Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szőke György: A Pécsi Regionális Vízmű Margitta-szigeti kútjainak hidrogeológiai védőidomán végzett környezetvédelmi feltárás

A pécsi Regionális Vízmű margittaszigeti kútjainak hidrogeológiai védőidomán végzett környezetvédelmi feltárás* SZŐKE GYÖRGY Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja 1. Előzmények Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság — Baja — Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály, Környezetfejlesztési Csoportja, 1979-ben a Pécsi Regionális Vízmű margittaszigeti kútjainak hidrogeológiai védőidomán és annak közvetlen közelében környezetvédelmi feltárást végzett. Az OVH Vízellátási és Csatornázási Főosztály 82 969 ügyiratszámú leirata, valamint az OVIBER 212 033/14 1976. V. 14-én kelt megbízólevelének 3. fejezete értelmében a MÉLYÉPTERV előmunkálati vízkutatást végzett a Margittaszigeten. Elkészült a Pécs város és térségének vízellátását biztosító rendszer tanulmányterve, melyhez az OVIBER megbízásából a MÉLYÉPTERV 64 1101—32. tsz. alatt alapozó tanulmányt, majd a Pécsi Regionális Vízmű I—V. ütemek beruházási programját is megtervezte. Jelenleg a tervek a megvalósítás állapotában vannak. 2. Az előmunkálati vízkutatás során megvizsgált területre vonatkozó adatok A környezetvédelmi feltárás a MÉLYÉPTERV által készített, Pécs—Mohácsi vízrendszer előmunkálati vízkutatás összefoglaló zárójelentésében (tervsz.: 64.1101— 20 (1979. V.) közölt adatokat használta fel a tárgyalt terület lehatárolásához, a hidrogeológiai alapadatok megismeréséhez. A vízkutatási munka egészében a Pécs—Mohácsi vízellátó rendszer vízbázisainak döntéselőkészítését, a kútcsoport tanulmány tervének és beruházási programjainak előkészítéséhez szükséges alapadatok megszerzését hivatott biztosítani. A zárójelentés meghatározta a 120 000—150 000 m

3/nap kapacitású víztermelő telephez építendő kutak számát, távolságát. A kutak a Duna bal partján, a fővédvonallal párhuzamosan, attól 120 m távolságban, a mentett oldalon a 18+000 tkm—26+600 tkm szelvények között, három csoportban épülnek meg. Az elhelyezést gazdaságossági okok is jelentősen indokolták. A vizsgálatok eredménye szerint a pleisztocén hordalékkúpba telepített kutak 1 km-ről átlagosan 40 000— 60 000 m

