Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szőke György: Baja város paritszűrésű vízműkútjainak becsült hidrogeológiai védőterületén végzett környezetvédelmi feltárás

Baja város partiszűrésű vízműkútjainak becsült hidrológiai védőterületén, és annak közelében végzett környezetvédelmi feltárás* SZŐKE GYÖRGY Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja 1. Előzmények Baja város vízellátását a Duna folyam bal partján épült, 12 db partiszűrésű kút biztosítja. A beruházási programot és a kiviteli terveket a VIZITERV készítette. A kutak célcsoportos beruházásként épültek, üzemeltetőjük a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat Bajai Üzemmérnöksége. A kutak, a város jelenlegi és távlati vízigényét, a pleisztocén korú porozús rétegösszletből történő vízkitermeléssel biztosítják. 1970-ben elkészült az első öt kút, az 54 + 286, 326, 366, 406, 446 tkm szelvényben, az árvízvédelmi töltés hullámtéri oldalán, 37,00 m talpmélységgel, majd további három kút, a már meglevő kutak tengelyében, az 54 + 166, 206, 246 tkm szelvényekben. Később még négy kút épült, amely közül három a meglevő 2., 3. és 5. kutak melléfúrásos felújításaként valósult meg. A vízbázis kútjait az érvényben levő MSZ 450/1—78. sz. ivóvíz-szabvány alapján minősítették. Korábbi tapasztalatok szerint a sekély mélységű, nagy átmérőjű kavicsolt kutak vízminőségénél a nagy ammónia-tartalom problémát okoz. Ez tapasztalható a bajai Vízmű kútjainál is, de a kitermelt víz minősége elsősorban a nagy vastartalom miatt kifogásolható. Jelenleg a maximálisan kiadott vízmennyiség 11 938 m

3/nap, a várható igény 14 000 m

3/nap, a kutak által maximálisan kiadható vízmennyiség 15 984 m

3/nap. A kutak vizének nagy vastartalma miatt vastalanító építése vált szükségessé. A vastalanító kapacitása 15 000 m

3/nap. A keletkező vasiszap előülepítés után a Csikósfoki csatorna mély völgyeletében kerül elhelyezésre. 2. A becsült védőterület rövid földtani ismertetése Baja város környékén a Duna—Tisza-közi hátság és a Dunavölgy egy részének határa húzódik. A hátságon pleisztocén apró és középszemű homokkal váltakozó egyenletes összetételű kőzetliszt rétegösszletek fejlődteki ki, amelyek horizontálisan nagy területen követhetők. A fúrt kutak átvizsgálása alapján kitűik, hogy a hátsági részen a vizet, amelyre jellemző a kisebb hozam, a talajosodott öv alól nyerik. Ezek a víztartó összfletek a fentről lefelé történő szivárgás szempontjából védettek. A Dunavölgyben viszont a víztartó összlet felső határa a felszínközeiig (átlag 5 m) húzódik és felette nincs jó minőségű vízrekesztő réteg. A szennyeződés tehát itt könnyen bejuthat a víztartó rétegekbe és a kitermelés alatt álló vízbe. Baja város ivóvizét döntően a Dunavölgy nagyhozamú partiszűrésű folyami homokjaiból és kavicsaiból biztosítják. Ezt a területet fokozott védelemben kell részesíteni a szennyeződés vertikális beszivárgásával szemben. A vizsgált területet (1173 ha) a Duna folyam balparti árvédelmi töltése, a DVCS jobbparti árvédelmi töltése, valamint a harábói lokalizációs töltés határolja. Ezen belül elsősorban a dunai árvédelmi töltés és a Bajaszentistváni csatorna által határolt területen (730 ha) található létesítményeket és mezőgazdasági művelést vizsgáltuk meg. « A hasonló című tanulmány rövidített Ismertetése. A feltárást az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Környezetfejlesztési Csoportja 1980-ban készítette és megküldte a Városi Tanácsnak, a Járási Hivatalnak, a Vízműnek, a KÖJÁL-nak, a területen gazdálkodó ,.Augusztus 20'! Mg. Tsz-nek és az OVH Környezetvédelmi Főosztályának. 3. A terület vízgazdálkodása A feltárt területet (1. ábra) a Bajaszentistváni csatorna 7084 m hosszban határolja, torkolati vízhozama 180 l/s. A Csikósfoki csatorna mély völgyelete a terület nyugati harmadában található és É—D-i irányú. Medrében kisebb vízfelületek (pangó vizek) vannak, amelyeket a csapadék és a talajvíz táplál. A Duna magas vízállása esetén a fakadóvizek a völgyeletet teljesen elöntik. A terület déli részén, a békavári anyagnyerőhelyek rendezése most folyik. A terület északkeleti részén található legelőt a DVCS vizével, alacsony-gördülő szárnyvezetékeken keresztül öntözik. A terület létesítményeinek vízellátása három fúrt kútból és több ásott kútból történik. 4. A területen található létesítmények A vizsgált területen a bajai „Augusztus 20" Mgtsz, gazdálkodik és a létesítmények jelentős része a szövetkezet tulajdona, ezenkívül még néhány tanya és egy jelentős illegális hulladék-lerakóhely van. — Az I. sz. majorban, sertéstelep, szarvasmarha-telep, kacsatelep, géptelep, műtrágyatároló, terményszárító, kisebb iroda, hat családiház és két felhagyott homokbánya található. 31