Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Papp Zoltán: A Zámolyi forrás rekonstrukciós vizsgálata

A terv számolt a tározó délkeleti, illetve közvetlen a gátudvar térségében húzódó vízáteresztő mészkő, dolomit rétegeken át a karsztvíz felé történő függőleges szivárgással. Ennek megakadályozása érdekében beavatkozásra került sor, a vízáteresztő területet vízzáró fallal, illetve fenékszigeteléssel zárták le. A bányászat érdekében szükséges karsztvízszín süllyesztés igen jelentős, 1—2 m

3/s vízkiemeléssel jár. A kiemelendő vízhozamot a tározóból beszivárgó víz, számítások szerint, mintegy 18%-kal növelné. Az elmúlt időszak alatti nagyobb tározó vízállások (2. tábázat) és a bányavíz-kiemelés havi adatait (3. táblázat) összehasonlítva nem fedezhető fel összefüggés, ami bizonyítja, hogy a fenékszigetelés hatásosan működik. 2. táblázat A többfeladatú műtárgy vízmércéjén észlelt — 80 cm-t meghaladó — maximális vízállások Év Hó, nap Vízállás (cm) 1972. december 19. 118 1973. június 27. 96 1974. október 22. 232 1975. július 7. 180 1976. január 26. 236 1977. február 28. 342 1978. február 27. 130 1979. február 5. 180 1980. október 9. —234 1980. december 28. 256 1981. január 1. 250 nincs árhullám Az üzembehelyezése óta a fehérvárcsurgói tározó a létesítési céloknak megfelelően üzemelt. A nagyvizek hiányában az árhullámvisszatartó szerepére üzemszerűen nem került sor, de különböző célok miatt alkalmi zesilipkezelésekkel 1973-tól minden évben víztározásra is sor került. A közelmúltban elkezdődött az a beruházói tevékenység, mellyel lehetővé válik, hogy a tározó vízhasznosítási célokat is szolgáljon. Az eredeti terv ezt a lehetőséget már tartalmazta, hisz a völgyzárógáttal egyidőben megépült a több szinten vízkivételi lehetőséget biztosító vízkivételi műtárgy (2. kép). Az elképzelések szerint a vízhasznosítás ipari 2. kép. A Fehérvárcsurgói tározó völgyzárógátja és vízkivételi üzemi műtárgya célú lesz, Várpalota—Inota és Pét ipari vízigényét 30 000 m

3/d kapacitással biztosítja. A beruházás, mely több lépcsőben valósul meg, a tározó üzemelését cél és üzemvitel tekintetében alapvetően megváltoztatja. Bányavíztelenítés (Rákhegy II. vízakna) 3. táblázat havi KÖO/m

3/s 1 1 II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 1973. 0,350 0,376 0,400 0,400 0,405 0,412 0,418 0,425 0,457 0,551 0,596 0,600 1974. 0,606 0,615 0,616 0,623 0,750 0,750 0,683 0,750 0,809 0,849 0,850 0,879 1975. 0,879 0,887 0,887 0,887 0,887 0,887 0,888 0,887 0,875 0,879 0,866 0,858 1976. 0,850 0,850 0,833 0,817 0,792 0,778 0,787 0,796 0,822 0,800 0,800 0,833 1977. 0,883 0,883 0,883 0,883 0,883 0,883 0,883 0,883 0,883 0,850 0,850 0,833 1978. 0,833 0,834 0,794 0,825 0,850 0,817 0,81)0 0,775 0,800 0,832 0,808 0,808 1979. 0,808 0,833 0,825 0,833 0,842 0,833 0,816 0,816 0,833 0,950 0,983 1,000 1980. 0,983 0,983 1,000 1,017 0,988 1,000 1,001 1,008 0,992 0,992 0,988 1,003 1981. 1,018 1,018 1,018 0,990 0,995 0,995 A Zámolyi forrás rekonstrukciós vizsgálata PAPP ZOLTÁN Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár A forráscsoport a Vértes délkeleti pereme és a Vértes délkeleti előterében erózióbázisként kialakult Záfnolyi-medence érintkezési vonalában működött, Zámoly községtől északra, kb. 2 km-es távolságban (1. ábra). A források egy délkeleti irányban nyitott, a forrásvíz által kialakított eróziós mélyedés talpán jutottak felszínre (2. ábra). A mélyedés talpán felszínen van a karsztvíztároló középsőtriász (ladini) diplopórás dolomit, ebből a kőzetből fakadtak a források. Az alaphegységet ebben a magasságban (150—160 mBf.) kis vastagságú termőtalaj és lejtőtörmelék fedi, nagyobb magasságban a dolomit a felszínre bukkan. A forrásterület egy-egy, a forrásoktól kb. 1 km-re 19