Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Obert Ferenc: A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezet Gyula városi Csoportjának megalakulása

vizek Sopronban 30—45 német keménységi fokkal rendelkeznek és az általános melegvíz-fogyasztások során a fokozott vízkőlerakódások, korróziós jelenségek nehezítik az üzemeltetést. 1971 januárjában hazai és nemzetközi előadók meghívásával Vízkő Konferenciát rendezett a helyi szervezet. A következő évben megjelent a Fertő-táj Bibliográfiája című könyv, mely a tagság összmunkájának egyik értékes bizonyítéka. A közreműködők többezer adatot egyeztettek és így a megjelent kiadvány 294 oldalon foglalkozik a Fertő-táj legfontosabb szakirodalmi adataival. E kiadvánnyal kapcsolatosak azok a munkák, melyeket az MTA keretétében Pichler János irányít a szakterületi tanulmányok, kutatási tervek érdekében. Területi Szervezetünk az illetékes tanácsi szervek felkérésére közreműködött a soproni Fedett Uszoda terveinek előkészítésénél. Ezt a létesítményt 1977-ben sikerült a város közönségének átadni és a hétszázéves történelmi évfordulót megünnepelni. A Soproni Városszépítő Egyesület elnöksége is számos esetben kérte Szervezetünk közreműködését. A természetvédelmi és víztisztasági kérdések állandó jelleggel szerepelnek munkaterveinkben. Nemzetközi összefogással sikerült megakadályozni azon terv megvalósítását, hogy a Fertő tavat egy 6 km hosszú híddal kettévágják. Az időnként megrendezett osztrák, valamint magyar tanulmányutak és megbeszélések fontossága azóta sem csökkent. A magyar Fertő-táj fertőrákosi területén az 1970-es évektől kezdve megindultak azok a tanácsi beruházási munkák, melyek a már idézett kormányhatározatok végrehajtását célozzák. Megvalósult Sopron város szennyvíztisztító rendszerének első lépcsője is. A kérdéssel összefüggő szakmai megbeszélések, rendezvények folyamatosan időszerűek. Különösen fellendült a gyógyvízfeltárások során tervezett, sokmilliós költséggel elkészült Balf fürdő. A tevékenységi időszak alatt Szervezetünk minden évben foglalkozott e létesítmény megvalósításának időszerű kérdéseivel. Szervezetünk az elmúlt évtizedekben ismételten rendezett kiállításokat és a TIT elnökségével együttműködve film, rajz, fénykép stb. anyagok bemutatásával, népszerűsítésével kívánja az erőfeszítések sikerét biztosítani. 1978 szeptemberében Vízgazdálkodási Konferencia megszervezésére is sor került, ahol elhangzottak azok a javaslatok, amelyek lehetővé teszik ezen nyugati országterület vízellátási gondjainak rendezését. A Kapuvár Városi Tanács felkérésére elkészült az a tanulmányterv, mely a Hanság és a Fertő-táj természetvédelmi területeinek kijelölését tartalamazza. A talajvízfertőzések elkerülése érdekében kidolgozott szervezeti javaslat pedig szabályozni kívánja a városi szemét és hulladékelhelyezés módozatait. A Területi Földtani Szolgálat segítségével Boldizsár István képviseli Szervezetünk javaslatait. Az eddig vázolt hivatkozások igazolják a több mint húsz éves szervezeti tevékenységet és vázlatos beszámolónkat azzal kívánjuk befejezni, hogy a Fertőrákosi Vízügyi Kutató Állomás létrejöttével sikerült első elnökünk, Varga Lajos elképzeléseit megvalósítani. Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság által üzemeltetett és Takáts Tamás által vezetett intézmény lehetővé teszi a hidrobiológiái kutatások folytatását. Takáts Tamás, Varga Lajos közvetlen munkatársa volt és a rendelkezésre álló személyi és hagyatéki adatok a további munkát nagymértékben kiszélesíthetik. Területi Szervezetünk elnöksége a húsz éves évforduló alkalmával emléktáblát kíván elhelyezni a Kutató Állomáson, hogy Varga Lajos emlékét így hivatalosan is megörökíthessük. A fentieket néhány tájékoztató adattal kiegészítjük: A tagság száma 1961-ben: 16 fő, 1980-ban: 84 fő. A rendelkezésre álló személyi összetétel biztosítja a társadalmi munkafeltételeket. Az elnökségi gyűlések és a rendezvények általában minden hónapban legalább egy alkalommal történnek. További időszerű feladatok: 1. Sopron város vízellátási gondjait regionális víznyerési lehetőségekkel enyhíteni. 2. A levéltári kutatások folytatásával folyamatosan feldolgozni a műszaki múlt értékeit és adatait, hogy az írott anyagok birtokában a jövő megfelelő alapokra helyeződjék. 3. A lehetőségek határai közt tovább mélyíteni azokat a kapcsolatokat, melyek hazai és nemzetközi területeken adottak és Sopron város érdekében előnyösek. Ez az összefoglaló a teljesség igénye nélkül a MHT Soproni Területi Szervezete húszéves tevékenységéről kívánt képet alkotni. Garád Róbert A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezet Gyula városi Csoportjának megalakulása A MHT Békés megyei Területi Szervezetének vezetősége 1980. június 2-án tartott ülésén határozatot hozott a Gyula városban dolgozó közép- és felsőfokú végzettségű vízügyi szakemberek szakmai közéletének élénkítése céljából városi csoport megalakítására. A helyi csoport létrehozását reális társadalmi igények kielégítése tette szükségessé. Megyénkben Gyula vízügyi központ. A területi szervezet taglétszámának csaknem fele városunkban dolgozik. Szakmai tevékenységükkel a város és a megye vízgazdálkodási feladatainak meghatározását és sikeres megoldását elősegíthetik. A városi csoport alakuló és vezetőségválasztó ülését 1980. június 12-én tartotta meg. A csoport 6 jogi és 111 fő egyéni tagból álló szervezettel kezdte meg tevékenységét. Az alakuló ülés 5 tagú vezetőséget választott. Elnök: Pálinkás Lajos, a KöVÍZIG igazgatóhelyettes főmérnöke; titkár: Őri László, a Gyulai Vízművek főmérnöke; vezetőségi tagok: Pántye Péter, a TRW Gyulai Kirendeltségének vezetője, Vincze Endre, a VÍZGÉP Gyulai Gyárának gépészmérnöke, Habóczki Sándor, a Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulat igazgatója. A társaság Gyulai Városi Csoportja tevékenységének elsőrendű céljaként a városi társadalmi-politikai célok megvalósításátlak előmozdítását jelölte meg. Ennek érdekében közreműködik a feladatok kidolgozásában és végrehajtásában. A társaság fórumát különösen az — ár- és belvizek kártétele elleni biztonság fokozására; — a mezőgazdasági vízgazdálkodás műszaki színvonalának emelésére; — a vízellátás és fürdőkultúra szakmai fejlesztésére; — a szennyvizek befogadón kívüli tisztítására és elvezetésére irányuló propaganda munkára; — Körösök vízminőségének megóvására és javítására; — a környezetvédelmi célok megvalósításának elősegítésére; — az üdülőterület fejlesztési koncepciók kidolgozására és véleményezésére; — a vízgépészeti gyártmányok korszerűségére irányuló szakmai rendezvények tartásával lehet előnyösen hasznosítani. A csoport szakmai összetétele biztosítékot nyújt arra, hogy a szervezet a körvonalazott vízgazdálkodási feladatok előkészítésében és végrehajtásában eredményes munkát végezzen. Obert Ferenc