Hidrológiai tájékoztató, 1981
2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Baka István: Nempermanens talajvízmozgások vizsgálata változó határfeltételek esetén
esik. (Üjabb nedvességadagolással és keveréssel a folyamat mégint beindítható, s a hőmérséklet 55—65 °C-ra áll be.) A forgódobban lejátszódó folyamat jellemző mennyiségeinek — az oxigénfogyasztásnak, a CO a fejlődésnek, és a hőmérsékletnek — alakulását az 1. ábra, míg a komposztkészítés folyamatát a 2. ábra szemlélteti. Utókezelés. A biostabilizátorból kijövő anyag, finomrostálás után az utóérlelő területre kerül. Itt megy végbe a komposztálás utolsó szakasza, a lignin és cellulóz-tartalmú részek elbontódása, mivel ezek lassan érnek be és nem lenne gazdaságos az anyagot mindaddig a biostabilizátorban forgatni. Az első napokban a 1,5 m magas 2 m széles depónia hőmérséklete a 40— 50 °C-ot is eléri. Oxigénellátását a heti egyszeri átforgatás biztosítja, melyet forgórakodó végez. Az utóérlelés ideje 3 hét, ez alatt a depóniában a hőmérséklet egyre csökken. Ezután a komposztot a mezőgazdasági felhasználásig kell tárolni. Ez 2 m magas depóniában történhet, melyet a szél erodáló és a nap szárító hatásától legolcsóbban sekélyen gyökeresedő növényfajtával való bevetéssel védhetünk. Magyarországon ez ideig biostabilizátor nem épült, ezért a méretezésére, üzemelésére, a keletkező komposzt tulajdonságaira stb. vonatkozó adatokat hasonló nagyságrendű működő berendezésekről közölt irodalmakból merítettem. Mezőgazdasági hasznosítás A mezőgazdasági üzemek a szennyvíziszapot általában nem fogadják szívesen. Ennek oka a toxicitás változó mértéke, és kiszámíthatatlansága, a mennyiségi és minőségi ingadozás, a műtrágyáknál kisebb táperő. Az agronómiai ellenérvek ezen technológiai alkalmazása esetén megcáfolhatok: 1) A komposzt fogadása nem követel struktúra változtatást, mivel ugyanebben az időszakban, ugyanazzal a technológiával lehet a kihelyezést végezni, a különbség csak annyi, hogy a szóró gépkocsikra szervestrágya helyett komposztot raknak. 2) Figyelembe véve a műtrágyák állami dotációjának 1979-től csökkentett mértékét, a komposzt olcsósága kompenzálhatja a többletkiadást. A komposzt nehézfém tartalmának vizsgálata során a Bassan—Tietjen-féle összefüggés segítségével megállapítottam, hogy a fogadóteriilet terhelhetősége — azaz, hogy hány évig helyezhető ki rá az adott nehézfém — Zn-re a legkisebb, s ez 35 év, Összehasonlítottam a komposzt és az almostrágya kémiai összetételét. 'Szervestrágya % Komposzt % összes szervas anyag 20,0 24,6 Ammónia 0,20 0,14 Foszfor 0,30 0,55 Kálium 0,50 0,64 Látható, hogy a komposztban levő növényi tápanyagmennyiség jól összehasonlítható a szervestrágyáéval, sőt néhány összetevőből több van benne. így talajerőutánpótlásra, rekultiválástia, talajjavításra kiválóan alkalmas. Elhelyezési javaslatomban megadtam a kihelyezéshez szükséges terület nagyságát. Ehhez meghatároztam a komposzt éves tápanyagtartalmának megfelelő műtrágya mennyiséget kg-ban. Ezen érték, valamint az 1 hara szükséges műtrágya hatóanyag ismeretében megállapítottam, hogy a keletkező komposzt mekkora terület trágyázására alkalmas. A komposzttal évente megtakarítható N, P, K műtrágyák bekerülési költsége az I. periódusban 1,8 mFt/év. A II. periódusban 3,5 mFt/év. összefoglalás. Az iszap és szemét termikus stabilizálása, mely egy konkrét példa keretében diplomatervem témája volt, nagyon alkalmas technológia olyan települések esetében, ahol a szemét és iszapmennyiség aránya 1:1—1:2 közötti. Nempermanens talajvízmozgások vizsgálata változó határfeltételek esetén* BAKA ISTVÁN * Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged A növekvő vízigények kielégítésének egyik forrása a felsfcín alatti víz. Diplomamunkámban egy felszín alatti vízháztartási modell két változatát, s azoknak egy gyakorlati felhasználását mutatom be. A felszín alatti vízmozgást az inhomogén és izotróp víztároló rétegben legáltalánosabban a kétdimenziós nempermanens vízmozgást leíró ún. kibővített Boussinesq egyenlettel lehet leírni, amelynek alakja: — T(x, y) dx ahol: TOr, y) h dh , d-T(x.y) d h -S(x,y)d h dt dx dy dy - Q(x, y,t) = 0 (1) — a víztároló réteg transzmisszibilitása, — a víztároló réteg hidraulikus nyomása vagy vízállása, * A MHT 1980. évi Diplomaterv Pályázatán egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a BME Vízgazdálkodási Tanszékén készült. S(x, y) — a víztároló réteg szabad hézagtérfogata, vagy nyomás alatti vízmozgásnál a tárolási tényezője, Q(x, y, t) — forrás vagy nyelő hozama. Az (1) parciális kétváltozós differenciál egyenlet határ és kezdeti feltételei: Kezdeti feltétel, a nulla időponthoz tartozó h értékek h(x, y, <I>) = K (2) Határfeltételek: dh dn h(x, y, t) | r 2 = hi (4) Q(x, y, t)€ R (5) ahol az előbbieken felül: h„ — a kezdeti időpont vízállásai, R — a vizsgált tartomány, r t és r 2 — az R résztartományai R = fj + r 2. (3)
