Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Hajdu György: A főváros vízellátása a VI. ötéves tervidőszakban

A főváros vízellátása a VI. ötéves tervidőszakban* HAJDÜ GYÖRGY Fővárosi Vízművek A IV. és az V. ötéves terv hazánk rohamos gazda­sági fellendülésének korszaka volt és ez a főváros vízellátás-fejlesztésében is korábban soha nem látott eredményt hozott. A IV. ötéves terv idején fejlesztési lehetőségeink 3,5 milliárd Ft, az V. ötéves terv idején pedig 5 mil­liárd Ft volt. Az V. ötéves terv első négy évében 18,5%-kal emel­kedett a víztermelés és csak az 1980. évben bekövetke­zett szokatlanul nedves és hűvös nyár okozta, hogy nem haladtuk túl a 20%-ot (1. ábra) [4], 1970 1975 1980 1935 1. ábra, A víztermelés és értékesítés alakulása az V. ötéves terv első négy évében Ha nem vesszük figyelembe a nyári hónapokat, akkor is 16,5% volt a négy év igénynövekedése. Az éves fejlődés túlhaladta a 4,5°/q-ot és ez évi 40—50 000 m s/d többlet ivóvíz kapacitás kiépítését igényelte. A VI. ötéves terv már kénytelen igazodni a rendkí­vül nehéz világgazdasági helyzethez. Fejlesztési lehetőségünk így is megközelíti az 5 mil­liárd Ft-ot. Ennek értékét csökkenti az a lassú inflá­ciós folyamat, melyet hazánk is kénytelen elviselni. Az V. ötéves tervben lezárult az az időszak, amikor a Szentendrei-sziget igen kedvező partszakaszairól na­gyon olcsón lehetett jó minőségű ivóvizet beszerezni. A VI. ötéves tervben kénytelenek vagyunk a Csepel­szigetre helyezni át a fejlesztés súlypontját, amely na­gyobb távolságot, igen költséges, hosszú csőhálózatot és a Szentendrei-szigetinél lényegesen nagyobb vas­tartalmú vizet jelent — amelyet ugyan elég egyszerű módon kifogástalan állapotúra tudunk kezelni, de ez is költséges. Míg az V. ötéves tervben 16 000 Ft-ból tudtunk 1 m 3/d többletvíz termeléséhez és fogyasztóhoz juttatásá­hoz szükséges kapacitást kiépíteni, addig ez a fajlagos költség, a VI. ötéves tervben közel kétszeresére 31 250,— Ft/m 3/d-re emelkedik. így csak 160 000 m 3/d többletvíz behozatalára lesz lehetőségünk. Ez már csak évi 2%-os fogyasztás növekedést tesz .lehetővé. Ugyan­akkor azonban Budapesten a korábbi ütemben növek­szik a lakásépítés, amely a többletfogyasztás legfőbb oka és ez a tény könnyen annak az egyensúlynak a fel­borulásához vezethet, melyet az utolsó évtizedben sike­rült biztosítani, és amely a fogyasztóközönségnek a biztonságos vízellátáséhoz elegendő helyi víznyomás formájában nyilvánult meg. Természetesen nem szeretnénk azt, hogy a korláto­zott fejlesztési lehetőségek és az egyre növekvő fajla­gos költségek ismét vízhiányt okozzanak. Ügy érzem, megvan annak a lehetősége, hogy a vízellátás továbbra is kielégítő legyen. Elsősorban a meglevő termelőtele­peink karbantartása tekintetében kell nagyon alapos és tervszerű munkát végezni. Karbantartási keretünk nö­vekedését mind a Fővárosi Tanács, mind az OVH tá­mogatja. Ebben az évben eléri a 300 milliót és nincs annak akadálya, hogy évente 10%-kal emelkedjék á fenntartásra fordítható költség. Míg az V. ötéves terv­ben 1,060 millió Ft-ot fordítunk erre a célra, a VI. öt­éves tervben ennek 166%-át, 1,760 millió Ft-ot. Természetesen nem mindegy hogyan és mire költjük a növekvő összeget. Elsősorban a házilagos karbantar­tást kell tovább erősítenünk, ez gazdaságosabb, külö­nösen hogyha tervszerűbbé tudjuk tenni és nem akkor javítunk, amiikor már valami teljesen tönkrement. így ki kell terjeszteni a csőhálózaton is a tervszerű meg­előző karbantartási munkákat. Erősíteni kell azt a rész­leget, mely a csőhálózat üzemeltetésével foglalkozik. Korszerű műszerekkel végig kell vizsgálni a csőhálóza­tot és így a rejtett sérüléseket felderíteni és kijavítani. Nyilvánvalóan könnyebb és gyorsabb egy rejtett sérü­lést rendbehozni, mint megvárni, míg a sérült csődarab aláüregeli a környezetét, robbanásszerűen eltörik, eset­leg súlyos károkat okoz a környezetében és nagy élő­munkát igénylő talajcserés burkolatbontást kíván, eset­leg más környező közműveket is károsít. Ezzel a mód­szerrel az egy sérülésre eső átlagos munkaórát tud­nánk csökkenteni és így redukálni az elmaradt, helyre­állítatlan sérülések számát. A hálózat rendszeres nyo­másmérése és számítógépes vizsgálata ugyancsak rá­vezethet bennünket a rejtett sérülésekre, az elfolyá­sok helyére és mindkét módszer jelentősen hozzájárul­hat a ^hálózati veszteség csökkentéséhez. Ennek szüksé­gét bizonyítja, hogy az V. ötéves tervben értékesítési különbségünk állandó emelkedő tendenciát mutat, ami valószínűleg a 8 napon túl javított sérülések számának a növekedéséből is adódik (1. táblázat). 1. táblázat Értékesítési különbség 1971—80. között év % év % 1971. 12,26 1976. 10,00 1972. 11,54 1977. 11,00 1973. 12,20 1978. 12,60 1974. 13,26 1979. 10,50 1975. 10,33 1980. 16,10 * Előadásként elhangzott a MHT Vízellátási Szakosztály és „ aI (. m m «»,,',tfnl t nm vpnni vntnmpnnvi teriilp­a Vízellátási Szakosztály Fővárosi vízműveknél működő ifjú- Ne m akarom ezúttal sorra venni valamennyi teiuie sági csoportja 1981. március io-i előadóülésén. tünket, ahol a fenntartás lontossaga szinten kimutat­22

Next

/
Thumbnails
Contents