Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Bohr József: A teveli "Kossuth" Mgtsz üzemi meliorációs tanulmányterve

rendkívül heterogén talaj (4 főtípus, 9 típus, 11 altípus). Az optimális táblaméret mindig az adott technika és technológia függvénye. Jelenlegi igények szerint az 1000—1200 m-es munkaút mellett a 70—100 ha-os táb­laméret az elfogadott. Mindezek figyelembevételével a tervezett táblák te­rületei az alábbiak szerint alakultak: szántó 20 ha alatt 1 tábla 20— 50 ha között 1 tábla 50— 70 ha között 6 tábla 70—100 ha között 5 tábla Üzemi földúthálózat kialakítása. A korszerű üzem­szervezés, technika és technológia nagyüzemi táblák kialakítását tette szükségessé. A táblásítással egyidőben készült az új üzemi úthálózat kialakításának tanul­mányterve is. Az utak szélességét táblaközi földutaknál 8 m, üzemi gyűjtőutaknál 10 m-ben állapítottam meg. A táblabejáró műtárgyak hossza 10 m. Az utak széles­ségét és a táblabejáró műtárgyak hosszát a szállítást végző géppark várható összetétele, illetve a gépek szé­lességi méretei határozzák meg. Vízrendezés. A vízháztartás szabályozásának általános szempontjai. A területen magas talajvíz és felszíni víz­borítással veszélyeztetett területrészek egyaránt talál­hatók. A művelési ág és a veszélyforrások meghatároz­zák a szükséges beavatkozásokat. A levezető hálózat leírása. A felszíni levezető hálózat méretezése után készült a csatornák helyszínrajzi és magassági vonalvezetése. A helyszínrajzi vonalvezetést úgy terveztem, hogy a talajcsövezésre javasolt területek, valamint az időszakosan vízállásos területek vízrende­zési igényeit kielégítsem. A csatornák torkolatához elzáró műtárgyakat tervez­tem a belvízelvezetés szabályozása céljából. Ezzel mód nyílik a szükséges talajvízszín szabályozás tervszerű végrehajtására is. Táblán belüli vízrendezés. A táblán belüli vízrendezés megoldására elsősorban talaj csövezést javaslok. Talaj­csövezést olyan esetekben ajánlok, amikor mély, le­folyástalan terület vízrendezését kell megoldani. Azt to­vábbi vizsgálatoknak (vízrendezési terv) kell eldönteni, céldrénezés elegendő-e, vagy területdrénezés szükséges. Az időszakos vízállásos területekre nyílt csatornás víz­elvezetést -javaslok. A vízrendezés végrehajtásával ki­alakítjuk azokat a műszaki létesítményeket, melyek biz­tosítják azt a táblán összefüggő vízréteg levezetését, amely vízborítás túlterheli az alatta levő talajréteget, tehát agronómiailag káros. Célul tűztem ki, hogy a beavatkozás mélysége olyan legyen, amely biztosítja a tábla homogenitását és az egyidejű művelhetőségét. Mélylazítás. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kísérleteiben a meszezésen felül alkalmazott mélylazí­tással, talajcsövezéssel 44%-os termésnövekedés mutat­kozott. A szelvény nagyfokú kötöttsége folytán előálló rossz vízáteresztés és a gyökérzet lehatolásának aka­dálya mélylazítással megszüntethető, illetve csökkent­hető. A genetikus talajtérkép elemzése alapján forgatás nélküli mélylazítást 580,2 ha területre terveztem. A melioráció eredményességének vizsgálata. Nem ki­forrott az álláspont, hogy egyáltalán szabad-e a melio­ráció gazdaságosságát vizsgálni. A meliorációs beavat­kozások jelentős része infrastrukturális beruházás jel­legű. Vannak beavatkozások, melyek hatása rövid időn belül hozamtöbbletben realizálódik (pl. talajjavítás, víz­rendezési létesítmények), míg vannak olyanok, amelyek nélkülözhetetlenek a nagyüzemi korszerű gazdálkodási feltételek megteremtésében (pl. területrendezés), vagy a talajtermelékenység megóvásában (talajvédelem), de tőlük közvetlen termésfokozó hatás nem várható. A becsült költségek alapján a beruházás megtérülése a következőképpen alakul: Megtérülési idő népgazdasági szinten: 10,7 év Megtérülési idő üzemi szinten: 3,2 év A melioráció fenntartási munkái. A melioráció haté­konysága érdekében gondoskodni kell az elvégzett mun­kák és létesítmények folyamatos fenntartásáról és kar­bantartásáról. A teveli „Kossuth" MgTSZ üzemi meliorációs tanulmányterve* BOHR JÓZSEF „Üj Élet" Mgtsz, Kátoly Az elmúlt időszakban hazánk népességének mérsékelt növekedése mellett a mezőgazdasági művelésű terüle­tek kisebb, nagyobb mérvű csökkenésének lehettünk tanúi. A területcsökkenés egyik fő oka az út-vasúthá­lózat bővítése, valamint új ipartelepek létesítése, ame­lyek gyakran arra sem lehetnek figyelemmel, hogy jó termőképességű területeket vesznek-e igénybe. Nagy­mértékben hozzájárul mindehhez, hogy jelentős kiter­jedésű az a terület, amely jelenleg még művelés alatt áll, de a maii technológiák mellett a minőségében fejlő­dő mezőgazdasági célokra gazdaságosan már nem hasz­nosítható. Népgazdaságunk megnövekedett igényét a mezőgaz­dasággal szemben csak racionálisabb és intenzívebb földhasználattal elégíthetjük ki. Mivel a hozamok foko­zása csak a ráfordítások növelésével lehetséges, így sem a vállalat, sem a népgazdaság számára nem lehet közömbös a ráfordítások hatékonyságának alakulása. Bizonyított tény, hogy elsősorban komplex melioráció­* A MHT 1980. évi Diplomaterv Pályázatán főiskolai kate­góriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplo­mamunka a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán (Szarvas) készült. val, talajjavítással a talajok vízgazdálkodásának szabá­lyozásával érhető el a felhasznált műtrágya legnagyobb hatása, teremthető meg az alkalmazott gépi technika leghatékonyabb működtetésének feltétele. Csak így nyí­lik lehetőség az új fajták termőképességének max. ki­aknázására és csak meliorált területen garantálható a stabil termelési szint. Feladatom egy üzemi meliorációs tanulmányterv ké­szítése volt, melyet a teveli Kossuth Mgtsz-ben ké­szítettem el. A termelőszövetkezetre, mely a Tolna me­gyei Völgység területén 3484,9 ha-on terül el, a dombor­zati viszonyokból adódó eróziós károk, valamint az ég­hajlati tényezők hatására kialakult kedvezőtlen körül­mények a jellemzőek. Dolgozatom két fő részre tagolódik. Az első részben az üzem jelenlegi természeti és ökonómiai viszonyainak ismertetésével, ezen belül a kedvezőtlen adottságokat kiváltó, illetve befolyásoló tényezőkkel részletesebben foglalkozom. A terület éghajlati viszonyait, a legközelebbi me­terológiai állomások (Lengyel, Hőgyész, Kalocsa) 50 évre vonatkozó észlelései alapján jellemzem. Ahhoz, hogy a gazdálkodás során, a talajok termékenységét megfelelően szinten tudjuk tartani és hogy a legmeg­felelőbb meliorációs beavatkozást alkalmazhassuk, szük-

Next

/
Thumbnails
Contents