteségek összegét, mely a tározó magassági helyzetének megállapításánál játszik szerepet. 3.4. A tározók kiválasztása. 3.4.1. Magastározó: teljes üzemű az egy oldali tápvezetékről történő vízbetáplálás, valamint a szivattyúk egyoldali elektromos ellátása miatt. Térfogatát a napon belüli fogyasztás változás, valamint a hálózati szivatytyúzás ütem közti abszolút különbségére méreteztem 1/ = V/ — V«,

6 = 94 m

;

l (16 órás szivattyúzási üzem). Alsó üzemi mértékadó vízszintje (Ü„,

i

n): 21,42 m. A választott magastározó AK 100—24 típusú acélszerkezetű aquaglóbusz. 3.4.2. Mélytározó: A tározó térfogatát a tartalék tűzi víz, a csírátlanítás biztosításához szükséges víz menynyisége, valamint a hálózati és a kútszivattyúk üzemének különbsége miatti szükséges tároló térfogat határozza meg. A tárolandó tűzivíz 3 órás biztosítási idő és 5 l/s biztosítandó vízhozam mellett 54 m

3-re adódott. A csírátlanításhoz szükséges tározótérfogat Qt = 29 l/s legnagyobb órai vízigény, t = 30 perc tartózkodási idő mellett 52,2 m

3-re alakult. A hálózati szivattyúk és a folyamatosan működő kútszivatyúk üzem közti különbség miatt szükséges tározó térfogat 124 m

3. A mélytározót 150 m

3-re, az alsó üzemi vízszintjét —1,60 m-re választva biztosított mind a három térfogatigény. 3.4.3. A kutak vasassága és várható gázossága miatt a vízműtelepre „METANULL—401" típusú gáztalanítót állítottam be. 3.5 A vízműtelep kialakítása a Felszabadulás és a Zrínyi utca sarkán levő telken történik. Vízbeszerzés berendezései: B—4 kat. sz. kút és a Vízmű—2. sz. kút bennük Grundfos búvárszivattyú. Vízkezelő berendezések: „METANULL—401" gáztalanító, 150 m

3-es iker vb. mélytározó, Grundfos típusú hálózati búvárszivatytyú, AK 100—24 aquaglóbusz magastározó, kezelő műtárgyak (vízmérőakna, tolózárakna). Kezelőépület a szükséges szociális és raktárhelyiségek kialakításával. Energiaellátás a Felszabadulás utcai légvezetékről transzformátor állomáson keresztül történik. 3.6 Költségbecslés: a VIZITERV—VSZK által 1979. évben készített költségnormatívák alapján készítettem az építési ütemek szerinti tagozásban. A részletek elhagyásával a következőkben ismertetem az építési ütemek költségvonzatát: I. építési ütem: elsőként valósítandó meg az I., II. körvezeték és a vízműtelep: 7620 mFt. II. építési ütem: IV., VII. és VIII. kör kialakítása: 2408 mFt III. építési ütem: III. és IX. kör kiépítése: 1808 mFt. JV. építési ütem: V. és VI. kör kiépítése: 1155 mFt. A teljes kiépítés 1979. évi árszinten: 12 291 mFt. Szeged, medencés kikötőpartfal* KEIIREK KAROLY Vízügyi Építő Vállalat, Budapest Természetes vízi útjaink szállítási célokra tröténő kihasználásának növeléséhez nagy kikötő műtárgyak építése szükséges. A vízkárelhárítással összefüggésben nem levő kikötő medencék, partfalépítése e területen a legköltségesebb, lassan megtárülő beruházások. A konténer szállítási rendszerek ós a vízi utak hasznosításának összekapcsolása további új feladatot jelent. Az Állami Termékgazdálkodási Intézet a tiszai szállítás fejlesztésének érdekében Szeged alatt konténerkikötő építését határozta el, mivel a tiszai víziúton konténer fogadására alkalmas kikötő még nem található. Diplomatervként a feladatot a BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kara adta ki 1980-ban, a korábbi tanulmánytervek ismeretében azzal a feltétellel, hogy a partfalat a VIZÉP technikai felkészültségének megfelelő szerkezeti megoldásban kell megtervezni. * A MHT 1980. évi Diplomaterv Pályázatán a főiskolai kategóriában III. dijat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a Pollack M. Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében (Baja) készült. A korábban elkészült tanulmánytervek mérlegelése, valamint a talajmechanikai, hidrológiai alapadatok tanulmányozása után, a lehetséges területi szervezési megkötöttségek figyelembevételével készült el a diplomatervi megoldás. A tanulmányterv célja volt tisztázni az adott nagyságrendnél — a korábbiaktól eltérően — — az előiegyártott mélyépítési szerkezetek alkalmazásának lehetőségét, — se lehetőségek kiviteli tervszinten az adott felszereltség figyelembevételével megvalósítani. A partfal építésének meghatározó adottságaiként a teljesség igénye nélkül az alábbiakat kellett tekinteni: — A kikötőmedence az átlagosan 79—80 mBf. terepszintű ártérben mesterségesen kerül kialakításra, a fő árvédelmi vonal kismértékű módosítása mellett. — A mértékadó talajvízszint a terep síkjában kell figyelembe venni, s a tiszai elöntés 4 m területi vízborítást jelent. — Az altalaj e térségre jellemzői tiszai öntéstalaj; folyósodásra hajlamos homoklisztes rétegekkel átlag — igen alacsony — 10—18°os belső súrlódási szöggel. 51