Hidrológiai tájékoztató, 1981

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK - Dr. Csontainé Szkorszky Katalin: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1980. évi jugoszláviai tanulmányútjáról

utóbbi a terra rossa, ez bauxitot, uránt tartalmaz, igen értékes. Népviseletük egyszerű, színe fehér és fekete. Állatállomány nincs a szigeten, mivel minden kő, s a termőföld drágább, mint az arany. A burgonya ültetésekor trágyaként mindig tesznek 2—3 döglött halat is. Katasztrofális a novemberi esőzés, amelytől félve védik a köves talajt. Gyakori itt a földrengés is. Hét km-re Lovrantól elértük a Kvarner tengerpart legnyugatibb festői környezetben fekvő fürdőhelyét Moscenick Draga-t. A Rabac melletti Plomin panoráma kilátójánál megálltunk egy kávéra, ahonnan szép időben az olasz tengerpartra is átlátni. Plomin kisvároskát Attila hadai igázták le. Előttünk a Kvarner egyik szigete a 68 km hosszú Cres sziget, amelynek lakosai életmódjában változást a sziget közepén néhány éve feltárt édesvízi forrás jelentett. Az egykori isztriai főváros, Labin, ma a fekete gyémánt, az antracit- és a kőszénbányászat területe. Az óváros 80%-a alábányászás miatt süllyed, s a műemléki templomtorony süllyedését sem tudják ma már megakadályozni. A Rasa folyócska torkolatánál Rasa szintén ipari-bányász település. Itt a kőszénbányászat során a gázkitörés 460 ember életébe került, s azóta a templom órája a szerencsétlenség időpontját mutatja. Lakossága Boszniából— Bihácsból települt ide. Utunk Rasa után 800 m magasra emelkedik, elhagyva a tengerpartot, pinea fenyők között haladunk, melynek magját mandulaként megőrölve fogyasztják. Bakartól már feltűnik a vörös iszap, amelynek értéke képezi a csodás jugoszláviai csempék és cserepek alapanyagát. Pula (Póla) számtalan nevezetessége között leglenyűgözőbb az Augustus császár idejében épített háromemeletes amfiteátrum, amely a római Colosseumnál is nagyobb. Itt rendezik meg évenként az Isztriai Heteket, amelyek során operaelőadásokhoz, hangversenyekhez használják a kiváló akusztikai lehetőségű építményt. Pulától 35 km-re kedves kis halásztelepülés, Rovinj fogad. A Monté Rosso dómra felkúszó házak fölött a városka 13 éves mártírhalált halt védőszentjének kőkoporsóját magábafogadó Szt.' Euphénia katedrális. Euphénia, Borbála mellett a tengerészek védőszentje. A katedrális tetején elhelyezett aranyosan fénylő Euphénia a szél irányát mutatja a tengerészeknek. Mindenütt vörös a föld, ez a vörös Isztria területe. Itt a férfi lakosság gyakran 3 évig a tengeren, távol él családjától, s Indiából, Japánból gyűjti a valutát a megélhetésre. Lovranból szakmai programunk a 160 000 lakosú Rijekába (Fiume) vezetett, már messziről feltűnnek 15—20 emeletes dombra épített toronyházai. A város 550 km-es vízhálózatát tápláló források a tengerrel egy szinten fakadnak, a mennyiségi ingadozásuk szélsőséges. A városi vízmű e házak lakásainak vízellátását egyedenkénti hidroforral biztosítja, ez nem mondható energiatakarékosnak. A rijekai VOPLIN (Víz- és Gázművek) igazgatójának, Linic kollégának és a VODOPRIVREDA csoport vezetőjének Krtiva Branko mérnök kalauzolásában megtekintettük az 1894-es építésű, 100 000 m

3/nap termelésű gépházat. A szivattyúk jó minőségű karsztvizet emelnek, klórozáson kívül más kezelést itt nem alkalmaznak. Rijeka város 4 nyomászónájában 80 000 m

3 össztárolótérfogatú medence van. Klórozást a vízműnél — az esőzéstől függően — tapasztalatok szerint adagolnak. A villamosenergia költsége nemcsak napszakonként változik, de évszakonként is, februártól—szeptember l-ig olcsó, 0,5 D/kW, szeptember 1-től ennek a kétszerese. A város másik vízművét is megtekintettük, amelynek gépháza 1963-ban épült. E 2-3 000 m

