Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Csath Béla: 100 éves az első nyilvános célú artézi kút Hódmezővásárhelyen

100 éves az első nyilvános célú artézi kút Hódmezővásárhelyen* 'jf : s 1. kép. A hódmezővásárhelyi első nyilvános célú artézi kút Előzmények Az Alföld közepén a Tisza folyó és a félhold alakú Hód tava mellett szélesen elterülő Hódmezővásárhely többet harcolt a vízzel, mint az ellenséggel. Hol sok volt belőle, hol kevés. Ha leapadt a tó vize, kutakat kellett ásni vagy lajttal kimenni a Tiszához „hogy sikerítsenek egy kis nedvességet a házhoz". Némelyek összegyűjtött esővizet használtak még az 1850-es években is. A város több ásott kút jár ól van tudomásunk. A szóbanforgó kutak az utcák találkozásánál készültek, így az ún. „hattyasi kút" a Hattyasi utcában. Noha némelyikük mély volt, csak a felső, többnyire szerves anyagokkal fertőzött talajvizet gyűjtötték össze. Egyesek sós, keserű vagy undorítóan édes ízű vizet adtak. Ezek a vizek voltak a sok pusztító bélbetegség és különösen a hagymáz okai. Az Alföld altalaj-rétegeiben ott volt ugyan a jó víz, de eléréséhez az eddigi ásott kutaknál mélyebbre lett volna szükség. A város vezetősége korán ráébredt, hogy csak artézi kút adhat a lakosságnak jő, egészséges vizet. Már 1855ben a községválasztmányi (képviselőtestületi) gyűlésen „felvettetett azon eszme, hogy a gimnázium előtt a városháza melletti téren egy artézi kutat kellene fúratni". 1856. június 19-én ismét felmerült az artézi kút eszméje a községválasztmányi gyűlésen és el is határozták egy artézi kút furatását a mondott helyen. A megyefőnökség 1858-ban a környékbeli lakosok és a községválasztmány ismételt kérésére megengedte, hogy a kút közköltségen készüljön el azzal a feltétellel, hogy ha a fúrás nem vezetne eredményre, a folyamodó községbei i lakosok térítsék meg a város kárbament kiadását. Az engedély birtokában aztán a város Bürgermeister Antal pesti lakossal kötött szerződést. Bürgermeister hozzá is kezdett a kút fúrásához, de már 1861. júniusában jelenti a községválasztmánynak, hogy a munka valószínűleg nem fog a kívánt eredményre vezetni. Azonban, ha úgy döntenek, hogy folytassa a megkezdett fúrást, azt is készséggel megteszi, csak a kialkudott díjból kéri 2000 Ft kifizetését. A községválasztmány szorosan ragaszkodott a megkötött szerződéshez és a továbbfúrást kívánta. Bürgermeister a fúrást csak akkor folytatta volna, amikor a város 1863-ban 3000 Ft-ot kiutalt számára. A fúrás 1865. május 30-án elérte a 126,4 m mélységet, de mivel itt sem mutatkozott semmi remény a siker * Előadásként elhangzott a Hódmezővásárhelyi Városi Tanács, az MHT Vízügyi Történeti Bizottsága és Szentesi Körzeti Csoportja 1980. november 14-i hódmezővásárhelyi országos ankétján. hez, a kútvizsgáló bizottság ajánlotta, hogy a kutat alakítsák át szivattyús működésűvé. Azonban mind a fúrás, mind az átalakítás elmaradt és a város perének a debreceni kerületi táblánál való elvesztése után jónak látta a kiegyezést Bürgermeisterrel. Az artézi kútfúrás Magyarországon Artézi kutakat nem Magyorországon fúrtak először, de nincs Európában olyan ország, ahol gyorsabban terjedt volna az artézi kutak fúrása és alakult volna létesítésük technikája. Minden bizonnyal olyan sem, ahol jelentőségük nagyobb lenne, mint nálunk, különösen az Alföldön, ahol az ivóvízellátás a régi időktől fogva súlyos gondja volt a népességnek. A múlt század közepén volt már néhány fúrt kút az országban. Számuk azonban nehezen növekedett, mert a fúrás viszonylag nagy költség ellenére sem kecsegtetett biztos sikerrel. Zsigmondy Vilmos a neves bányamérnök (1821—1886) volt az, aki a mélységi vizek feltárását a tudomány szintjére emelte és ezzel megszüntette a korábbi bizalmatlanságot. Zsigmondy korának a legjobb fúrási szerszámait és gépi felszerelését használta. Alkalmazásukkal a mélyfúrási vállalkozásnak egy fényes évtizedét nyitotta meg. Főként a budapesti Városligetben 1878-ban sikerrel végződő mélyfúrása volt nagy hatással. Különösen az alföldi városok lakóira, akik távol minden eleven vízértől az egészségtelen talajvíz minden kárhozatát nyögték. Vezetőik keresték az utakat a lakosság jó ivóvízzel való ellátására s meg akarták javítani, illetve igyekeztek megjavítani közegészségügyi viszonyaikat. Zsigmondyak működése nyomán indult meg az Alföldön széles körben a kútfúrás. Itt volt rá a legnagyobb szükség és itt terjedt el rohamos gyorsasággal. Az említett budapesti artézi kút fúrásainak fényes sikere ébresztette fel a sok csalódás után elaludt érdeklődést Hódmezővásárhelyen is az artézi kutak iránt. A hódmezővásárhelyi első artézi kút története Hódmezővásárhely volt az első alföldi város, amely — páratlan áldozatkészséget tanúsítva — a haladást felhasználva elhatározó lépést tett közegészségügyének előmozdítására, megjavítására. Nyilvános használatra szánt nagy költséggel készített artézi kútjával úttörő és jó példával járt más városok: Szentes, Szeged, Szarvas, Mezőtúr, Békéscsaba stb. előtt. Az Alföld artézi kútjainak történetében korszakalkotó lett az a jegyzőkönyvi pont, mely az első ilyen kút létesítésére ad megbízást. Kölcsönös megállapodás után a kútfúrást Zsigmondy elvállalta, és miután a régi kútnak a csöveit nem lehetett kihúzni, az új kút helyét hatóságilag kijelölték a városháza és a református főgimnázium által bezárt piactéren. A fúrást október 17-én kezdték meg és november 17-én „már 75 m-ig ment le a fúró, s reményleni lehet, hogy az éjjel-nappal szakadatlan folytatott munka folytán a jó vizet nem sokára megtaláljuk". December 2-án már 98,20 m-en volt a lyuk talpa és agyagos homokot harántoltak fúrás közben. A következő hónapokban a kút fúrása szünetelt, mivel új csövek gyártására került sor. 1879. szeptember elején ismét folytatták a lyuk fúrását, „s ez annyival is örvendetesebb jelenség ránk nézve, minthogy semminek sem érezzük hiányát anynyira, mint az egészséges ivóvíznek, melyet ugyan hasztalan keresünk a város területén". Október 21-én Zsigmondy Béla mérnök 140 m-től továbbfúrásra adott javaslatot, melyet a tanács megrendelt. A továbbfúrásra azért volt szükség, mert 140 m-ig nem harántoltak olyan réteget, amely elegendő vízmennyiséget tudott volna biztosítani. 10