Hidrológiai tájékoztató, 1981

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tar Gabriella: A miskolci agglomeráció kavicsbánya tavainak környezetfejlesztési terve

A Mályi-tóra röviden öszefoglalva azt mondhatjuk, hogy aránylag rendezett, szabályosan kialakított telkeken épült üdülőterület, melyen ha a legsúlyosabb vízminőségrontó tényező a közművesítés és a külvizek kizárása nem történik meg, akkor a vízminőség tovább romlik, s néhány év elteltével a tó vízminősége nem fogja biztosítani a fürdőzés, a vízisport célú hasznosítás feltételeit. A tavak vízforgalmának, vízminőségének és hidrológiai viszonyainak ismeretében az volna a helyes, ha a talajvízzel való kapcsolatot a rézsűk letisztításával lényegesen megjavítanák, s ezzel a vízháztartást stabillá tennék. A tavakba a természetes tápláláson túl más külső vízpótlást nem helyes és nem is szükséges betervezni. Meglevő és javasolt hasznosítási formák A Mályi-tavat jelenleg üdülési, vízisport és horgászat céljaira veszik igénybe. Ha a tó jelenlegi vízminőségét meg kívánjuk őrizni — ami alapvető feltétele a tó üdülési hasznosíthatóságának akkor a tóba halat telepíteni, a halakat etetni vagy akár a horgászoknak beetetni tilos. A Középső-tó jelenleg a horgászat céljait szolgálja és csak másodrendűen az üdülést. Vízminősége — a VITUKI tanulmányánál is nagyobb mértékben — eltér a Mályi-tóétól. Szemmel láthatóan rosszabb annál. A talajvízzel való kapcsolata is sokkal kisebb mértékű. A tó hasznosítási tervének kialakítása során dönteni kell, hogy továbbra is a horgászat marad-e a fő hasznosítása vagy a többi tóhoz hasonlóan vegyes hasznosítású marad-e. A vegyes hasznosítás esetén a Mályi-tóra vonatkozó minőségvédelmi előírásokat kell betartani. Ha horgász-tóvá válik a Középső-tó, akkor tudomásul kell venni vízminőségének gyors romlását, az. eutrofizáció rohamos fokozódását, a tó életének biztosításához szükséges biológiai fenntartási munka megnövekedését, s végül azt, hogy a Középső-tó rövidesen horgász-tóvá minősül át. Az öreg-tó a tórendszer legrégibb tava. Hasznosítása a Középső-tó hasznosításától is függ. Ha a Középsőtavat üdülőtónak tervezik hasznosítani a jövőben, akkor az öreg-tavat is lehet e célra hasznosítani a jövőben. Ebben az esetben a rézsűk lekotrásával és a Középső- és az Öreg-tó közötti gát elkotrásával egy nagyobb vízfelületű, kedvezőbb öntisztítású és üdülésre is kedvezőbb tavat lehet kialakítani. Ha a Középső-tavat üdülőtónak hasznosítják a két tó közötti gát magasságának megnövelésével az öregtavat ki lehet alakítani horgász-tónak is. Minthogy ez a legdélibb tó, vizének ez esetben várható jelentős szennyezése a felette levő tavak vizének minőségét nem rontja. Végül ha a Középső-tó horgásztó lesz, az Öreg-tó is csak így hasznosítható. A víz minőségét egységesen mindhárom tóban az üdülési vízminőségre célszerű előirányozni. Beépítési javaslatunkat ennek megfelelően, készítettük el. Ezek alapján a tavak hasznosítása, s azok kombinációi Mályi-tó: üdülőtelep — vízisport — sporthorgászat. Középső-tó és öreg-tó: üdülőtelep — sporthorgászat. A megengedhető maximális terhelés a három tóra együttvéve 7000 fő, ehhez azonban szükséges — a teljes közművesítés; — a külvizek kizárása; — szemételhordás; — a vízháztartás stabillá tétele; — a Középső- és az öreg-tó összekotrása. Az üdülőtelep helyi jelentőségű. Miskolc város lakóinak mindennapos és hétvégi pihenését teszi lehetővé, ugyanakkor a kiépült üdülőtelep az infrastruktúra adta lehetőségek miatt már hosszabb tartamú pihenést is lehetővé tesz, a hétvégi és éves pihenést. A Nyékládházai-tavak a Sajó teraszán, a Sajó és a Hejő között, Nyékládházától délnyugatra a debreceni út két oldalán találhatók. Északra van az István- és Gólem-tó, délre pedig a Debreceni-tó. A területen a kavicsbányászat jelenleg is folyik, a bányatavak vízmélysége a kavicskitermelési mód és haszonanyag függvényében igen változó 6—28 m közötti. A tavak és környékén a talajvíz áramlási iránya az általános talajvíz áramlásának megfelelően közel észak-déli. A tavak végleges felülete 1 453,5 ha, a három vizsgált tórendszerből tehát messzemenően a legnagyobb. A két tó majdani térfogata — becslés alapján — 60 millió m

