Hidrológiai tájékoztató, 1981

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK - Dr. Fáy Csaba-Bukovszkyné Inotai Mária: A Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási Szakosztályának a Fővárosi Vízműveknél működő Ifjúsági Csoportja tevékenysége - Károlyi Zoltán: Értékelő jelentés az 1977. májusában tartott Duna-ankét ajánlásainak hasznosításáról

nagy arányú fejlesztésére, szükségesnek tartják a hajózást szolgáló egyéb létesítmények (kikötök, csatlakozó utak. hajójavító bázisok stb.) kellő időben történő megvalósítását. Az általános és közösen elfogadott szabályozási tervek alapján állítják össze azon munkák jegyzékét és sorrendjét, amelyek elvégzésére a VI. ötéves tervben az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve, sor kerül. A hajózás fejlesztése érdekében jelenleg van kidolgozás alatt egy olyan koncepció, amely a meglevő víziutak fokozottabb kihasználásának feltételeit tárja fel és tesz javaslatot a megoldásra. Műszaki irányelvek készülnek az árukibocsátó és fogadóhelyek közlekedéshez kapcsolódó berendezései és létesítményei tervezéséhez, amelynek egyik fejezete a kikötők létesítési és más közlekedési ágakhoz való kapcsolódási kérdéseivel foglalkozik. Ezeken túlmenően Adony térségében az Érdért Vállalat részére ideiglenes kikötő rakodó létesült. Dunaújváros Szalkszentmárton között TS-uszályhíd épült kétoldali iparvágány kapcsolattal. Átadásra került a Bajai ÁTI kikötő. Több kikötői létesítmény tervezés, kivitelezés alatt áll. 4. Javasolják a már elvégzett szabályozások hatásának folyamatos figyelemmel kísérését, hogy a beruházások hatékonyságáról és a különböző típusú művek viselkedéséről, valamint a szabályozás környezeti hatásáról is számot lehessen adni. Az elvégzett szabályozások hatását egyrészt a VITUKI, másrészt a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok értékelik. Az elemzések eredményeit jelentésben foglalják össze. Ezek alapján megállapítható, hogy általában a szabályozási munkák a kívánt hatást elérték, hatékonyaknak bizonyultak. A szabályozások hatásvizsgálata mutatott rá arra, hogy Sződ térségében a korábban épült sarkantyúkat meg kell rövidíteni egyrészt a közeli vízmű kutak termelékenységének növelése, másrészt az általános szabályozási terv célkitűzéseinek maradéktalan érvényesülése érdekében. Vác térségében hajózást zavaró keresztáramlások voltak tapasztalhatók, itt a hajózás zavartalanságát kotrással kell biztosítani. 5. A szabályozások hatásának megfigyelése érdekében indokoltnak tartják a megfelelő műszerezettség és a korszerű mérőeszközök és vízi járművek kifejlesztését és alkalmazását. A hatásvizsgálatokhoz szükséges méréseknél egyre jobban elterjednek a korszerű műszerek, módszerek. Számos helyen és egyre növekvő mértékben használják az ultrahangos mélységmérést. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság sikeresen alkalmazta kisvíz idején a légifényképezést. Néhány további műszer beszerzése devizális okok miatt nehézségbe ütközik. Ezzel együtt elmondható, hogy a mederfelmérések egyre korszerűbb, hatékonyabb eljárásokkal történnek. G. A szabályozási művek kialakítását illetően szükségesnek tartják az építési munka mind fokozottabb gépesítését a kézi munka csökkentése és a munka hatékonyságának növelése érdekében. Az ankét óta három úszókotró és három uszály állt munkába, növelve a gépesítést. A Dunán elmondható, hogy a nem gépesíthető munkafolyamatok kivételével szinte minden nehéz fizikai munkát gépek váltottak fel. A gépesítés foka a területen 80—90% körüli. 7. Megállapítják, hogy a különböző helyeken végrehajtott nagymértékű ipari kavicskotrások kedvezőtlenül hatottak a Budapest környéki szakaszok meder- és vizszintalakulására. A helyzet további romlásának megelőzése és a parti szűrésű kutak védelme érdekében irányelveket szükséges kidolgozni az ipari kavicskotrás helyének és mennyiségének meghatározására és a kotrás végrehajtására, figyelembe véve az érintett Duna-szakasz vízgazdálkodási, környezetvédelmi, településfejlesztési és egyéb érdekeit. Az ipari kavicskotrásokkal kapcsolatos műszaki irányelv kidolgozásra került, jelenleg kiadás alatt áll. Azokon a helyeken, ahol a nagy mennyiségű kavicskotrás káros vízszínsüllyedéseket okozott, ott a vízügyi igazgatóságok megtiltották a további kotrásokat. Az új kotrási engedélyek kiadásánál, de még előbb a kotrási tervek elkészítésénél messzemenően figyelembe veszik a szabályozási terveket, és igyekeznek megelőzni a víztermelő kutak kapacitáscsökkenését. A víztermelő kutak vízadó képessége, vízminőség változása és a kavicskotrások közötti összefüggés tisztázására kutatási program indult meg az érdekelt szervek bevonásával és közreműködésével. 8. Javasolják, hogy Budapest építőipari kaviccsal történő ellátása érdekében gondoskodás történjen a kitermelő helyek kijelöléséről és a kitermelés, szállítás és egyéb feltételek biztosításáról. Budapest építőipari kavicsellátása érdekében mind a FOKA, mind a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, mind az OVH komoly erőfeszítéseket tett. Több feltáró jellegű tanulmány készült. Ezek elemzése alapján megállapították, hogy a jövőben az úgynevezett öblözeti kotrások révén érhető el eredmény. A növekvő szállítási távolságok miatt a szállítási jármű beszerzése és üzembeállítása — az ÉVM közreműködésével — a következő tervidőszakban fokozatosan megtörténik. 9. Figyelembe véve a Gabéikovo—Nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését — amely biztosítja a kívánt hajóút-paramétereket — szükségesnek tartják, hogy az épités idejéig az elfogadott terveknek megfelelően gondoskodjanak a meglevő hajózási feltételek fenntartásáról és azok helyenkénti javításáról. Alapvetően fontosnak tartják az elhagyott meder (régi meder) fenntartási munkáira való felkészülést, beleértve a megváltozott vízjárás miatti környezeti hatásokat is. Az ankét óta eltelt időben a vízlépcsőrendszer tervezése, előkészítése tovább folyt, sőt megkezdődtek a kiviteli munkák. A régi mederrel kapcsolatban számos biológiai, agronómiai, szivárgási, modellezési, hidraulikai vizsgálat készült, egyrészt a jelenségek pontosabb megismerése, másrészt a várható hatások meghatározása és a káros jelenségek műszakilag, gazdaságilag optimális megoldással való kompenzálása érdekében. A munka még nem fejeződött be. Összefoglalás A Duna Ankét határozatait és azok megvalósulását elemezve megállapítható, hogy az Ankét hasznos, megrendezése indokolt volt. A határozatok jól szolgálták a Duna szabályozási kérdéseinek hatékonyabb megoldását. Az érdekelt szervek munkáját segítette a feladatoknak határozati pontokba foglalt tömör, konkrét megfogalmazása. Az Ankét óta eltelt viszonylag rövid idő is alkalmas volt az utólagos elemzésre. Az érintett szervek szinte egybehangzó véleménye alapján a leghatékonyabb az a közvetlen eszmecsere volt, amelyre maga az Ankét adott lehetőséget. A későbbi munkát viszont a határozatokban megfogalmazott fő feladatok rögzítése segítette. Károlyi Zoltán 35