3/nap teljesítményű vízmű szivattyúit a városi tároló medencék vízszintjei vezérlik. A kutak vize vasas, mangános, de határértékük alig haladja meg a megengedett értéket, ezért nincs szűrés, csak klórozás. A víz minőségét központi laboratóriumban ellenőrzik. Rijekában a fajlagos vízfogyasztás 150—400 l/fő, nap, évi 50 millió m

3 a víztermelő kapacitás. A hálózati veszteség 35%. A víz és csatornadíj 5,5 D/m

3. Gora Silovic koordinátor ismertette az ENSZ fejlesztési programja keretében az 1979. évben befejezett Adria III. tanulmány főbb megállapításait és ajánlásait. A project, amely az emberi környezet védelmét szolgálja, a jugoszláviai Adria térségében megállapította, hogy a biológiai egyensúly még nem bomlott meg a Kvarnerói öbölben. A nagyvárosi és ipari légszennyeződés még csak helyi problémákat okoz. Az idegenforgalmi központokban a különböző gázokat kibocsátó ipari üzemek 'elhelyezkedése és az üdülőtelepüléseken áthaladó autós közúti forgalom okoz zaj- és légszenynyeződéseket. A jugoszláviai tengerpart 130 000 km

2 területe egyáltalán nem szennyezett, noha a szennyvízcsatornázás fejlesztése nem arányosan történt a jó minőségű ivóvízellátás fejlesztésével. A szennyvizek'tengerbe vezetésénél az öntisztulási folyamatot a nagy tengeri vízmozgások jól elősegítik, ezért a fő feladat a legalkalmasabb bevezetési helyek kijelölése, mechanikai tisztítás után. Kisebb településekben a biológiai tisztítást csak nagytávlatra irányozzák elő. Az Adria vize Pula és Ancona között a legszennyezettebb, ennek csökkentése érdekében Olaszországgal együtt kutatásokat, vízminőség-vizsgálatokat végeznek. A legfertőzöttebb a rijekai és a spliti kikötő területe, amelyre részletes terv készítését javasolja az Adria III. project. A szemét gyűjtésére és ártalmatlanítására 10 regionális helyet jelölt ki a tanulmány, s ezek közül a rijekai üzemeltetése már folyamatban van. A Zadar (Zára) irányába délre haladó, a Velebit hegységgel a tengerpartot végig követő autóút gyér növényzetű kőrengetegen keresztül vezet, meredek lejtőkkel, számtalan hajtű kanyarral. Az állatállomány kevés e térségben, gyakori látvány a felpányvázott teherszállító szamár. A 65 000 lakosú Zadar vízellátására a Novigrádnál a tengerbe ömlő Zrmanja folyó jobb partján levő forrásokat foglalták, s ezekre épült ki Dalmácia negyedik regionális vízrendszerének I. üteme. A források vizét összegyűjtő tárolóból minden kezelés nélkül katódvédelemmel ellátott 0 1 m—0,85 m között váltakozó acélcsövén érkezik a víz, 44 km hosszon Zadar irányába, amely 1,5 m

3/s teljesítményével, 1 milliárd D beruházási költséggel 250 000 fő vízellátását biztosítja. A II. ütem megépítésére 50 km leágazást Obrovac Benkovac irányába tervezik, megkétszerezve az I. ütem kapacitását, s az ellátásba bevont lakosságot. A források számított 100 éves minimumhozama 400 l/s, s maximuma 4000 l/s. A dalmáciai regionális rendszert a II. ütem után, Senj irányába kívánják fejleszteni, de már a II. ütem belépésekor a Zrmanjából biztosított felszíni víz felhasználásával ezt zárt gyorsszűrőn, fertőtlenítőn kezelik. Az Adria melletti vízellátásra, s az ittenire is jellemző a nyári háromszoros többlet víztermelés. A Zrmanja völgyébe települt Obravacnál. a kettős működésű, reverzibilis szivattyúturbinákkal üzemelő vízerőmű is. Egyedülálló, hogy a Francis turbinák a Velebit hegységet átszelő 128 m hosszú alagútátvezetésével 550 m reverzibilis esést hasznosíthatnak, 60, illetve 40 m

3/s vízhozammal. Az adriai főútvonalról Karlobagnál leágazva megcsodáltuk a plitvicai felső tavakat, majd tanulmányutunk Karlovacon (Károlyváros) át a zágrábi óváros megtekintésével fejeződött be. A 11 napos tanulmányút gazdag élményanyagszerzéséhez nagymértékben hozzájárult a kiváló előkészítő, programösszeállító, kapcsolatteremtő munka, mely a Társaság szervezőit dicséri. Dr. Csontainé Szikorszky Katalin 3 33