3-re tehető. A két tó vízháztartásának, vízminőségének és hidrológiai viszonyainak ismeretében a tavak vízkörforgalmára vonatkozóan kétféleképpen lehet dönteni: — Az egyik megoldás, ha a Nyékládháza-i tavakat végkifejletükben is a természetes vízkörforgalommal tartjuk egyensúlyban. Ebben az esetben meg lehet védeni a jelenlegi jó vízminőséget, mert a tó öntisztítása, vízgazdálkodása nem kíván más külső beavatkozást. Ennek megvalósításához az szükséges, hogy a kavicsfelszínt tisztán kell tartani a határoló rézsűkben, s ezzel biztosítani a talajvíz és a tavak vizének szoros kapcsolatát. A tavak vízszintingadozása sokévi átlagban a természetes vízháztartás mellett kb. 3,5 m volna, ennek csökkentését a tó délkeleti végén elvezető csatorna építésével oldhatjuk meg. A másik lehetőség, ha a tó déli, délnyugati peremén haladó Hejő patakot a tóba vezetjük. Ezzel a minimális tóvízkészletet emelni tudjuk . Vízgazdálkodási szempontból tehát a Hejőnek a tavon való átvezetése előnyös lenne, vízminőségrontó hatása miatt azonban nem célszerű megoldás, nem is javasoljuk. A Nyékládháza-i tavak esetében sokkal nehezebb a hasznosítási formák megszervezése, ugyanis a jelenleg hasznosítható partszakasz igen kevés, a Kavicsbánya Vállalat ál-tal előirányzott fejtési technológia az utóhasznosítás szempontjából kedvezőtlen. A vízminőség-védelmi szempontból a maximális igénybevételi csúcs: Tervezett vízfelület Tervezett parthossz Maximális létszám Istvánés Gólem-tó 520 ha 14 km 30 000 fő Debreceni-tó 780 ha 12 km 28 000 fő A tónagyságból sokkal nagyobb terhelés adódhatna, de a hasznosítható parthasszak, a természeti adottságok nem teszik lehetővé. Gyógy-, illetve hévíznyerési lehetőség fennáll, ezért javaslatunk egy olyan üdülési központ létrehozása, mely téli és nyári üdülési lehetőséggel rendelkezik. A tavak hasznosítási kombinációi István-, Gólem-tó: üdülőtelep — vízisport — sporthorgászat. Debreceni-tó: üdülőtelep — vízisport — sporthorgászat. A tó üdülési értéke: Jelenlegi formájában a Nyékládháza-i tórendszer a vonzás körzetébe tartozó községek és magának Miskolc város lakóinak a hétvégi, esetenként a mindennapos pihenését tölti be. Az infrastrukturális kiépítés hiánya miatt azonban a rekreációt nem biztosítja kellőképpen. A távlatban a javasolt hasznosítások megvalósítása esetén, természetesen, ha az párosul a szükséges infrastrukturális fejlesztéssel, országos jelentőségű üdülőkörzettel számolhatunk. 2 17