Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Baksa István: A vízgazdálkodás VI. ötéves terve és gazdasági szabályozói

I — a követelményrendszer és a rendelet alapján — az ipari hidrotechnológus-képzés rendszerének és részletes tematikájának az elkészítésével, adottságként tekintve a már említett, megírás alatt levő tankönyv téma-tervezetét. A megadott — és egymásnak bizonyos mértékig ellentmondó — határfeltételek között több tervezet készült. Végülis a következő alapelvek kerültek elfogadásra : — A továbbképzést a következő két lépcsőben kell lebonyolítani: 1. szintre hozó (alapozó) tanfolyam a nem „vizes" végzettségűek számára, akik az ipari üzemek által kijelölt hidrotechnológusok döntő részét teszik ki. Ezek általában villamos- vagy gépészmérnökök, vagy technikusok, de megtalálható közöttük gyakorlatilag az ország minden közép- és felsőfokú műszaki intézményében végzett szakember; 2. szakosító tanfolyam a „vizes" alapképzettségűek és -a szintre hozó tanfolyamot már elvégzettek számára, lehetőleg a következő szakmai csoportosításban: nehézipar (bányászat, kohó-, gépipar stb.); vegyipar, gyógyszeripar; élelmiszeripar; könnyűipar; építőipar. — A szintre hozó tanfolyam féléves legyen. A tanfolyam levelező rendszerben szervezendő, ahol a részvétel fakultatív, de a vizsga kötelező. Az összefoglaló jegyzet írására (az eredetileg javasolt 30—35 ív helyett csak 20—22 ív terjedelemben) a szakmai részre vonatkozóan a PMMF Vízgazdálkodási Intézet, az általános vízgazdálkodási és igazgatási témák megírására az OVH egyes szakemberei kaptak megbízást; a jegyzet elkészült. — A szakosító tanfolyamok célszerűen a megfelelő profilú felsőoktatási intézményeknél kerülnének lebonyolításra (pl. a vegyipari szakosító a Veszprémi Vegyipari Egyetemen). A bajai Vízgazdálkodási Intézet az élelmiszeripart és esetleg a könnyűipar néhány ágazatát tudná vállalni. Megjegyezzük azonban, hogy a szakosító tanfolyamok tartására vonatkozó döntések még nem véglegesek. A jelenlegi helyzet A rendelet szerint az ipari hidrotechnoíógus-képzésnek 1983-ig országos szinten be kellene fejeződnie. Ezzel szemben 1981. szeptember végéig még nem alakult ki a végleges oktatási rendszer és az alap-tankönyv megjelenése is csak az 1982. év harmadik negyedére várható. A PMMF Vízgazdálkodási Intézet javaslatára és intenzív közreműködésével a VIZDOK—VTK 1980. szeptemberében 70 fővel, kísérleti jelleggel elindította az első középfokú szintrehozó tanfolyamot a szentendrei továbbképző intézetben. Az előadók az általános vízgazdálkodási és igazgatási témákban az OVH szakemberei, a szűkebb szakmai témákban (hidrológia, hidraulika, vízkémia, vízbiológia, vízellátás, víztisztítás, csatornázás, szennyvíztechnológia) a bajai Vízgazdálkodási Intézet oktatói voltak. A tanfolyam összesen 9 konzultációs napból állott és január végéig tartott. A vizsgákra — ideiglenesen sokszorosított jegyzetek alapján — 1981. március elején került sor. Az 1981. év első félévében két szintrehozó tanfolyam indult 50, illetve 100 fővel, közép-, illetve felsőfokon. A vizsgák június elején voltak. Időközben 1981. őszén két tanfolyam indult, egy a középfokú, egy a felsőfokú képzettségű szakemberek részére és az 1982. év tavaszán is két újabb tanfolyam indítása várható. A szakosító tanfolyamokat csak az alap-tankönyv, valamint az egyes ipari ágazatok részére szükséges vízkezelési és szennyvíztisztítási jegyzetek megírása után, várhatóan az 1982. év végén lehet megindítani. A PMMF bajai Vízgazdálkodási Intézet az élelmiszeripar témaköréből készül fel elsősorban, de fogadni kívánja pl. a papíriparból érkező hidrotechnológusokat is. Az oktatási tematikákat a többi szakosító tanfolyamot szervező felsőoktatási intézménnyel, valamint a Mérnöki Továbbképző Intézettel egyeztetni szükséges. A szervezés lebonyolításában továbbra is a VIZDOK— VTK-val való szoros együttműködésre törekszik. A vízgazdálkodás VI. ötéves terve és gazdasági szabályozói BAKSA ISTVÁN Országos Vízügyi Hivatal A vízgazdálkodás középtávú terve és gazdasági szabályozói nem szakíthatok ki a népgazdaság egészéből, gazdálkodás feltételei és szándékolt fejlesztése reálisan a népgazdasági folyamatokba ágyazva értékelhetők. Az V. ötéves népgazdasági és vízgazdálkodási tervteljesítésének eredményei a kiinduló alapjai a VI. ötéves terv tervezési munkájának. A vízgazdálkodás V. ötéves tervének célkitűzései egészében véve általában teljesültek, az ágazat ezáltal elősegítette a népgazdaság fejlődését, hozzájárult a lakosság életszínvonalának emeléséhez. Ezt az alábbi számadatok támasztják alá: — 1976—1980. évi tervidőszakban közel egy millió m

:

i/d ivóvíztermelő kapacitás és mintegy 7000 km ivóvízhálózat üzembehelyezésére került sor, — 1980. év végén a lakosság 75%-a, az ország lakásállományának 56%-a részesült közműves ivóvízellátásban. A mintegy 750 közegészségügyileg veszélyeztetett telpülésből 1980. év végére mintegy 190 ivóvízellátásának megoldására került sor, — a szennyvíztisztító telepek és a csatornahálózat fejlesztése elmaradt a tervtől kismértékben, annak el* A Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete rendezésében 1981. május 20-án elhangzott előadás rövidített változata. lenére, hogy az V. ötéves tervben háromszor több tisztítókapacitás lépett üzembe (500—520 ezer m

3/d), mint az előző ötéves időszakban. A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya a tervidőszak végén 33%, az elvezetett szennyvizek mennyisége is kissé növekedett, s a tisztítás aránya elérte a 42%-ot, — dinamikusan fejlődött az ország árvízmentesítése, a mintegy 4200 km hosszúságú árvízvédelmi fővonal 60%-a kiépített az előírt méretre, a belvízelvezetés átlagos időtartama 16,8 napra csökkent, — a mezőgazdaesági vízszolgáltató főművek kapacitása 400 m

3/s növekedett. A vízgazdálkodás VI. ötéves tervének megalapozását az alábbiak szolgálták: — az MSZMP XII. Kongresszusának határozatai, az MSZMP XI. Kongresszusán elfogadott programnyilatkozat, amelyek megfogalmazták a társadalmi-gazdasági élet fontosabb célkitűzéseit, alapelveit és fejlődésének irányát, ütemét, — a társadalmi vita az országgyűlés által elfogadott 1980. évi III. törvény a VI. ötéves tervről, majd az ezék végrehajtását elősegítő különböző minisztertanácsi határozatok, — a vízgazdálkodás hosszútávú (1976—1990) fejlesztésének terve; — a szakágazati (vízellátási, műszaki fejlesztési stb.) hosszútávú fejlesztési koncepciók;