Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: A MIRA gyógyvíztelep kialakulása

Még a zuhanyozós fürdőszobák is legalább 3—5 lég m 3 nagyságúak, így max. 0,2—0,4%-os gáztartalom alakul­hat csak ki. A vízben levő gáz 20—50%-a van oldatban és a gá­zok egy része a kútfej állványcsövén keresztül eltávo­zik, tehát robbanási határ ilyen körülmények között nem alakulhat ki. Az alsó határértéket felül kellene vizsgálni és reális gazdasági lehetőségeinket figyelembe véve kellene azt megállapítani. Ezzel jelentős költségmegtakarítást le­hetne elérni, hisz kútjaink 20—80%-a (területenként változó) 10 Nl/m 3 alatti. Nagy vízfogyasztású helyeken, ahol fokozottan indokolt a gáztalanítás, olcsóbban, egyedi gáztalanítókat lehetne beállítani (pl. vákuumos gáztalanító). Az üzemelő vízműveknél biztonsági intézkedésekkel a felgyülemlő gáz okozta problémák kiküszöbölhetők, a tárolók szellőztetésével elérhető, hogy ne alakuljon ki veszélyes gázkoncentráció, de megfelelő műszerek be­építésével a gázkoncentrációt érzékelni lehet és nagyobb mennyiségű gáz felgyülemlés esetén a megfelelő intéz­kedést végre lehet hajtani. A MIRA gyógyvíztelep kialakulása DR. DOBOS IRMA Vízkutató és Fúró Vállalat Az első világháború után az ország ásvány- és gyógy­vizeinek legnagyobb részét elvesztette, ezért új vízbá­zis kialakításával, illetve a meglevők tovább fejleszté­sével kellett a hiányt pótolni. Az 1920-as évek elején Jászkarajenő határában kút­ásás közben tárták fel a keserű- és glaubersós vizet, ahol rövid időn belül megindult a gyógyvíztermelés. A közigazgatásilag jelenleg Tiszajenőhöz tartozó MIRA telep a községtől délkeletre, mintegy 6 km-re létesült. Földtani felépítés A Duna- és Tisza-völgy sík és a környezethez viszo­nyítva alacsony felszínű terület több részén a mor­fológiai, a földtani és a vízföldtani feltételek magné­zium- vagy nátriumszufátos vizek képződését biztosí­tották. A folyószabályozás és a lecsapolás előtt ezek mindig vízzel borítottak voltak, és még ma is igen gyakran előfordul, hogy a talajvízszín megközelíti vagy eléri a felszínt. A szufátos vizek képződését nemcsak a felszíni, hanem a felszírt alatti üledékek települési helyzete is meghatározza. Legbiztosabban kutatófúrá­sokkal mutathatók ki a teljesen lefolyástalan, vagy kö­zel zárt medencealakulat vagy -alakulat rendszerek. Vizsgált területünkön a többé-kevésbé összefüggő 4 gyógyvízmezőt a végleges kutak kiképzése előtt 15 kis­mélységű fúrással tisztázták. Minden valószínűség sze­rint ennek tulajdonítható, hogy a palackozó épület is egy gyógyvíztermelésre alkalmatlan részre került, ame­lyet a geoelektromos vizsgálatok (1968) is bizonyítanak. A földtani felépítés rendkívül egyszerű. A kialakított teleptől keletre a mocsarasodásra hajlamos lefolyásta­lan terület a Tisza árterületéhez tartozik, ahol a felszíni üledékek újholocén öntésképződményekből állnak és mintegy 1,5—2,0 km széles sávban követik a Tiszát. Nyugat felé a gyógyvíztelepen is óholocén szikes iszap csatlakozik az előbbi képződményekhez. A fiatal üledé­kek keretét pedig nyugaton a Duna—Tisza köze jelleg­zetes felsőpleisztocén futóhomok és löszös képződmé­nyei képezik. Kőzettanilag a holocén és a pleisztocén rétegek a mélység felé is rendkívül változatos kifejlődésűek. He­lyenként az agyagos, másutt a homokos képződmények uralkodnak és mésztartalmuk 1,5 m-en belül általában 0—5% között alakul. A kutatófúrások és a véglegesen kiképzett kutak ada­taiból Liffa A. a földtani felépítésre jellemző rétegsort állított össze: 0,0 — 0,75 m sötétbarna szikes agyag 0,75 — 1,05 m mészkonkréciós agyag 1,05 — 1,35 m sárga, vöröses finomhomok 1,35 — 1,75 m sárga gipsz- és limonitkristályokat tartalmazó agyag 1,75 — 2,75 m szürke gipsztartalmú agyag 2,75 — 3,75 m limonit-foltos gipsztartalmú kék agyag. őslénytani vizsgálatok is bizonyították, hogy a 0.75 m vastag óholocén szikes agyag alatt pleisztocén képződ­mények következnek. Vízföldtani megállapítások az első időszakban A gyógyvíztelep első földtani és vízföldtani vizsgálata Liffa A. nevéhez fűződik. A telepen feltárt keserű­(magnézium-szulfátos) és glaubersós (nátrium-szulfá­tos) víz keletkezésének felvázolása során Szabó J. (1857) elméletét követte. Eszerint az aránylag kis területen be-

Next

/
Thumbnails
Contents