Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Tusnádi Győző-Szabóné dr. Varga Éva-dr. Szipola Imre: Halpopulációk horizontális eloszlása a Balatonban

nyek akadályozzák a gyökerező növényzet kifejlődését ilyen területen. Szokatlan meteorológiai körülmények (tartós szélcsend, szárazság) hatását a melegvíz idején, lásd Sebestyén—Entz—Felföldy dolgozatában (1951). A Balaton-tó jelen problémái A Balaton természetes adottságai. A mederben tárolt víz minőségét meghatározó tényezők. A mederben tárolt víztömeg, mint a tó élővilágának környezete. Problémák. A sekély mederben tárolt víz csekély víztömege viszonyítva a terjedelmes felülethez és a hosszú partvonalhoz. A sekély-medrű és csekély víztömegű tóban a mederfenék egy része eprofundális jellegű, általa a sekély állóvíz tójellegű fenntartása. A szennyezettség forrásai. Aránytalanul kevés víztömeg és hosszú partvonal kapcsolatban a turizmus növekedésével, a környék településének növekedése: szennyvíz és szilárdszemét szaporulattal jár, a higiéniai állapot nem kielégítő. Összefoglalás I. A tó, mint élővilágának környezete. A vízminőséget megszabja a csapadékterület geológiája, hidrológiája, meteorológiája (csapadék, szél stb.) és a klíma. A Balaton tó szennyeződését terjedelmes partja, vízfelülete és vízgyűjtő területe; korlátolt mélysége (sekélysége), továbbá hosszúkás alakja, földrajzi helyzete (vízdinamika), az aránytalanul hosszú partvonala és csekély víztömege okozza. Az említett problémák mellett a tó kora is tekintetbe jön. II. A tó öregedése. Az öregedés természetes folyamat. A Balaton legmélyebb része a Tihanyi-félszigettől északkeletre fekvő legrégibb rész. Az öregedés jelei: a partvonal visszahúzódása (Keszthelyi-öböl partja), üledékfelhalmozódás, a trófia emelkedése (Keszthelyi-öböl stb.) (Sebestyén 1964). III. Ami szükséges. Kielégítő egészségügyi állapotok a tó mentén: szennyvízelhelyezés. Mérsékelni a turizmust és a tó körüli településeket. Célszerű felhasználása a tó vizének öntözésre, ipari célokra. Megszüntetni: szennyvízelfolyások bejutását a tóba, a vízfelhasználását öntözésre, ipari célokra. Gondoskodni egészséges ivóvízről. A tó közvetlen környékét parkosítani, eróziós partokon a víz elmosása ellen. Nevelni a tó megvédésére a tanulóifjúságot, a nagyközönséget és a vendégeket. Dr. Sebestyén Olga IRODALOM Sebestyén O. (1943): The question of „shallow lakes" — Allatt. Közi., 40: 172—175. Sebestyén O. (1949): A tavak planktonjának változásáról. Üjabb megfigyelések a Balaton planktonján. — Index H. Bot. Univ., Budapest, 7: 1—8. Sebestyén O. (1964): Horizontale Planktonuntersuchungen in Balaton III. Weitere orientierende Untersuchungen über die horizontale Verbreitung der Planktonkrebse mit besonderer Rücksicht auf die Verhaltnisse der Bucht von Keszthely und der Kladoceran Krebse — Annál Biol., Tihany, 31: 223^243. Sebestyén O. (1973): A Balaton közérdekű problémáiról. 3— 21 (stencil). Sebestyén O.—Entz B. és Felflödy L. (1951): Alacsony vízállással kapcsolatos biológiai jelenségek a Balatonon 1949. őszén — Magy. Biol. Kut. Int. Evk., 20: 127—160. Ullyott, Ph.—T. C. E. Knight (1938): Light penetration into Laké Balaton. — A fény behatolása a Balaton vizébe. — Magy. Biol. Kut. I. Munk., 10: 266—268. Zách A. (1952): A Balaton különleges időjárási és éghajlati viszonyai. — Hí dr. Közi., 32: 463—470. Halpopulációk horizontális eloszlása a Balatonban DR. TUSNÁDI GYÖZÖ—SZABÓNÉ DR. VANGER ÉVA—DR. SZIPOLA IMRE Agrártudományi Egyetem, Keszthely 1. Bevezetés és célkitűzés A Balaton ökológiai rendszerében az utóbbi évtizedekben jelentős változások következtek be. Ezek a változások a közelmúltban felgyorsultak. Számos tanulmányban foglalkoztak és foglalkoznak azzal, hogy a rendszer különböző energiaszintjein zajló biológiai történéseket rögzítsék, figyelemmel kísérjék a tó katasztrofális eutrofizálódásának kivédése céljából. Ez a tevékenység annál inkább is időszerű, sőt sürgősen szükséges, mert a VI. ötéves tervben műszaki vízügyi beavatkozásokat helyeztek kilátásba, sőt ilyenek már folyamatban is vannak. A műszaki beavatkozások előtti biológiai állapotok rögzítése fontos bázisadatokat szolgáltathat azok eredményességének lemérésére. Bár a halakra vonatkozóan számos szerzőtől jelent meg értékes résztanulmány, mégis hiányzik egy olyan összefoglaló munka, amely egységes módszerrel a legfontosabb fajokra nézve az egész Balatonra ugyanazon időpontban rögzítené a halpopulációk legfontosabb paramétereit. E tanulmányban az 1977. évi kutatási adatok alapján kívánjuk a halpopulációkra vonatkozóan a legfontosabb mutatószámokat közölni, hogy alapját adják majd későbbi összehasonlításoknak. Tanulmányunknak ez az első része a keszthelyi halászati brigád területének biotópjait vizsgálja. Említésre méltó, hogy ez a mintegy 100 km

2-es terület adja a Balaton össztermelésének közel 60 %-át a vizsgált időszakban. Célkitűzésünk, hogy a vizsgált területen topográfiailag jól meghatározható helyeken a halpopulációk dominancia és abundancia viszonyait lerögzítsük, és megfelelő mutatószámokat adjunk a halászati termelés alapján. 2. Anyag és módszer Vizsgálataink tárgyát 9 halfaj képezte, amelynek db és kg értékeit vettük alapul. A „keszeg" csoportot nem vettük figyelembe, mert olyan nagy a dominancia értéke, hogy bevonása esetén a bennünket különösen érdeklő 9 faj dominancia értékét erősen elnyomta volna. A számításokhoz az 1977. június—december közötti időszakban fogott halak teljes mennyiségét figyelembe vettük. Ez 240 mintavételnek (rúgató) felel meg, így az adatok statisztikailag biztosítottnak tekinthetők. A mintavételi egység: 1 rúgató; 1 km hosszúságú 5x5 cm-es lyukbőségű hálóval történt 1 km-es húzás. Az egész időszakban ismételt mintavételek azonos helyen történtek, így a mennyiségi karakterisztikák térben és időben jól jellemzik a részpopulációk összetételét. A vizsgált területen 20 mintavételi helyről (tanyahelyek) kaptunk adatokat. Ezeket sorszámmal láttuk el, és az 1. ábrán rögzítettük. A gyűjtési helyek az északi parton 1—10. sorszámig a Szigliget irányában levő 90. parti km és a Keszthely—Fenékpuszta közötti 120. parti 27