3/nap vizet tudnak kitermelni 50—70 m-es kúttávolsággal. így 60 db üzemelő és 18 db tartalék kút szükséges. A 2000 l/perc üzemi teljesítményt, az egymásrahatást is figyelembevéve, 6—8 m leszívás mellett biztosítják. A víztermeléssel kialakult depresszió 600— 800 m távolságig érvényesül. Az elvégzett talajmechanikai és szivattyúzási vizsgálatok szerint, a vizsgált partszakaszon, a vízadórétegeknek, nincs megfelelő vízzáró fedőrétege. A zárójelentés tartalmazza a hidrogeológiai védőidom becsült határvonalát. Figyelembe véve az évi csapadékösszeget, a kútsor mögöttes terület 600—800 m széles sávját tartja szükségesnek hidrogeológiai védőövezetté nyilvánítani. 3. A környezetvédelmi feltárás vázlatos ismertetése A feltárás első lépése az általunk szükségesnek tartott, a zárójelentésben meghatározott becsült hidrogeológiai védőövezetnél nagyobb, vizsgálandó terület lehatárolása volt. Figyelembe véve a domborzati és vízrajzi adottságokat, a Dunával párhuzamos felszín alatti áramlást, a védőidomon és közvetlen közelében levő településeket, a területen gazdálkodó mezőgazda* A hasonló című tanulmány kivonata. sági üzemek létesítményeit, a következő területet tartottuk szükségesnek vizsgálni. A környezetvédelmi feltárás a Dunával közel párhuzamos, 2,5—3,0 km széles sávben, a dunafalvai bekötőúttól az újmohácsi bekötőútig terjedő szakaszon készült el. A terület Baranya megyéhez tartozik közigazgatásilag. A települések — Űjmohács, Mohács város, illetve Felsőkanda, Alsókanda, Dunafalva — a mohácsi járás területén találhatók. A területen kb. 4000 fő él állandó jelleggel, de ez a szám jelentősen megnő a tavasztól őszig terjedő időben, amikor a tanyák és hétvégi házak lakói kiköltöznek a közeli Mohácsról és más településekről. A vizsgált területen — kb. 2600 ha, többségében szántó — a dunafalvai Kossuth Mg. Tsz. és az újmohácsi Dunavölgye Mg. Tsz. folytat nagyüzemi gazdálkodást, amely területileg is túlnyomó, de területtel rendelkezik a bajai Mezőgazdasági Kombinát, a dunaszekcsői Dunagyöngye Mg. Tsz. és a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság is. A szennyezések kommunális eredetűek, illetve a mezőgazdasági üzemek műtrágyaés növényvédőszer tárolásából, kezeléséből és felhasználásából, a gépek karbantartásából, javításából, üzemanyag ellátásából, az állattartó telepek szennyvizeiből, trágyáiból erednek. A feltárás részletesen felsorolja a területen található intézményeket, mezőgazdasági létesítményeket, azok szennyvizeinek kezelését és ártalmatlanításainak módját, a területen felhasznált műtrágya- és növényvédőszerek fajtáját, mennyiségét stb. A lakóterületeken keletkező szilárd és cseppfolyós hulladékok lerakó és ártalamatlanító helyeinek hatósági kijelölése, a VÍZIG, KÖJÁL, Tanács és az érintett területek használóinak bevonásával, időközben megtörtént. 4. Javaslat A kutak vízminőségének, illetve Pécs város ivóvízének védelmére, a jelenlegi vízminőségi állapot megőrzésére, javítására a következőket kell tenni: — A szilárd és cseppfolyós hulladék lerakó és ártalmatlanító helyeket (a fekália leürítő helyek a területen kívül kijelölve) az OÉSZ és az ide vonatkozó előírások szigorú betartásával szabad csak üzemeltetni. A cseppfolyós hulladékot gyűjteni kell és a kijelölt lerakóhelyen, vagy ellenőrzés mellett, mezőgazdasági hasznosítással szabad ártalmatlanítani. A szilárd hulladék lerakóhelyeinek előírás szerinti kialakítása és üzemeltetése mellett különös gondot kell fordítani a folyamatos földtakarásra. Az illegális lerakásokat meg kell szüntetni és tiltani. — Az állattartó telepeken keletkező szerves trágyát megfelelően kialakított tárolókban kell deponálni, úgy, hogy az ott keletkező csurgalékvizek a felszíni és felszín alatti vizeket ne szennyezhessék. E mellett gondoskodni kell a szakszerű kezelésről, hasznosításról is. — A műtrágya- és növényvédőszer tárolókat a becsült hidrogeológiai védőövezeten kívül szabad csak kialakítani az előírások szigorú betartásával. A felhasználás során az optimális mennyiségek meghatározására és kiszórására kell törekedni, mert ez kíméli legjobban a környezetet, védi a vizek minőségét és a leggazdaságosabb. — Az igen jelentős mezőgazdasági géppark, de a magántulajdonban levő erőgépek és szállító járművek karbantartása és üzemeltetése során, jelentős veszélyt jelentenek a különböző szénhidrogén származékok. Meg kell oldani és szakszerűen kell üzemeltetni a tisztító berendezéseket, szabályozni a karbantartást és 3 33