Hidrológiai tájékoztató, 1981

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tar Gabriella: A miskolci agglomeráció kavicsbánya tavainak környezetfejlesztési terve

A miskolci agglomeráció kavicsbánya tavainak környezetfejlesztési terve* TAR GABRIELLA Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, Miskolc Az 1976. év márciusában az országgyűlés törvényt alkotott az emberi környezet védelméről. Az embernek nem legyőzni kell a természetet, hanem józan értelemmel, körültekintő és gondos tervezéssel, új etika kialakításával védeni, óvni, s oly mértékben hasznosítani, hogy az bármikor képes legyen szükségleteink kielégítésére. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság megbízásából készítettük el a „Miskolci agglomeráció"-ban található — Miskolc Csorbatelep-i; — Mályi és a szomszédságában levő öreg- és Középső-ftó — Nyékládházi (István I—II, Gólem- és Debrecenitó) kavicsbánya tavak (1. ábra) vízvédelmi és környezetfejlesztési tervét. A tervezési munkába bevontuk a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Földtan Teleptani Tanszékét és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központot. A bányatavak a Sajó—Hernád hordalékkúp kiváló minőségű kavicsvagyona víz alóli kitermelése következtében álltak elő. A kavicsbányászat melléktermékeként, bizonyos fokig „ingyen jutnak" a miskolci ós környékbeli lakósok három vonzó üdülőterülethez. E terület 351,5 ha jelenlegi vízfelületet érint, mely az egyre fokozódó kavicstermelés következtében várhatóan ' 2000-re 735 ha-ra bővül. Ennek tavankénti megoszlása a következő: A kavicsbánya tó helye Jelenlegi Várható vízfelület (ha) A kavicsbánya tó helye vízfelület (ha) Partvonal-< hossz (fm) 2000-ig 2030-ig Csorbatelep-i tó 75,4 9 670 Mályi-tó 32,0 2 550 Középső-tó 4,3 980 öreg-tó 5,14 1 060 István-tó (I—II.), Gólem 101,5 11 000 225,4 478 Debreceni-tó 133,1 7 836 392,7 741 A kialakult nyílt vízfelületek nagyobb lehetőséget adnak a felszín alatti vizek elszennyeződésére, ezért szükséges ezekben a körzetekben a fokozott környezet és vízminőség-védelmi tevékenység, szem előtt tartva a bányászkodás szükségességét, valamint a kialakult környezetek utóhasznosítási lehetőségeit. A rendezés, újrahasznosítás egyik legkézenfekvőbb és célszerűbb módja az üdülőterületté történő alakítás. Üdülési célú hasznosítás gyűjtőfogalmába beleértjük a fürdést, sporthajó-üzemeltetést, sporthorgászást, de a tóparton történő táborozást és a puszta sétát is. A vízparti üdülési igények kielégítését a vízvédelmi, környezetvédelmi és a tájvédelmi feladatok ellátása mellett kell biztosítani. * Előadásként elhangzott az MHT Borsodi Területi Szervezet Vízgazdálkodási Szakosztálya és a Limnológiai Szakosztály 1980. Június 25-i közös rendezésű előadóülésén. A vízminőségi kérdések tisztázására a VITUKI az 1979. év folyamán három alkalommal (május 22, július 4 és augusztus 23) végzett vizsgálatokat a tavakon, s tanulmányának elkészítéséhez felhasználta a területen eddig végzett és publikált vizsgálati eredményeket. A kavicsbánya tavak vízminőségének alakulása mind a talajvízkészlet minőségének megóvása, mind az utóhasznosíthatóság szempontjából döntő kérdés. Az üdülővízminőség elvi kérdéseit, mutatóit és normatíváit még nem dolgozták ki, csupán néhány egészségügyi kizáró paramétert ismerünk: fertőző csírákat tartalmazó vízben az üdülés olyan formái, melyek során az ember a vízzel közvetlenül érintkezik, nem űzhetők. Megkockáztatjuk azt a kijelentést, hogy az egészséges, saját életét zavarok nélkül élő felszíni víz alkalmas üdülővíznek, ha az egészségügyi követelmények nem hiányoznak. A vizsgált tavak jelenlegi vízminősége Az összes vizsgált tó vizének szervetlenkémiai adottságai kiválóak. Termőképességük kedvezően gyenge, különösen a még művelt, beépítetlen tavaké kiváló, oligotrófikus, de részben a beépítettség és igénybevétel fokozódásával (Középső- és Mályi-tó), részben a meddőhányók visszakotrása miatt (Csorbatelep-i) a 2: oligotrófikus állapotból az 5: mezo-eutrofikus átmeneti állapotig romlanak az év folyamán. A meddőkkel védett tavak foszforellátottsága feltűnően szegényes! 1f» 2/h 3A 4ox 5JÉL élűt dé 1. ábra. A Miskolc térségi tavak, illetve tórendszerek áttekintő térképe 1. Strand; 2. Edzőtábor; 3. Camping; 4. Horgászat; 5. Szálloda; 6. Hétvégi ház; 7. Kajak-kenu; 8. Vitorlás-pálya 15